Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-05 / 7. szám
magyar érkezett, akik hozták magukkal kultúrájukat, szokásaikat, tudásukat, tenndakarásukat. Az amerikai szellemi, tudományos élet felpezsdülésében, eredményeiben elvitathatatlan a szerepe — sóik más Európából jött tudós, művész mellett — a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő, Békéssy György professzoroknak, Szilárd iLeó, Neumann János, Kármán Tódor, Teller Ede, Galamb József, Balassa Béla tudományos alkotó munkájának, a Korda fivérek, Cukor György, PuMtzer József, Solti György és még sok más híressé vált honfitársunk tehetségének. A magyarok számarányukhoz képest kimagaslóan gazdagították az Egyesült Államokat, s erre mi is büszkék vagyunk. Hálásak vagyunk azért is, hogy az USA otthonit adott a haladó magyar politika üldözöttjeinek: Kossuth Lajosnak, a magyar szabadságharc vezetőjének, és Bartók Bélának, a XX. századi egyetemes zenekultúra kiemelkedő alakjának. Azt is világosan látjuk azonban, hogy az előbb említett villághírességek csak azok között a körülmények között bontakoztathatták ki teljeskörűen tehetségüket, amelyeket az adott időpontban az amerikai társadalom számúkra biztosítani tudott. A szabadságszerető magyaroknak mindig is vonzóak voltak az olyan értékek, amelyek az emberi vállalkozás szabadságának kiteljesítését, a teljesítmények tiszteletét, az új iránti fogékonyságot és a verseny során történő önmegvalósítás rendkívül erős késztetését tartalmazzák. A mai magyar társadalom is fogékony az előbb említett értékek iránt, s az USA gazdasági, műszaki eredményeinek tekintélye van hazánkban. A sokoldalú politikai és kulturális kapcsolatok további bővítése mellett partneri szerepünket erősíthetné, ha együttműködésünkben nagyobb hangsúlyt kapna a műszaki-tudományos eredmények cseréje, kedvezőbbé válnának a technika átvételének feltételei és lazulnának a piacra jutást nehezítő vám- és egyéb jellegű kötelékek. Magyar részről gazdaságunk nyitottsága, a nemzetközi kapcsolatokra való erőteljes ráutaltságunk olyan tényezők, amelyeket fejlődésünk programjának kimunkálása során nem hagyhatunk figyelmen kívül, és partnereinknek is számolniuk kell vele. A magyar vezetés tudatában van annak, hogy a reformfolyamat továbbvitele, a politikai intézményrendszer szférájára történő kiterjesztése még nagyobb elhatározottságot, bátorságot igényel. Felelős vezetőink világosan látják, hogy — mint történelmünk során többször is — a refbrm létünk, függetlenedő fejlődésünk feltételévé vált. Abban azonban, hogy végül is e reformfolyamat hogyan teljesedhet ki, milyen eredményeket hoz, döntő szerepe van más országok segítő — vagy éppen akadályozó — hozzáállásának. így annak az együttműködésnek is, amely hazánk és az Egyesült Államok között bontakozik ki. A BRIT KÜLÜGYMINISZTER MAGYARORSZÁGON Közélet — diplomácia MAGYAR FELSZÓLALÁS A NEMZETI KISEBBSÉGEKRŐL Sir Geoffrey Howe és Kádár János Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter magyar kollégája, Várkonyi Péter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. Howe több vezető magyar politikussal is találkozott. Fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón az angol külügyminiszter többek között elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok kitűnően fejlődnek. A most megkötött kulturális egyezmény a maga nemében az első Nagy-Britannia és egy európai szocialista ország között. FOTO: MTI A beruházásvédelmi megállapodás hozzájárul a gazdasági kapcsolatok bővüléséhez, beleértve a közös vállalatok lehetőségét. A külügyminiszteri megbeszélésen figyelmet szenteltek a nemzetközi terrorizmus elleni harcnak is. Sir Geoffrey Howe kifejtette, hogy Nagy-Britannia — mind politikai, mind gazdasági okokból — támogatja az Európai Gazdasági Közössége és Magyarország közötti gazdasági együttműködési egyezmény megkötését. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén egy képviselői kérdés nyomán szóba kerültek a Romániai Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának értekezletén elhangzott vádak. Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára rámutatott: „Sajnálattal értesültünk arról, hogy ott a Magyar Népköztársaságnak címzett vádak és rágalmak is elhangzottak. Illetékes szerveink elemzik, mi váltotta ki ezt a váratlan és alaptalan támadást. Ügy gondolom, hogy erre megfelelő időben és formában reagálunk; nem hagyhatjuk szó nélkül. Ugyanakkor nincs szükség sietségre, kapkodásra; hazánkat mindig a kapcsolatok javításának szándéka vezette, s ebben a helyzetben is ilyen a hozzáállásunk.” * Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésével magyaT szakmai delegáció vett részt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága környezeti kormánytanácsadóinak genfi ülésszakán. A tanácskozáson a magyar küldöttség tájékoztatást adott az ez év októberében, Budapesten megrendezésre kerülő, a veszélyes hulladékokkal foglalkozó világkonferencia előkészületeiről. * Nádor Györgynek, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgatójának a meghívására látogatást tett Budapesten Fritz Marsch, az Osztrák—Magyar Egyesület elnöke, az Osztrák Szocialista Párt Központi titkára. Megbeszéléseket folytatott vendéglátójával az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, találkozott a magyar szellemi élet több jeles képviselőjével. Vendégünk hangsúlyozta, hogy az osztrák—magyar kapcsolatok, amelyek még sohasem voltak olyan jók, mint jelenleg, egész Európa számára példamutatók. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó ülésén Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezetője bejelentette, hogy Magyarország társszerzőként csatlakozni kíván két, Jugoszlávia által beterjesztett javaslathoz. A szóban forgó javaslatok szorgalmazzák a nemzetiségi kisebbségek jogainak és jogos érdekeinek védelmére, a helsinki folyamat dokumentumaiban és más idevágó nemzetközi rendelkezésekben vállalt kötelezettségek teljesítését, a különböző államokban élő, azonos etnikai csoportok tagjainak kapcsolattartási, anyanyelvükön való informálódási jogát. Hazánk ugyancsak társszerzőként csatlakozott a Kanada és más országok által benyújtott azon javaslathoz is, amely felhívja a résztvevő államokat a nemzetiségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, a nemzetiségi kultúrák sajátos arculatának megóvására, többek között a nyelv és az irodalom megőrzésének. gazdagításának, valamint a továbbadás lehetőségének biztosítása útján. A nemzetiségi kérdésről és annak a bécsi utótalálkozón felvetődött vonatkozásairól szólva a magyar küldöttségvezető aláhúzta: — A nemzetiségi kérdésnek egyszerre vannak nemzeti és nemzetközi hatásai, amelyek megerősítést nyertek a helsinki folyaraarTjokffinentumaiiban. Ezért a probléma felvetését nem lehet kacsnak és haszontalannak tekintés "A nemzetiségi kérdés nem szűnt meg létezni még akkor sem, ha egyes időszakokban némelyek úgy vélték_ hogy amiről nem beszélnek, az egyszerűen nem is létezik. — A demokrácia fejlődését minden országban egészséges, éssszerű és nagylelkű nemzetiségi politika folyamatos megvalósításának kell kísérnie, amely kizár mind a többség, mind a kisebbség részéről mindenfajta nacionalizmust, sovinizmust. A nemzetiségi kisebbségek kérdését egyszer s mindenkorra megoldottnak nyilvánítani olyan elképzelés, amelynek semmi köze a valósághoz. A minden egyes társadalom életében zajló változások szavatolják azt, hogy e vonatkozásban mindig sok tennivaló lesz. A haladó társadalmi keretek megkönnyíthetik a nemzeti kisebbségek helyzetének igazságos rendezését, de nem biztosítják, hogy a kérdés önmagától megoldódjon. Természetesen ez a rendezés annak az országnak az illetékességi körébe tartozik, amelynek területén e nemzetiségek élnek. Azonban nem szabad azt hinni, hogy a nemzetközi közösség, és főleg azok az államok, ahol a lakosság kapcsolatokat tart fenn egyes határokon túli kisebbségekkel, közömbösséggel viseltetnek az iránt, ahogyan az ezzel kapcsolatos problémákat a másik országban kezelik. A magyar álláspont kifejezésre juttatja, hogy szűnjön meg mindenfajta megkülönböztetés, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeket sújthatja. 4
