Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-03-23 / 6. szám
ff ff HATÁR GYŐZŐ NYÍREGYHÁZÁN Élő magyar író drámájának ősbemutatója mindig kivételes színházi ünnep. Különösen az, ha a szerzőnek — noha hetvenkét éves és mintegy harminc drámát írt — ez az első bemutatott darabja! Amikor néhány esztendeje — a Hollandiai Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjain — Határ Győző, a nyugati (és egyetemes) magyar irodalom egyik legsokoldalúbb tehetsége megajándékozott „Sírónevető” című drámagyűjteményével, arról faggattam: hogyan lehetséges csakis az íróasztalfióknak írni, a színházi bemutató reménye nélkül?! — 1956 vége óta élek Londonban — mondta —, a világ színházi fővárosában. Érkezésemmel nagyjából egyidőben jelentkezett az angol színház „új hulláma” Osborn, Pinter, Wesker, Hampton és a többiek. Én pedig minden este színházban ültem: mintegy nyolcszáz színikritikám jelent meg a lapokban, vagy hangzott el a BBC rádióadásaiban. Az otthoni színházakkal semmiféle kapcsolatom nem volt. Darabjaim írása közben olyan angol színészgárda lebegett előttem, amely — csodák csodájára — magyarul beszél; olyan magyar közönség, amelynek osztatlan figyelme, elfogulatlan izgalma s intellektuális befogadóképessége az angol, a francia publikuméval vetekszik ... Határ Győző drámáiban álom és realitás, bölcselet és irónia elegyedik. „írásművészete olyan, mint egy hatalmas kultikus építmény, amit az istenekkel versenyezni kívánó halandók képzelete emelt a sohasemvolt-seholsemvolt kellős közepén ...” — mondotta az angliai írótárs, Gömöri György abban az előadásban, amelyet Határ Győző drámáiról tartott nemrégiben, a bécsi Hungarológiai Kongresszuson. Határ kolozsvári születésű feleségével visszavonultan él. Rendszeresen figyeli, olvassa a hazai irodalmat. Beszélgetésünk során egy ifjú hazai író, Földényi László filozófiai regényére hívta fel figyelmemet; ugyanakkor arra kért: postázzam testi-lelki jóbarátja, Jékely Zoltán posztumusz verseskönyvét. Könyveit saját maga szedi — édesapja a nevezetes gyomai Kner nyomdában dolgozott. Francia barátai a wimbledoni domboldalon megbúvó házát úgy hívják: „Hongriuscule” — Kis- Magyarország . . . „A patkánykirály” című kétszereplős kamaradrámáját az ország legfiatalabb társulata mutatta be, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A normandiai partraszállás első napjaiban egy fiatal inváziós katona, még gyerekember, bemenekül egy francia parasztasszony légópincéjébe. A katonaszökevény halálosan retteg a hadbíróságtól, olyannyira, hogy a győzelem után is hosszú évekre KÖRICÍ ISIGMOND SIINHAZ nyíregyháza BESSENYEI TÉR U HUNGARY - **01 met. Minthogy világűrben, ért■ vagyok, nálaartisjusztöl és izgalommal -készültök, Hl. I azért nem küldök, tlásul és szegényes darab terheli a lel valahol ott kattog nem mutattak be. igémét. Címetekét 1 e.Ultem réla - örömmel drámám bemutatására 1 mböl most /egyelőre/ eket? ehelyett - P*t hadd küldjem el táíM Úgyszintén mellékel * a kamaradráma folyéi v,*jy miből és hogyan rml /értelmezésbeli ,tesen szíves-örömest ■i telefonszámon is. ímllag értesítenétek, tőletek - magatokról M,t8. hogy soha tőlem s tok fogom elveszteni s* kaptam s ugyancsak tőlü hogy PATKÍNYKIRM.Y c. * vállalkoztatok. Drámakt mert az megosztaná flg: figyelmesség jele gyan legutolsó versválogatá ban azt a két oldalt, maradt; annak a krónik kis írás. Ezen felül, probléma felmerül, te, zéstekre - esténként Megtisztelnétek, ha haladi és szeretnék t azon a kévésén kívül, tómtól hallottam, ner jé munkát kíván, v< ..«„iivesen köszönti baráti öreg hívetek lenn marad a föld alatt. A kiszolgáltatottságból és belesavanyodásból kialakítja a maga életformáját, a maga életpótló játékait a nála jóval idősebb nővel. Évtizedek múltán kitör a harmadik világháború, a föld egyetlen „fogolytábor”, hősünk az egyedüli szabad ember. A martalóc fenegyerek, aki fegyverében bízik csupán. Neki a világ atomhalála: az új élet kezdete. Élettársa lelövi a „vezérkedni” induló Patkánykirályt . . . Háborúk utáni s háború előtti hétköznap j ainkról beszél Határ Győző megrázó erejű tragikomédiája. A történelem — sugallja az író — ostoba burleszk, senki nem menekülhet eseményeinek képtelen logikája elől. Határ Győző ebben a darabjában is virtuóz módon kezeli anyanyelvét, amelynem nemcsak őrzője, hanem megújítója is. A Patkánykirály bemutatásával egyidőben. a Szépirodalmi Kiadónál napvilágot látott „Pepitó és Pepita” című regénye. A fülszöveg tanúsága szerint „megjelentetésével a kiadó voltaképpen megkezdi Határ Győző bevezetését a magyarországi köztudatba”. BALÁZS ADAM 18
