Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-03-23 / 6. szám

Ha az ember az ország legkeletibb megyéjének székhelyén, Nyíregyházán járva szeretné megfogalmazni magának a város hangulatát, legjobb, ha a költőre, Váci Mihályra hagyatkozik: „...főutcái, terei, parkjai, kis utcácskái mintha derűre, szelíd álmodozásra, vendégvárásra rendezkedtek volna be.”

Valóban ritka barátságos és nyugodt, megnyerő város Nyíregyháza. A városközpontot szecessziós és eklektikus épületekkel szegélyezett széles utcák, egymásba érő rendezett kis terek, a tereket szebbnél szebb szobrok jellemzik. A központon túl új lakótelepek emelkednek, az üzemek, gyárak pedig még kívülebbre telepedtek. Nyíregyháza központjától néhány kilométerre található a környék idegenforgalmi nevezetessége, a csendes, kellemes nyaraló-pihenő hely, Sóstó-fürdő. A Nagyerdő szélén lévő tavon kívül az ifjúsági park, a termálstrand és a múzeumfalu is vonzza ide a látogatókat.

Nyíregyházának nincs nagy és fényes múltja. A költő szavaival élve: „nem fűződnek nevéhez csaták, békeszerződések, nincs nagy történelme, nincsenek nagy számmal történelmi nevezetességei, régi műemlékei királyi lábnyomokkal.” Történetének első sorsdöntő eseménye talán az 1824-es „örökváltság” volt, amikor is a nyíregyháziak — kereken 730 ezer forintért — megváltották magukat a földesúri adózás alól. Tizenhárom esztendővel később pedig az uralkodótól is elnyerte Nyíregyháza a kiváltságolt város rangját.

A fejlődés ezt követően felgyorsult. Felépült a városháza (1842), a szabadságharc idején a város önálló választókerület lett és képviselőt küldhetett az Országgyűlésbe, majd tiz évvel később Nyíregyházára befuthatott az első vonat. Ez idő tájt alakult meg a takarékpénztái*£s 1867-ben megjelent az első helyi újság. A legjelesebb esztendőnek mégis 1876-ot tekinthetjük, amikor Nagykállóból Nyíregyházára került Szabolcs vármegye székhelye.

Csak a két világháború és a közte lévő időr szak parancsolt — néhány évtizedre — meg-16