Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-03-23 / 6. szám

I LESZ A POLCON... — összegezve: sok az érdekes elképzelés, kevés az azonnal értékesíthető szellemi ter­mék, a gyártható találmány? — Pontosan. Ez persze nem az előbb em­lített példákra — hajszeszre, szépségbalzsam­ra — vonatkozik, hanem főleg a műszaki vo­natkozású találmányokra. S ebből következik egy objektív tény: a nemzetközi licencforgalomban, tehát a sza­badalmak szellemi termék formában történő adásvételében, igen csekély a részvételünk. — Maradjunk még egy kicsit hazai „tere­pen”. Tételezzük fel, a példa kedvéért, nekem van egy ötletem, feltaláltam a perpetuum mobilét, az örökmozgót. Mi az első teendőm? — Először is elkészíti a szabadalmaztatás­hoz szükséges dokumentációt. Ezután vá­laszthat: vagy maga nyújtja be a szabadalmi kérelmét a Találmányi Hivatalhoz, vagy megbíz ezzel egy erre szakosodott intéz­ményt. A szabadalmaztatás szabályai nálunk — vagy pontosabban nálunk is — bonyolul­tak. Sokféle, néha egymásnak ellentmondó előírás között kell eligazodni. S akinek nincs túl sok felesleges ideje, energiája, az okosab­ban teszi, ha szakembert bíz meg a papír­munka intézésével. A mi vállalatunk is mű­ködtet Danubia néven egy szabadalmi irodát. — Nemregiben olvastam az ipari miniszter nyilatkozatát, amelyben kijelentette, hogy a szabadalmaztatást eljárás túl hosszú ideig tart, átlagosan három évig. — A három év átlagidő. Ebben benne fog­laltatik a gyógyszerek körülbelül hat-nyolc éves átfutási ideje is. Ez — gondoljunk csak a gyógyszertől torzan született Contergan­­bébikre — szükséges. Ugyanakkor a műszaki fogyasztási cikkeknél, ahol egy újdonság el­avulási ideje ma legfeljebb másfél-két év, még négy-hat hónapos átfutási idő is túl hosz­­szú lehet. — Folytassuk az előbbi gondolatsort: sza­badalmi oltalmat kapott az ötletem, a hivatal­tól megkaptam a pecsétes papírt. Hogyan to­vább, mit kell tennem? — Fogalmazzunk talán úgy: milyen lehe­tőségek közül választhat? Mert manapság már a szabadalomnak, mint szellemi termék­nek, továbbá az ennek alapján gyártott kész­terméknek az értékesítése sokcsatornás. Nin­csenek kényszerpályák se az itthoni, se a kül­földi értékesítésben. — Milyen ma a hazai szellemi termékek ér­tékesítésével foglalkozó szervezetek struktú­rája, hol helyezkedik el a LICENCIA? — A külföldi értékesítésben nincsenek már monopóliumok. Mintegy kétszáz szervezet — külkereskedelmi vállalat, önálló exportjoggal rendelkező termelő gyár — exportálhat ma szellemi termékeket (licenceket, know-how­­kat, stb.) más országokba. A szabadalom tu­lajdonosa választhat közülük, annak ajánlja fel a találmányát értékesítésre belföldön és külföldön, akinek akarja. Eladhatja például a hazai gyártási jogot Valamelyik üzemnek, ugyanakkor a licenc külföldi értékesítésével megbízhat egy külkereskedelmi vállalatot és sorolhatnám tovább ia variációkat. Esetleg meg­bíz egy erre szakosodott céget, hogy találmá­nyát minden formában minden piacon érté­kesítse. Például minket. Minden piacon, minden formában A LICENCIA ugyanis egyike azoknak a ke­vés hazai szervezeteknek, amelyek az összes értékesítési formával foglalkoznak. Megbíz­hatnak minket egy találmány szabadalmazta­tásával és aztán elvihetik máshová értékesí­teni. így például a szellemi frissesség öregkori megőrzését segítő Cavinton nevű gyógyszert mi szabadalmaztattuk, de a külföldi értékesí­tést már az önálló exportjoggal rendelkező gyógyszergyár maga intézte. Ugyanilyen gyakran előfordul, hogy már szabadalmazott termék külföldi értékesítésével bíznak meg. Foglalkozunk az újdonságokat megtestesítő késztermékek exportjával is; sőt, ha ezzel bíz­nak meg, hazai gyártó keresésével is. Az utóbbi években nem pusztán adásvétellel fog­lalkozunk. — Maradjunk a külföldi értékesítési lehe­tőségeknél. Tapasztalataik alapján licenc, vagy késztermék formájában könnyebb vala­mit eladni? — Elvben a készterméket könnyebb. Illet­ve olyan licencet, amelynek alapján itthon már valahol gyártanak készterméket. Ugyan­is a külföldi vevő első kérdése: Uram, ezt Önöknél már gyártják? Hol lehet ezt megnéz­ni? Mutatna egy mintadarabot? S ha azt felelem, mi nem gyártjuk, akkor ott a kérdés kimondva vagy kimondatlanul — miért nem? S annyi már biztos, hogy keve­sebbet hajlandó majd fizetni. Mert a magyar szellemi kapacitásnak nagy a rangja a világ­ban — ha bekopogunk bárhová, hogy hoz­tunk valamit, komolyan vesznek —, de hát az üzlet, az üzlet. — S azt se hagyjuk ki, hogy az áru eladása mindig kifizetődőbb, mintha csak az ötletét adjuk el. . . — Ámde a gyakorlat néha más ... Monda­nék egy példát. Azt hiszem az Evolite gyógy­­lámpát, amely különböző sebek, fekélyek gyógyítására szolgál, sokan ismerik szerte a világban. Jó hatásfokú gyógyászati eszköz. Ezt licenc és késztermék formában is értéke­sítjük más országokban. A Tungiloc nevű, nagyfeszültségű táv­vezetékek zárlatainak keresésére szolgáló mű­szert szívesen vásárolják tőlünk a nagy áram­­szolgáltató konszernek. Mert a minősége, a szolgáltatása magasan felette áll. a hasonló nyugatiaknak. — Mi volt a LICENCIA legnagyobb ex­portsikere az elmúlt években? — Talán a Bánfi-hajszesz. Hirtelenjében nem is tudom, hány országba szállítottuk, il­letve szállítjuk. Ez az üzletünk még ma is tere­bélyesedik, újabb és újabb országokban jele­nünk meg vele. Laskagomba termesztése magyar módszerrel Azután egy know-how eladást emelnék ki. A laskagomba nagyüzemi termelési rendsze­rét, technológiáját adtuk el egy svájci cégnek. Ennek közvetítésével a Német Szövetségi Köztársaságban létrehozták Európa leg­nagyobb és legkorszerűbben felszerelt üze­mét. Évi egymillió kilogramm gombát állíta­nak elő. Ezt azért tartom fontosnak, mert egy-két évtizede mi még csak importáltunk ilyen rendszereket, például a baromfiét, az NSZK-ból. — A közelmúltban nagy vihart kavaró té­véműsort láttam a még csak kísérletezési stá­diumban lévő új rákellenes magyar gyógy­szerről, a CELLADAM-ról, amelyet „termé­szetesén” egy műszaki cikkekkel foglalkozó kisiparos állított elő. Az elhangzott nyilatko­zatokból úgy tűnt, az egészségügyi apparátus egyelőre tartózkodó, bár néhány orvos, aki feihasználta a szert, egyértelműen gyógyha­tásúnak nevezte. Ha a feltaláló holnap jelent­kezne itt, hogy megbízná a vállalatot a CEL­­LADAM menedzselésével, vállalnák-e egy ilyen „zűrös” ügy intézését? — Miért ne? Ha van gyógyhatása, az úgyis kiderül a kísérletek során. Ha nincs, az is. A jó üzlet érdekében bizonyos rizikót vállalni kell. Hát még ilyen ügyben. POKORNY ISTVÁN 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom