Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-03-07 / 5. szám

A korábbinál is gazdagabb tartalommal, sok érdekes olvasnivalót

kínál a

Magyar Hírek Kincses

Kalendáriuma.

Ára: 5 S, illetve ennek megfelelő valuta.

A Magyar Hírek előfizetői - az új előfizetők is - ingyen kapják meg a Kincsest.

Ha szerkesztőségünkbe kitöltve elküldi az alábbi szelvényt, postafordultával megküldjük a Kincses Kalendáriumot és a számlát.

Címünk:

Magyar Hírek P. 0. B. 292 BUDAPEST 62

A Kincses Kalendárium megrendelhető, a Magyar Hírek előfizethető az Egyesült Államokban és Kanadában a következő címen is: c/o Leslie J. Dús,

P. O. Box 26244, Cleveland, Ohio 44126

MEGRENDELEM a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát.

Megrendelem a Magyar Hírek c. lapot I és kérem az ingyenes Kincses Kalendárium l megküldését

1 (Megfelelő szöveg aláhúzandó)

J Név:.........................................

j Cím:..........................................

I

I

i

Nemzetiségi kérdés, Izrael

INTERJÚ A MAGYAR KÜLPOLITIKÁRÓL

Közélet - diplomácia

Brüsszelben járt Marjai József miniszterelnök-helyettes. Tárgyalópartnereivel a belga—magyar kapcsolatok témái mellett a nemzetközi gazdasági és politikai kérdések széles körét érintették. Marjai József eszmecserét folytatott a Közös Piac bizottsága vezetőivel is.

*

Köpeczi Béla művelődési miniszter római hivatalos látogatásán megbeszéléseket folytatott meghívójával, Antonio Gullotti kulturális miniszterrél, az olasz kormány több tagjával, s a tudományos élet képviselőivel. Köpeczi Béla részt vett az egyetemközi hungarológiai központ ülésén, amelyen bemutatták a központ által kiadott folyóirat első számát.

*

Edward Koch, New York főpolgármestere rövid magánlátogatást tett Budapesten. Megbeszéléseket folytatott Iványi Pállal, a Fővárosi Tanács elnökével, és találkozott számos vezető politikussal. Edward Koch sajtótájékoztatóján elmondta: mindaz a jó, amit a magyar fővárosról hallott, most számára is igazolódott.

*

Budapesten járt Arthur Schneier New York-i főrabbi. A vendéggel megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és fogadta őt Várkonyi Péter külügyminiszter.

*

Zeisel Éva New Yorkban élő magyar keramikust eredményes munkássága elismeréséül a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. A kitüntetést dr. Bánlaki György, hazánk New York-i főkonzulja nyújtotta át (képünkön). Zeisel Éva az elmúlt években a pécsi Zsolnay Gyár részére is készített terveket. Műveinek kiállítása áprilisban nyílik meg Budapesten.

Stúdióbeszélgetést sugárzott a Magyar Rádió Szűrös Mátyással, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának külügyekért felelős titkárával. Az első kérdéskör a szovjetunióbeli változásokat ölelte fel, a megújulásnak a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatásával foglalkozott. A rádióhallgatók — az adás előtt és az adás ideje alatt — számos kérdést tettek fel a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek helyzetére vonatkozóan is. E kérdésekre válaszolva Szűrös Mátyás egyebek között kifejtette:

— Mi az erőszakos asszimiláció ellen vagyunk. A Romániában élő magyar nemzetiség helyzetének helyes marxista értékelése és minősítése Románia beliigye, joga és felelőssége. De a nemzeti kérdésnek, a nemzetiségi kérdésnek nemzetközi hatása is van. A nemzetiségek igényeinek kielégítése állandó gondoskodást, megkülönböztetett figyelmet igényel. Nagy tapintatot, és olyan feltételek kialakítását. amelyek közepette érvényesíthetik egyéni és kollektív jogaikat, beleértve azt is, hogy kapcsolataikat korlátozásoktól mentesen, szabadon bővíthetik a velük azonos nyelvet beszélő, de más államkeretekben élő nemzettel.

A XX. század végén nem tarthat igényt az államok közösségének megbecsülésére az az ország, amelyik nem biztosítja a nemzetiségeknek az őket megillető jogokat. A demokrácia, az emberiesség egyik fő ismérve, hogy milyen a többség viszonya a kisebbséghez, és milyen az iránta tanúsított türelem és tapintat. Továbbá abból indulunk ki, hogy a más országokban élő magyarok és a nálunk élő nemzetiségek összekötő kapcsot, hidat jelentenek. Tudjuk azonban azt is, hogy ennek érvényesülése elsősorban politikai akarat kérdése.

Az utóbbi években a magyar külpolitika egyik jellemző vonásává vált, hogy elvi alapon, de határozot-A magyar békemozgalom január végén sorra került értekezletén az Országos Béketanács főtitkára, Barabás Miklós hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző konferencia óta eltelt 2 éves időszakot. Olyan leszerelési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, minden szögletét meg kívánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. A hazai békemozgalomról szólva elmondta : nem törekedett nagy tömegdemonstrációkra, ugyanakkor megszaporodtak a kisközösségi fórumok. Személyesebbé, közvetlenebbé, érdekesebbé és folyamatosabbá vált a munka. A mozgalom, amelyet élénk vitaszellem hatott át, teret kínált a különbözőségeknek, bátorította az önkifejezést. Olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a katonai szövetségek kölcsönös feloszlatása, hazánk nukleárisfegyver-mentes státusának megőrzése, a katonai költségvetések csökkentése.

Nekünk nemcsak ebben a hazában, hanem ebben a térségben is kell élnünk, másokkal együtt — mondottan fellép a magyar nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésért. Eszközeink döntően a kétoldalú baráti megbeszélések. Jugoszláviával például jó, korrekt, kiegyensúlyozott a viszonyunk. Csehszlovákiával szót tudunk érteni, így ha bizonyos gondok felmerülnek, azok kezelhetők. Sajnos Romániával nem sikerült még megértésre vagy egyetértésre jutni. A magyar külpolitika törekvései összhangban vannak a nemzetközi viszonyok általános normáival, a helsinki záróokmány alapelveivel. A jövőben is következetesen fellépünk a középeurópai, a Duna-völgyi népek barátságának és érdemi együttműködésének fejlesztéséért.

Arra a kérdésre, várható-e, hogy Magyarország és Izrael között diplomáciai kapcsolatok létesülnek, Szűrös Mátyás azt válaszolta: azok az okok, amelyek a diplomáciai kapcsolat megszakításához vezettek, változatlanul fennállnak. Izrael és népe nagy múltra visszatekintő kulturális hagyományai, nemzetközileg is elismert újabb keletű kulturális, tudományos, művészeti értékei iránt azonban hazánkban is érthetően növekvő érdeklődés nyilvánul meg. A több mint negyven évvel ezelőtti tragédia, az értelmetlenül elvesztett háborús áldozataink, közöttük félmilliónyi zsidó honfitársunk embertelen pusztulása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma Izraelben több mint 200 ezer magyarul beszélő izraeli állampolgár él, közöttük nem kevesen megtartották magyar állampolgárságukat is. Tehát kötődésük szülőföldjükhöz, itt élő rokonaikhoz az idő múlásával alig csökkent. Érzékeljük, hogy a kulturális, humanitárius kapcsolatokban és a gazdasági kapcsolatokban felvetődő, többnyire konzuli jellegű problémák a jelenlegi keretek között egyre nehezebben oldhatók meg. Ezek megnyugtató rendezése, gazdasági kapcsolataink fejlesztése és azok megfelelő képviselete vagy annak szavatolása foglalkoztat bennünket.

ta Barabás Miklós — és ebben benne foglaltatik a határaink mentén élő magyarság és valamennyi szomszédos nép sorsa, lehetősége is. Nemzetünk nem gyarapodhat a közösség többi tagjától függetlenül, azok kárára. De ez fordítva is igaz.

A békemozgalom szerepéről és további feladatairól elfogadott állásfoglalás egyebek között kijelenti: Ma fontosabb, mint valaha, hogy a békemozgalmak politikaformáló erővé váljanak. Amikor az emberi civilizáció megmentéséről van szó, nincsenek kis és nagy országok, kis és nagy népek Az állásfoglalás kitér a szakmai békemozgalmak — orvosok, pedagógusok, nyugalmazott tábornokok — kezdeményezéseire, a fiatalok részvételének fontosságára, valamint az egyházak békebizottságainak nélkülözhetetlen tevékenységére.

Az Országos Béketanács új elnököt választott, Sztanyik B. László, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet főigazgatója személyében.

BÉKEKONFERENCIA BUDAPESTEN

i

i

3