Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-02-21 / 4. szám
A lelátóról jelentjük Újabb nagy sportesemény színhelye lesz a Budapest Sportcsarnok. Az 198D-ben esedékes fedettpályás atlétikai világbajnokság rendezési jogát a magyar főváros kapta a nemzetközi szövetség Sáo Paulóban tartott ülésén. A Budapest Sportcsarnokban került sor 1983-han az atléták fedettpályás Európa-bajnokságára, s az újabb kontinensviadalt is itt rendezik 1988-ban. * Váradi János, a nyíregyháziak kiváló ökölvívója európai rangelső az 51 kilósok súlycsoportjában. A magyar versenyzők közül Molnár (67 kg), a harmadik, Isaszegi (48 kg), Botos (54 kg), és Alvics (91 kg) a negyedik helyre került a Nemzetközi Sportújságíró Szervezet ökölvívó bizottságának ranglistáján. * A franciaországi világbajnokságra és 1987 további nagy versenyeire Olaszországban, sízéssel kezdték az éves felkészülést a legjobb magyar öttusázók. Török Ferenc, az olimpiai bajnok szövetségi kapitány újabb segítőtársat választott. A tusázók futóedzéseit a jövőben Kancsal Tamás, a Honvéd volt versenyzője vezeti majd, aki 1975-ben tagja volt a világbajnokságot nyert magyar csapatnak. * Rusorán Péter, olimpiai bajnok vízilabdás, a korábbi szövetségi kapitány, aki a Vasas pólósainak edzője volt, ismét Görögországba szerződött. A sokszoros bajnok piros-kékek új edzője Goór Illés, szaktanácsadója pedig Markovits Kálmán, a spanyolországi edzősködés után hazatért egykori világhírű játékos lett. akinek 16 éves fia nyerte tavaly az országos teniszbajnokságot. . * Gondban a Ferjáncz, Tandari kettős. A tavalyi autósrali Európabajnokság bronzérmes párosának nincs autója. A Rothmans cég ugyanis a sikeres szereplés ellenére sem vállalta további támogatásukat, így megfelelő szponzor hiányában le kellett állítaniok Audi Quattro autójukat. * Növényi Norbert 1980-ban Moszkvában birkózásban nyert olimpiai bajnokságot, s örömében szaltózott is egyet a szőnyegen. Az olimpiai bajnok most újabb sportágban aratott sikert, Párizsban megnyerte a kick-box karate Európa-bajnokságot. * Bárdos György fogathajtó világbajnok az Egyesült Államokba készül. A Virginia állambeli edzőtáborban segíti majd az amerikai fogathajtó válogatott felkészülését. * A kilencszeres világbajnok, olimpiai aranyérmes Vaskúti István, a legeredményesebb magyar kenus pihenőt tart. Ebben az évben egyetlen versenyen sem indul, de 1988-ban az olimpián, újabb sikerrel szeretné befejezni pályafutását. A FÜRDŐSAPKA TITKA Bátorfi Csilla, a kis kaucsuklabda legújabb magyar varázslónője A sportújságírók hagyományos év végi szavazásakor ezúttal nagy volt a „választék”. A magyar sport sikeres esztendőt zárt. Kétségtelen ugyan, hogy a labdarúgó világbajnokság fájó kudarca mellett a korábban sikeres vízilabdázók is gyengébben szerepeltek a várakozásnál, sőt a vívók is aranyérem nélkül tértek haza a Szófiában rendezett világbajnokságról, s az atléták is mind hátrább szorulnak a nemzetközi rangsorokban. Am több más sportág nagy világversenyein kiválóan szerepeltek a magyar színek képviselői: a teljes mérleg szerint a világbajnokságokon 20, az Európabajnokságokon pedig 15 első helyezést szereztek. A statisztikusok a nyári olimpiai játékok műsorán szereplő sportágak eredményeit is öszszesítették és ezek szerint a magyar sport 1987 elején az ötödik-hatodik helyen áll ezen a nemzetek közötti olimpiai ranglistán. Ezért volt hát nehéz dolgunk nekünk sportújságíróknak az év sportolója megszavazásakor. Végül Bátorfi Csilla asztalitenisz Európa-bajnoknő, Darnyi Tamás, kétszeres világbajnok úszó érdemelte ki az év legjobbja címet, az év -edzőjének pedig Széchy Tamást, az úszók ismert mesterét választottuk. Bátorfi Csilla, a kis kaucsuklabda legújabb hazai varázslónője mindössze tizenhét esztendősen aratott kettős győzelmet az Európa-bajnokságon. Olyan kiváló, magyar világnagyságok méltó utóda lett ezzel, mint Mednyánszky Mária és Farkas Gizi. vagy Kóczián Éva és Magos Judit. Kettős győzelmet aratott, hiszen nagyszerű játékával előbb a csapatot segítette az első helyezéshez, majd az egyéni versenyben is a legjobbnak bizonyult. Váratlanul, igazán kellemes meglepetésre ugrott az élre a prágai sportcsarnokban. Megérdemelt győzelme bizonyítékaként azután 1987-ben is ott folytatta. ahol az elmúlt esztendőben abbahagyta. Baselben. az év első nagy, nemzetközi versenyén, az Európa 12 elnevezésű viadalon a kontinens 12 legjobb asztaliteniszezőjének körmérkőzésén végzett az első helyen. Ráadásul klubtársnője, az ugyancsak a Budapest Sport Egyesület színeiben versenyző Urbán Edit lett a második („Nagyon remélem, hogy Csilla pályafutásában még ez sem jeleni végállomást, hiszen csak az idén érettségizik és minden bizonnyal tovább javul játéka” — mondta beszélgetésünk során dr. Bátorfi István, a joggal büszke édesapa, akinek nagy része van lánya rendkívüli sikereiben.) A Bátorfi család egyébként Szombathelyen élt. A papa orvosi diplomájának megszerzése után a vasi városban kapót, állást, s praktizált gyermekorvosként. Fiatalkori szórakozásáról sem mondott le, továbbra is űzte kedvenc sportját, még az első osztályú asztalitenisz csapatbajnokságon is rendszeresen játszott. S amikor gyarapodott a család, előbb Csilla, majd hat évvel később Zoli is megérkezett, természetes volt, hogy a gyerekek is hamarosan megszerették a sportot. „Láttam, hogy Csilla ügyesen mozog, jó a labdaérzéke is, így magam is ösztönöztem arra, hogy sportoljon. A divatosabb tenisszel is megpróbálkozott, de azután mégis az asztaliteniszt választottuk, mert úgy gondoltam, hogy tapasztalataim, versenyzői múltam alapján itt tudok a legtöbbet segíteni neki” — emlékezett az édesapa a kezdeti időszakra. S Csilla valóban egyre ügyesebben forgatta az ütőt. Csakhogy a városban nem akadtak megfelelő partnerek, nem volt csapat. Ezért költözött a család előbb Tolnára, hiszen a Vörös Lobogó együttese az élvonalban szerepelt. Az ifjú bajnoknő azonban ebből a csapatból is hamarosan kinőtt, s a család Budapestre költözött. Ekkoriban már Zoli is versenyzett. Edzéseiket elsősorban az édesapa irányítja. olyannyira, hogy a vasutasok terméhez külön kulcsuk van, olyan időpontokban tudnak gyakorolni, amikor ez számukra a legmegfelelőbb. amikor az iskolai elfoglaltság és a tanulás mellett jut idő az edzésre. S az orvos apa is gyermekei szabadidejéhez alkalmazkodik. Hozza-viszi őket autójával és a rendelőintézetben csak a kötelező feladatainak tesz eleget, magánprakszist egyáltalán nem vállal, hogy segíteni tudja sportbeli fejlődésüket. Évekkel ezelőtt például azt tanácsolta Csillának, hogy tanuljon meg a lehető legjobban, legváltozatosabban adogatni. A szerva ugyanis a játék legjobb, leghatásosabb fegyvere, amivel rögtön át lehet venni a kezdeményezést, a támadást, ami a sikeres befejezés, a pontszerzés előfeltétele. A szigorú, a lányával is nagyon erélyes papa tanácsára azután Csilla íürdősapkával érkezett az edzésekre. Félreértés ne essék, nem a fejére húzta ezt a sapkát, hanem csak a kezében fogta és egyszerre huszonöt labdát gyömöszölt bele. Kezdetben kétszer, háromszor fogytak ki a labdák a sapkából, ma már tizenötig meg sem áll. Azaz az edzéseken legalább 300, de sokszor 500 alkalommal gyakorolja az adogatást. Ennek köszönhetően jelenleg csaknem harminc különböző változatban képes szerválni, amivel nyilvánvalóan meglepi ellenfeleit. A hatásos adogatások történetéhez tartozik még, hogy a papa a versenyeken általában úgy helyezkedik, hogy Csilla láthassa, figyelhesse jelzéseit, hiszen előfordul, hogy előzetesen megbeszélt jeladással figyelmezteti lányát, hogy melyik szerva volna a legjobb. Ez a fürdősapka titka, Bátorfi Csilla sikereinek egyik magyarázata. Szorgalmára, céltudatosságára jellemző, hogy decemberben még az Európa-válogatottságot is lemondta, mert úgy vélte, hogy a fárasztó japáni utazás helyett, jobb, ha itthon készül az „Európa 12” viadalra és az Indiában rendezendő világbajnokságra. Kevés ember van, aki önként, saját elhatározásából mondana le arról, hogy Japánba utazzék. Csilla azonban előbbre tekint. Sokszor elmondta, .hogy az Európa-bajnokságnak nagyon örül, a baseli diadalról is boldogan nyilatkozott, de a világ élmezőnyét jelenleg az ázsiai, kínai és koreai versenyzők jelentik, s ő nemcsak Európában akar a legjobb lenni! „Ha Csilla szettenként 4—5 pontot tud javulni, amire egyébként megvan a lehetőség, akkor az ázsiaiaknak is teljesen egyenrangú ellenfele lesz” — mondta Bátorfi doktor reménykedve, majd hozzátette: Zoli javul, tavaly bronzérmet nyert a serdülők Európa-bajnokságán és még négy évig versenyezhet ebben a korcsoportban . . . Az asztalitenisz különben olimpiai sportággá lépett elő, s 1988-ban már a kis kaucsuklabda művészei is a zöld asztalnál vetélkedhetnek az olimpiai érmekért és helyezésekért. A világbajnokságok hat évtizedes krónikája nagyon sok szép, magyar sikerre emlékezik. S bár jelenleg az élmezőnyt az ázsiai versenyzők alkotják, de az 1926 óta folyó világbajnokság összesített rangsorát a magyarok vezetik. A férfi, illetve a női egyest egyaránt tíz-tíz alkalommal nyerte magyar versenyző. Erre a dicsőségtáblára szeretnének feliratkozni Bátorfiék. Kívánjuk nekik, szurkolunk értük, hogy mielőbb sikerüljön ... VAD DEZSŐ 27
