Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-02-21 / 4. szám

KABARÉ - MAGYAR NYELVEN A linzi Pannónia 77 egye­sület nemrégiben vidám mű­soros estet rendezett a város­ban és környékén élő magya­roknak. Mint Esoherer Merce­des, az egyesület titkára el­mondotta, először tartottak ki­zárólag magyar nyelvű kaba­réelőadást. A helyszín — a Kolping-ház nagyterme — mégis megtelt érdeklődőkkel, akik nagy szeretettel fogadták a Budapestről érkezett, a Ma­gyarok Világszövetsége által küldött művészeket: Pálos Zsuzsát és Straub Dezsőt, va­lamint Nádas Gábort és zene­karát. A műsor nagy sikert aratott. A két színész jól oldotta meg a nívós szórakoztatás — kül­földön különösen nehéz — fe­ladatát, hiszen a magyar min­dennapoktól többé-kevésbé el­szakadt emberekből álló kö­zönség nem minden aktuális poént tud „venni”. A mintegy nyolcvan-száz ember nagysze­rűen szórakozott a Karinthy Frigyes, Fekete István, Gyár­fás Miklós és Szilágyi György műveiből összeállított jelene­teken. AUSZTRIAI TANÁCSKOZÁS A jószomszédi kapcsolótok erősítése A környezetszennyeződés nem ismer államhatárokat: a közel­múltban a svájci Sandoz vegyi - anyaggyárból a Rajna vizébe került mérgező anyagok kipusz­tították az életet a folyó jelentős német szakaszán és sorolhat­nánk hosszan a példákat. Az or­szágok közötti jó viszony szük­ségességére, egymás érdekeinek figyelembevételére tehát jó „tanulópálya” a környezetvé­delem. Ezért is választotta az Europäische Föderalistische Bewegung (EFB), magyarul: Európai Szövetségi Egyesülés — amelynek feladata a jó­szomszédi kapcsolatok erősíté­se — múlt évi tevékenysége központi témájául a környe­zetvédelmet. Legutóbb az ausztriai talál­kozót Feldbach városában ren­dezték meg. Ezen részt vett Olaszország, Svájc, a Német Szövetségi Köztársaság, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia és Ma­gyarország küldöttsége. A té­ma: a környezetvédelem azon területei, amelyek több orszá­got érintenek. (A találkozón ott voltak a grazi magyar egyesület vezetői is.) — Az „Európai párbeszéd” talán még sohasem volt olyan aktuális, mint mostanában — mondotta dr. Max Wratschqo, a találkozó főszervezője, ami­kor a háromnapos összejövetel céljáról kérdeztük. — Az x1986- os év eseményei mindönkit meggyőzhettek arról, hogy a jószomszédi kapcsolatok erősí­tése minden téren — így a környezetvédelemben is — im­már létérdeke minden európai országnak. Mozgalmunk immár harminckettedik esztendeje se­gíti a kötelezettség nélküli együttműködést. — A jószomszédi kapcsola­tokat nemcsak a szervezetek között szeretnénk javítani, ha­nem az emberek között is — vette át a szót a találkozó ma­gyar kapcsolatainak szervező­je, Jobban Tamás. — Meghív­tuk például a budapesti mű­egyetem tizenöt diákját síelni, (a költségeket az Európai If­júsági Szövetség osztrák tago­zata fedezte). Beszélgessenek, szórakozzanak az osztrák egye­temistákkal, s közben ismer­jék meg egymás életét. Ez nem valami nagy, jelentős ese­mény, de a „szép Európát” le­het építeni egyetlen kis falu szépítésével is. (pokorny) A Felső-ausztriai Magyar Kul­­lúr- és Sportegyesület Katalin­­bálján az egyesületi vezetőség ülést is tartott. Erről kérdeztük meg Franek Lőrincet, . a linzi egyesület titkárát: — Azért kötöttük össze a kel­lemest a hasznossal — mondta —, mert egyébként igen nehéz egy vezetőségi ülésre összejönnünk. Egyre komolyabb gondot okoz, hogy a vezetőség több tagja is tá­vol él Linztől. Az alelnokünk, Szabó Imre innen negyven kilo­méterre lakik, Welsben, de ez még a kisebb távolság. Én pél­— Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a most felnövő ifjú generációt magyarnak nevel­jük. Megfigyeléseink szerint ez egyre inkább a nagyszülők fel­adata. Csak nekik van idejük ar­ra, hogy a gyerekeket magyar nyelvre tanítsák. Most dolgozzuk ki, hogy ezt a feladatot hogyan segíthetné az egyesület. — Tervezzük a szokásos kultu­rális programot is: filmvetítés, sakkverseny, szüreti bál, farsangi bál... De ami még említésre méltó: szeretném, ha újból lenne tánccsoport Linzben. Erről egyéb­Kataiin-bái Linzben dául már három éve elköltöz­tem Burgenlandba, Kismartonban élek. Az elnökünk, Schleicher Henrik bácsi pedig egymaga nem tudja intézni az összes ügyet. Ezt bizonyítja ez a bál is, amely jól sikerült ugyan — a Magyaror­szágról érkezett Hofi-zenekar mu­zsikált. Tóth Gyula bácsi renge­teg ajándékot gyűjtött össze a tombolához —, de lehettünk vol­na többen is. Ismét kiderült, hogy az emberek igénylik a személyes kapcsolatokat, még egy báli meg­hívás esetén is, hogy élő szóval, telefonon hívják meg őket. Talán egy kis javulást jelenthet majd munkánkban, ha sikerül vissza­költöznöm Linzbe, ahogy terve­zem. mert hiába, távolról nem le­het egyesületet irányítani. — A vezetőségi ülésen megtár­gyalták az 1987-es programot. Mit terveznek? Franek Lőrinc és felesége ként beszélgettem már a másik linzi magyar egyesület, a Pannó­nia 77 titkárával, Escherer Mer­cedesszel. Náluk sincs most tánc­­együttes. Régen kettő is volt, je­lenleg se nálunk, se náluk. Jó né­hány éve kettéváltunk, két egye­sületre. Azóta már elcsitultak en­nek a hullámai. Eljárunk egymás rendezvényeire... Jó lenne ösz­­szefogni, például a tánccsoport ügyében. Mert, ha valami csak félig van meg, az gyakorlatilag nincs. De két fél együtt, az már egy egész. (P) Pálos Zsuzsa és Straub Dezső A feidbachi találkozó 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom