Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-02-21 / 4. szám
KABARÉ - MAGYAR NYELVEN A linzi Pannónia 77 egyesület nemrégiben vidám műsoros estet rendezett a városban és környékén élő magyaroknak. Mint Esoherer Mercedes, az egyesület titkára elmondotta, először tartottak kizárólag magyar nyelvű kabaréelőadást. A helyszín — a Kolping-ház nagyterme — mégis megtelt érdeklődőkkel, akik nagy szeretettel fogadták a Budapestről érkezett, a Magyarok Világszövetsége által küldött művészeket: Pálos Zsuzsát és Straub Dezsőt, valamint Nádas Gábort és zenekarát. A műsor nagy sikert aratott. A két színész jól oldotta meg a nívós szórakoztatás — külföldön különösen nehéz — feladatát, hiszen a magyar mindennapoktól többé-kevésbé elszakadt emberekből álló közönség nem minden aktuális poént tud „venni”. A mintegy nyolcvan-száz ember nagyszerűen szórakozott a Karinthy Frigyes, Fekete István, Gyárfás Miklós és Szilágyi György műveiből összeállított jeleneteken. AUSZTRIAI TANÁCSKOZÁS A jószomszédi kapcsolótok erősítése A környezetszennyeződés nem ismer államhatárokat: a közelmúltban a svájci Sandoz vegyi - anyaggyárból a Rajna vizébe került mérgező anyagok kipusztították az életet a folyó jelentős német szakaszán és sorolhatnánk hosszan a példákat. Az országok közötti jó viszony szükségességére, egymás érdekeinek figyelembevételére tehát jó „tanulópálya” a környezetvédelem. Ezért is választotta az Europäische Föderalistische Bewegung (EFB), magyarul: Európai Szövetségi Egyesülés — amelynek feladata a jószomszédi kapcsolatok erősítése — múlt évi tevékenysége központi témájául a környezetvédelmet. Legutóbb az ausztriai találkozót Feldbach városában rendezték meg. Ezen részt vett Olaszország, Svájc, a Német Szövetségi Köztársaság, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország küldöttsége. A téma: a környezetvédelem azon területei, amelyek több országot érintenek. (A találkozón ott voltak a grazi magyar egyesület vezetői is.) — Az „Európai párbeszéd” talán még sohasem volt olyan aktuális, mint mostanában — mondotta dr. Max Wratschqo, a találkozó főszervezője, amikor a háromnapos összejövetel céljáról kérdeztük. — Az x1986- os év eseményei mindönkit meggyőzhettek arról, hogy a jószomszédi kapcsolatok erősítése minden téren — így a környezetvédelemben is — immár létérdeke minden európai országnak. Mozgalmunk immár harminckettedik esztendeje segíti a kötelezettség nélküli együttműködést. — A jószomszédi kapcsolatokat nemcsak a szervezetek között szeretnénk javítani, hanem az emberek között is — vette át a szót a találkozó magyar kapcsolatainak szervezője, Jobban Tamás. — Meghívtuk például a budapesti műegyetem tizenöt diákját síelni, (a költségeket az Európai Ifjúsági Szövetség osztrák tagozata fedezte). Beszélgessenek, szórakozzanak az osztrák egyetemistákkal, s közben ismerjék meg egymás életét. Ez nem valami nagy, jelentős esemény, de a „szép Európát” lehet építeni egyetlen kis falu szépítésével is. (pokorny) A Felső-ausztriai Magyar Kullúr- és Sportegyesület Katalinbálján az egyesületi vezetőség ülést is tartott. Erről kérdeztük meg Franek Lőrincet, . a linzi egyesület titkárát: — Azért kötöttük össze a kellemest a hasznossal — mondta —, mert egyébként igen nehéz egy vezetőségi ülésre összejönnünk. Egyre komolyabb gondot okoz, hogy a vezetőség több tagja is távol él Linztől. Az alelnokünk, Szabó Imre innen negyven kilométerre lakik, Welsben, de ez még a kisebb távolság. Én pél— Legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy a most felnövő ifjú generációt magyarnak neveljük. Megfigyeléseink szerint ez egyre inkább a nagyszülők feladata. Csak nekik van idejük arra, hogy a gyerekeket magyar nyelvre tanítsák. Most dolgozzuk ki, hogy ezt a feladatot hogyan segíthetné az egyesület. — Tervezzük a szokásos kulturális programot is: filmvetítés, sakkverseny, szüreti bál, farsangi bál... De ami még említésre méltó: szeretném, ha újból lenne tánccsoport Linzben. Erről egyébKataiin-bái Linzben dául már három éve elköltöztem Burgenlandba, Kismartonban élek. Az elnökünk, Schleicher Henrik bácsi pedig egymaga nem tudja intézni az összes ügyet. Ezt bizonyítja ez a bál is, amely jól sikerült ugyan — a Magyarországról érkezett Hofi-zenekar muzsikált. Tóth Gyula bácsi rengeteg ajándékot gyűjtött össze a tombolához —, de lehettünk volna többen is. Ismét kiderült, hogy az emberek igénylik a személyes kapcsolatokat, még egy báli meghívás esetén is, hogy élő szóval, telefonon hívják meg őket. Talán egy kis javulást jelenthet majd munkánkban, ha sikerül visszaköltöznöm Linzbe, ahogy tervezem. mert hiába, távolról nem lehet egyesületet irányítani. — A vezetőségi ülésen megtárgyalták az 1987-es programot. Mit terveznek? Franek Lőrinc és felesége ként beszélgettem már a másik linzi magyar egyesület, a Pannónia 77 titkárával, Escherer Mercedesszel. Náluk sincs most táncegyüttes. Régen kettő is volt, jelenleg se nálunk, se náluk. Jó néhány éve kettéváltunk, két egyesületre. Azóta már elcsitultak ennek a hullámai. Eljárunk egymás rendezvényeire... Jó lenne öszszefogni, például a tánccsoport ügyében. Mert, ha valami csak félig van meg, az gyakorlatilag nincs. De két fél együtt, az már egy egész. (P) Pálos Zsuzsa és Straub Dezső A feidbachi találkozó 18
