Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-13 / 18. szám

Már vagy ötszáz éve nem láthattak ilyesmit ezek az öreg falak: középkori öltözetű ajtónállók, udvarhölgyek és nemesurak sürögtek-forogtak a visegrádi királyi palota termeiben. Három hétvégén - összesen kilenc előadásban - láthattuk a vár fénykorát idéző játékokat.

A habkönnyű történet Nagy Lajos uralkodása idején játszódik, a szereplők - a közönség várakozásával ellentétben - nem „Éljen Mátyás király!”, hanem „Éljen jó Lajos királyunk” kiáltásokkal fogadják az érkező uralkodót. S hogy itt-ott hollós címerek is láthatók a liliomosok mellett a palota falain, némelyik színész ruháján ... nos, a rendező, Turián György esküszik, hogy minden hiteles, már Nagy Lajos korában is léteztek hollós címerek.

A történet: Lajos király ünnepséget rendez, amelyen először — játék a játékban - komédiások adnak elő néhány pajzán históriát, a tatárok nőket rabolnak el, Pázmány lovagot felszarvazza a király. Majd Toldi Miklós jelenik meg a színen. (A tavaszi Toldi-vetélkedőn győztes békéscsabai textiltechnikus hosszan tartja és forgatja körbe a petrencésrudat, s dobja kellő távolságba a több mint ötvenkilós malomkövet... az igazi Toldi sem csinálhatta különbül.)

A lovagi tornán íjászversenyt, gyalogos és lovas bajvívást láthattak a nézők. A háromszázharminc kosztümös szereplő, a harminc ló, s főleg a „történelmi levegőt árasztó színpadtér” látványos előadást tett lehetővé.

(pokorny)

FOTÓ: GÁBOR VIKTOR

8