Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-07-03 / 13. szám
UiciilkL Születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten felavatták Bajcsy-Zsilinszky Endre szobrát, Győrfi Sándor Munkácsy-díjas karcagi szobrászművész alkotását. (Képünkön). N^ A 350. évfordulóját ünneplő Francia Akadémia a francia nyelv és kultúra terjesztésében szerzett érdemeiért a Francia Akadémia Nagy Aranyérmével tüntette ki Köpeczi Béla akadémikust, művelődési minisztert. ■Né Vándorkiállításon mutatkozik be az Egyesült Államokban a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Az első kiállítás június közepén az Indiana állambeli Purdue Egyetemen nyílt meg; mintegy 500 kötet ad ízelítőt a magyar könyvkiadásról. •Né Bruce Berlind amerikai költőt a Magyar Pen Club emlékérmével tüntették ki Babits Mihály, Illyés Gyula, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Tandori Dezső és Dobai Péter verseinek magas szintű, angol nyelvű tolmácsolásáért. Né A Német Szövetségi Köztársaságban, a Frankfurt közelében fekvő Aschaffenburg színházában vendégszerepeit a Pécsi Nemzeti Színház operatársulata, Johann Strauss „A Denevér” című operettjével. Né Ligeti György nyerte el idén a nemzetközi Arthur Honegger-díjat. A Német Szövetségi Köztársaságban élő magyar zeneszerző ..Desordre” című zongoradarabjáért kapta meg a 30 ezer frankos első díjat. Né A Brazíliai Magyar Segélyegylet és a Könyves Kálmán Szabadegyetem állandó jellegű magyar videoprogram beindítását határozta el. A kezdeményezést az tette lehetővé, hogy a magyar nagykövetség tévé és videó-berendezést ajándékozott a Segélyegyletnek, és Papo Alfred, aki évtizedek óta Säo Paulóban él, rendelkezésre bocsátotta gazdag videoszalag kollekcióját. A program indításaként levetítették a Kálmán Imre életéről szóló szalagot. Ügy tervezik, hogy havonta két alkalommal tartanak vetítést. Né A lisszaboni Alliance Frangaise székházában, megrendezték öt, Franciaországban élő, illetve élt magyar származású festőművész kiállítását. A kiállításon Szenes Árpád, Szász Pál, Prinner Antal, Váry Kolos és Viktor Vasarely műveiből adtak válogatást. Né A Säo Paulo-i Városi Könyvtárban kiállítás nyílt Mágori Varga Béla brazíliai magyar festőművész alkotásaiból. Né A jugoszláviai magyar tannyelvű Petőfi-iskolák hagyományos találkozóját az idén Magyarcsernyén tartották meg. Né Suzanne Király Moss jugoszláviai festőművésznő alkotásaiból nyílt bemutató Keszthelyen, a Goldmark Károly Művelődési Központban. Né Az idei szegedi szabadtéri játékokon Webber „Jézus Krisztus szupersztár” című rockoperáját nyolc egymást követő előadáson tűzik műsorra. Augusztus 20-án a száztagú budapesti cigányzenekar hangversenyét rendezik meg. Színre kerül még: Csajkovszkij Csipkerózsika című balettje, Puccini Tosca című operája, valamint a tavaly már nagy sikert aratott balett, A szarvassá változott fiák. A Dómban kerül sor a nemzetközi Liszt-kórustalálkozó gálaestjére. Né Interpop Fesztivál címmel magyar és külföldi előadóművészek közreműködésével meghívásos versenyt rendeznek Siófokon. Az elődöntőkre július 15-én és 17-én, a döntőre 19-én kerül sor. A verseny — melyhez hasonlót hazánkban még nem rendeztek — fiatal tehetségek s eleddig lemezen még meg nem jelent dalok számára kíván nyilvánosságot biztosítani. TERÉZ ANYA MAGYARORSZÁGON Hazánkban tartózkodott a katolikus irgalmas rend megalapítója, a Magyarországon született, albán származású, Indiában élő Teréz anya. A Nobel-békedíjas apáca egyházi intézményeket, gyermek- és szociális otthonokat keresett fel. „Nagyon boldog vagyok — mondta a farkasréti XXIII. János szeretetotthonban tartott beszédében —, hogy itt lehetek, régóta imádkozom azért, hogy eljöhessek Magyarországra.” A városmajori templomban nagyszámú hallgatóság előtt megtartott beszédéből idézünk: „Az evangéliumban olvassuk, hogy Isten annyira szerette a világot, hogy Jézust Máriának adta, Mária pedig a legszegényebbeknek adta öt. És Mária elment, hogy Jézussal a méhében szolgálja Erzsébetet. Amint Jézus megérkezett Mária méhében Erzsébet házába, a kisgyermek Jézus felujjongott. Milyen érdekes, hogy az Isten a kisgyermeket is megindítja, higy hirdesse Krisztus örömét. Ma meg nem született kisgyermekek millióit elpusztítja édesanyjuk az abortusz által. Adjunk hálát a szüléinknek, hogy szeretnek minket, hogy akartak minket. Imádkozzunk azokért az édesanyákért is, akik szeretik a gyermekeiket és akarják őket. Minden gyermek Isten szépségére és képmására teremtetik. Tanuljuk meg mi is, hogyan szeressük egymást... A gazdag országokban is sok szegény ember él. A szegénység nemcsak az anyagi szegénységet jelenti. Létezik egy nagyon mély lelki szegénység. Ismeritek-e az országutak szegényeit? Tudjátok-e, hogy talán a családjaitokban is van valaki, akinek szüksége van szeretetre és gondoskodásra. Talán csak egy kis mosolyra. Itt kezdődik a szeretet ...” A Nobel-békedíjas Teréz anya kísérőjével és dr. Csepregi Ignác budapesti helynökkel FOTO: KOÖS GYULA ÚJ ZSINAGÓGA Új zsinagógát avatott Siófokon a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Dunántúli Izraelita Községkerület elnöksége. A modern, városképbe illő templom a több mint 100 évvel korábban épült, háborús kárt szenvedett régi zsinagóga helyett épült. Az avatási szertartást Schöner Alfréd országos főrabbi végezte Búcsúzunk Rezek Román, jeles Teilhard-kutató, magyar bencés életének 70. évében Brazíliában elhunyt. Gödöllőn született, 1934-ben lépett be a bencés rendbe Pannonhalmán. 1940- ben szentelték pappá. Francia és magyar szakos tanárként a rend kőszegi gimnáziumában tanított. A háború alatt tábori lelkészként szolgált, majd amerikai fogságba került. 1945-től Párizsban a magyarok lelkésze lett. Franciaországi tartózkodása alatt szerkesztette és kiadta az „Ahogy lehet” című értelmiségi ifjúsági katolikus lapot. 1965-ben került a Säo Paulo-i magyar bencésekhez és ott működött haláláig. Lefordította és megjelentette magyar nyelven Teilhard de Chardin öszszes műveit. Válogatott kötetét Út az Omega felé címen 1981-ben adta ki Budapesten a Szent István Társulat. Életének 87. évében az NSZK-ban, Kölnben elhunyt Barta Lajos szobrászművész. A budapesti Iparművészeti Iskolán, majd Itáliában és Párizsban végezte tanulmányait. 1965 óta élt külföldön. Részt vett a „Tisztelet a szülőföldnek” című műcsarnokbeli kiállításon. Műveit — egyebek mellett — a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a párizsi Modem Művészetek Múzeuma és a bonni Kunstmuseum őrzik. Barta Lajos hagyatéka — a művész végakarata szerint a székesfehérvári István Király Múzeumba kerül. 4
