Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-26 / 4. szám

Kultúra - tudomány TV-FILM A HOLOCAUSTRÓL BÉRES FERENC JUBILEUMA Nagy érdeklődés kíséri New York­ban a közelmúltban elhunyt világ­hírű magyar fotóművész, André Ker­tész emlékkiállítását. A kiállítás anyagát még életében állították ösz­­sze, azonban az már csak halála után kerülhetett a közönség elé. A bemutatott képek közül többet — így azokat, amelyek Ady Endre párizsi tartózkodásának emlékét idézik fel — a budapesti Petőfi Irodalmi Mú­zeum kölcsönözte. * Magyar zenei napokat rendeztek Kanadában, Ontario tartomány St. Catharines városában, a Brock egye­temen. A négynapos sorozat koncert­jeinek hallgatói megismerkedhettek Bakfark Bálint, Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Bartók Béla és Kodály Zol­tán több alkotásával, amelyeket az egyetem ének- és zenekara mutatott be, Lantos Edit vendégprofesszor irányításával. * Békéscsabán, a megyei könyvtár kiállítótermében rendezték meg Sza­­lay Lajos New Yorkban élő festő és grafikus tárlatát. * A madridi nemzetközi turisztikai vásár magyar kiállítását felkereste János Károly spanyol uralkodó és felesége is. * A nyugat-berlini Theater des Wes­­tensben Stephan Mettins rendezésé­ben színre került Kálmán Imre örök­zöld operettje, a Csárdáskirálynő. A kritikák melegen méltatják a pro­dukciót, az elismerésből kijut a ti­zenöt estére Nyugat-Berlinbe szer­ződött Németh Sándornak is. * A középkori lantos krónikásra, Ti­nódi Sebestyénre emlékeztek Sárvá­ron halálának 430. évfordulója al­kalmából. Megkoszorúzták a Nádas­­dy-vár tövében lévő Tinódi-emlék­­szobrot, majd a városi tanács nagy­termében emlékműsort rendeztek. Megemlékeztek az énekmondóról a Tinódi Sebestyén Gimnázium diák­jai is. * A budapesti Osztrák Kulturális Intézetben rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia és a bécsi egyetem zenetudományi intézeteinek közös szimpóziumát „Liszt Ferenc és kapcsolatai Bécshez és Budapest­hez” címmel. * Liszt Ferenc életműve és a magyar zenei kultúra népszerűsítésére Mad­ridban megalakult a spanyolországi Liszt Társaság. * Pécsett a német nyelv és a nemze­tiségi kultúra ápolására alakult Ni­kolaus Lenau közművelődési egyesü­let kezdte meg működését. * Szegedi Molnár Géza, a bécsi re­pülőtéri terrortámadásnál súlyosan megsebesült parodistaművész álla­pota javult, további gyógykezelésre egy Graz melletti utókezelő intézet­be szállították. * Kosztolányi Dezső szobrot kapott szülővárosától, Szabadkától. A szo­borleleplezésre az író születésének 100. évfordulója alkalmából került sor az egykori gimnázium előtt, ahol a költő középiskolai tanulmányait folytatta. * Az idén először rendezik meg a Bu­dapesti Tavaszi Fesztivál égisze alatt az országos kamaraszínházi találko­zót: március 18. és 23. között a Rad­nóti Miklós Színpad ad otthont a stú­dió- és szobaszínházi produkcióknak. A fóbiónsebestyéni - a világon eddig még sehol sem tapasztalt hevességű - gőz­­kitörést csaknem ötven nap után sikerült megszüntetni, egy NSZK-ban gyártott ki­törésgátló és az Egyesült Államokból érkezett szakemberek segítségével FOTO: STELKOVICS JANOS — MTI „Elysium” címmel magyar—nyu­gatnémet koprodukcióban kétrészes televíziós film készült Keszi Imre hasonló című regényéből, amely az 1960-as években jelent meg a buda­pesti Magvető Kiadónál, s számos világnyelvre lefordították. — Ami a regényt és a belőle ké­szült filmet megkülönbözteti a többi hasonló témájú alkotástól, az az, hogy egy tízesztendős gyermek sze­mével láttatja az eseményeket — mondja Szántó Erika, a Magyar Te­levízió dramaturgja, akinek ez a harmadik filmrendezése. — A jeru­­zsálemi perben vannak utalások ar­ra, hogy léteztek gyei méklágerek is, amelyebben látszólag jól bántak a foglyokkal, mindaddig, amíg feles­legessé nem váltak. A film azt a lé­lektani folyamatot kívánja feltárni, ahogyan a zsidóság megpróbálta tu­domásul venni a történteket. A film­ben nincsenek nehezen nézhető na­turális szörnyűségek; a felelősség hierarchiáját és az imént említett Szántó Erika rendező a film forgatásán pszichikai folyamatot állítottam a középpontba. Mintegy százötven gyermekszereplővel forgattunk a tó­almás! barokk kastélyban, csaknem egy esztendeig. — Hogyan jött létre a koproduk­ció? — Előző filmemben, az Örkény István írásából készült „A hattyú halála”-ban egy kanadai cég produ­cereként részt vett a magyar szár­mazású Ravasz Ákos, a hajdani re­formátus püspök unokaöccse. Ravasz Ákos elvégezte a müncheni Filmfő­iskolát és jelenleg az ottani Dániel Film elnevezésű cég tulajdonosa. A téma fontossága, a film humanizmu­sa miatt vállalta el az együttműkö­dést az „Elysium" létrehozásában is. Cége a film összköltségének mintegv egyharmadát fizette, övék a világ­forgalmazás joga; a bevételből szer­ződés szerint részesülünk. — Remélem, a film eljut a nagy­világba és segít abban, hogy mindaz, j ami történt, soha többé ne ismétlőd­hessen meg! „Jersze, emlékezzünk!” — címmel nagy sikerű hangversenyt adott a Zeneakadémián — énekművészi pá­lyája 40. évfordulója alkalmából — Béres Ferenc Liszt-díjas, érdemes művész, aki a Magyarok Világszö­vetségének elnökségi tagja. A dales! címét egy 1546-ban keletkezett ma­gyar históriás énekből kölcsönözte. Ugyanez volt a cí­me első önálló est­jének, amellyel negyven esztende­je közönség elé lé­pett. Azóta közel kilencezer hang­versenyt adott; népballadáinkat és történelmi dalain­kat, virágénekein­ket, népdalainkat, nótáinkat mintegy kétmillió ember b; lloitta előadásá­ban. Bejárta csak­nem az egész világot. Az apró fal­vak felikeresése mindig legszemélye­sebb ügye volt. Hivatását szolgálatnak tekinti. Legutóbbi önálló nagylemeze „Te­­benned bíztunk eleitől fogva.. címmel jelent meg: a református ónekeskönyvekből, zsoltárokból tar­­talmazj válogatást. Bizonyára szolgálatnak tekinti azt is — a magyar kultúra szolgálatá­nak —, hogy értékes képgyűjtemé­nyét Sárospatak városának adomá­nyozta, egykori Alma Materére em­lékezve. Béres Ferenc gyűjteménye képezi a mai Sárospataki Képtár alapját. — Május 15-től június 15-ig Svéd­ország magyarlakta településein lé­pek fel — mondta terveiről. — Műso­romban — tekintettel a Rákóczi-év­­fordulóra — „a nagyságos fejedelem” alakját helyezem középpontba. — ád — Búcsúzunk Kdencvenkét esztendős korában, a svájci Küsnachtban elhunyt Szondi Lipót magyar származású pszicho­analitikus. A Gyógypedagógiai Fő­iskolán fiatalkorú bűnöző gyerekek vizsgálata során alakította ki azt a módszert, amelyet ma az egész vi­lág „Szondi-iteszt” néven ismer és alkalmaz. Szondi Lipót hat' kötetben foglalta össze tudományos megálla­pításait. Halála a nemzetközi tudo­mányos élet nagy vesztesége. * Hincz Gyula Kossuth- és Munká­­csy-díjas festő, grafikus, kiváló mű­vész, életének 82. évében Budapes­ten elhunyt. Műveit számos gyűjte­ményes kiállításon mutatták be ide­haza és külföldön is. Kevés olyan alkotót ismerünk je­lenkori művészetünkben, akiinek munkássága annyira szerteágazó, a valóságot olyan sokféleképpen meg­szólaltatni tudó lett volna, mint ami­lyen az övé. Utoljára 1983-ban, Vá­cott láthattunk nagyobb kollekciót műveiből, amikor megnyílt — rész­ben személyes ajándékai alapján — itteni állandó múzeuma. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom