Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-12 / 3. szám

Magyar sportorvos a kanadai kispadon A lelátóról jelentjük Taróczy Balázs és Heinz Günthardt, a ma­gyar, svájci wimbledoni bajnokpár úja'bb nagy sikert aratott. Az évek óta együtt játszó két kiváló teniszező 1982 és 1983 után har­madszor nyerte meg a londoni Royal Albert Hallban, a WCT (World Championship of Tennis) világbajnoki tornáját. A viadal másfél évtizedes történetében Taróczyék az elsők, akik tripláztak. Az év legjobb sportolóit ismét a televízió nyilvánossága előtt köszöntötték. Az öttusázó Mizsér Attila, a sportlövő Fórián Éva és a lab­darúgó-válogatott kapta a legtöbb szavaza­tot, az 1985-ös év edzőjének pedig Mezey Györgyöt, a labdarúgók szövetségi kapitányát választották a sportújságírók. A kormány az elmúlt esztendőben határo­zatot hozott az iskolai sport fejlesztésére. En­nek megvalósítása érdekében megalakult a Magyar Diáksport Szövetség, amely felhívás­sal fordult az általános iskolákhoz, középfokú és felsőfokú oktatási intézményekhez: szervez­zenek az iskolákban, gimnáziumokban, főis­kolákon és egyetemeken önálló sportköröket. Ezeknek a diáksportköröknek állami támoga­tást biztosítanak, és több sportágban országos jellegű bajnokságokat írnak ki. Szanyi Andor, a világ- és Európa-bajnok súlyemelő a negyedik helyre került a Vi­lág Kupa 1985-ös pontversenyében. A Rómában, Eindhovenben és Párizsban nagy érdeklődés mellett rendezett Európa— Ázsia asztalitenisz-csapatmérkőzéseken Klam­­pár Tibor, Bátorfi Csilla és Oláh Zsuzsa sze­repelt. Ezt megelőzően Bátorfi Csilla veret­lenül nyerte a junior Európa 12 viadalt, ame­lyen a kontinens legjobb 18 éven aluli ver­senyzői vettek részt. Guczoghy György és Borkay Zsolt, a két legjobb magyar tornász kapott meghívást az idei Világ Kupa viadalra, amelyet Pekingben rendeznek. A női kézilabdázók a világbajnokság má­sodik helyének megszerzése után a nemzet­közi kupákban folytatták a sikeres szereplést. A bajnok Vasas az izraeli Maccabi Gam együt­tesét győzte le, a kupagyőzteseknél a Bp. Spar­tacus a TSC Berlin csapatától kikapott, a nem­zetközi szövetség kupájában rajtolt Debrecen pedig a belga Joosten gárdáját legyőzve jutott a legjobb nyolc közé. Az újpesti Tóth Zoltán, az egykori sokszo­ros válogatott kapus fia, Tóth György az ame­rikai terembajnokságban kiválóan szereplő San Diego együttesének kapuját védi — nagy­szerűen. Gyarmati Dezső, a vízilabda-válogatott élé­re visszahívott szövetségi kapitány kijelölte új, az augusztusi világbajnokságra készülő keretét. Az öt olimpián részt vett egykori ki­váló pólós alaposan fiatalított, hiszen a ke­retbe jelölt 22 játékosa közül 11 újonc, s Kuncz László, a Vasas csatára az egyetlen, aki hírmondónak maradt az 1980-as olimpián Gyarmati irányításával szerepelt együttesből. — Hát akkor Mexikóban találkozunk!... — mondta a vonal túlsó végéről a Torontó­ból hazalátogatott régi barát, dr. Fried Ta­más, a Bp. Honvéd egykori sportorvosa. Mindezzel a labdarúgó-világbajnokság sorso­lására célzott, miszerint a magyar és a ka­nadai válogatott június 6-án Irapuatóban egymás ellen játszik. A Fórum Szállóban folytattuk a beszélgetést, amelynek során ki­derült, hogy Fried dr. Toronto közelében a Downsview rehabilitációs központ igazgató­­helyettese, de a sporttól sem szakadt el, a kanadai labdarúgó-válogatott orvosa, s a nemzetközi szövetség, a FIFA orvosi bizott­ságának is tagja. — Lassan bizony már harminc éve, hogy elváltak útjaink, a Honvéd labdarúgócsa­patának emlékezetes túrája végeztével — mondta az ismert sportorvos. — Akkoriban — nyilván Puskásék világhírének köszön­hetően — engem is több helyre hívtak, pél­dául a Milan kiváló csapatához. A háború alatt sok megpróbáltatáson átesett felesé­gem azonban minél biztonságosabb helyre, minél messzebbre vágyott Európától. így a biztos állás helyett a bizonytalant választva kötöttünk ki Kanadában. — Hogyan került jelenlegi munkahelyé­re? — Diplomámat a rendelkezéseknek meg­felelően meg kellett erősítenem, de még az angollal is küszködtem. Egy éven át fent északon dolgoztam. Azután huszonhat esz­tendővel ezelőtt láttam egy pályázatot, a re­habilitációs intézet keresett orvost. Ügy éreztem, ez a feladat viszonylag közel áll a sportorvosláshoz, s Torontóban a klíma is kellemes. Megkaptam az állást, s azóta is eb­ben a hétszáz ágyas kórházban dolgozom, jelenleg igazgatóhelyettesi minőségben. — Milyen kapcsolatban maradt a sport­tal? — Jelentkeztem a Kanadai Labdarúgó Szövetségnél, ahol nagy örömmel fogadtak, Simon János (balról) az egykori kiváló Honvéd kosaras köszönti dr. Fried Tamást FOTÓ: ALMÄSI I.ASZLÖ később az olimpiai bizottságban is tevékeny­kedtem. Az 1980-as olimpia előtt, amikor az ugyancsak magyar származású Szabó Imrét nevezték ki a kanadai csapat vezetőjének, engem kértek fel a 14 orvosból, fizikoterá­piásból álló csoport irányítására, de az olim­pián Kanada végül nem vett részt. A sport­tal, a magyar sportolókkal magánrendelé­sem révén is tartom a kapcsolatot. Nagyon sokan keresnek fel. A kint élők körében egyébként is nagyon nagy az érdeklődés a magyar sport iránt. Puskás öcsi és a vízi­­labdás Kárpáti Gyuri tavalyi beszámolójára legalább félezren jöttek össze Torontóban. — Ha jól tudjuk, a Helsinkiben olimpiai bajnokságot nyert Gyenge Vali a leghíresebb magyar sportoló Torontóban? — Az egykori eredményeket tekintve fel­tétlenül. Két lánya közül az egyik kiválóan ■úszott, a másik a színészi pályán indult el. Valika férje, Garay János nagyon jól menő építési vállalatot vezet. De nagyon sokan va­gyunk, mint például Mező Berci, a Honvéd egykori, többszörös bajnok síugrója, akivel össze is járunk. No és Straub János, aki sportüzlete vezetése mellett évről évre meg­rendezi a magyarok teniszversenyét. To­rontóban a sport is összetartja a magyaro­­kat. . — Melyik csapatnak szurkolnak majd jú­nius 6-án? — Bizonyára nehéz lesz a választás a be­fogadó ország és a szülőhaza válogatottja közül. A kanadai magyar szurkolóknak így egyik szeme sír, a másik nevet majd, bárme­lyik csapat győzzön is. Én annak örülnék a legjobban, ha mindkét válogatott tovább­jutna. — Ezt is elképzelhetőnek tartja? — A magyar futball árfolyama Mezey kapitányi működése óta emelkedő irányza­tot mutat a nemzetközi futballbörzén. A vi­lágbajnoki selejtezők során az osztrákok el­len valóban kiválóan játszottak. Videóról mi is láttuk a mérkőzést. Ennek ellenére óva intem a magyar labdarúgókat, hogy lebe­csüljék a kanadai válogatottat. Küzdeni, harcolni nagyon tudnak, s elképzelhetőnek tartom például, hogy kibekkeljük, gól nél­kül ússzuk meg az első három mérkőzésün­ket, s közben néhány gyors ellentámadás­sal még meglepetést is szerezhetünk. Még akkor is, ha esélytelenségünket a kanadai labdarúgás helyzete csak növeli. A profi liga megszűnésével szétszóródott a válogatott. Egyesek visszatértek Európába, mások a nagyon népszerű amerikai teremtornákon vesznek részt, és csak néhányan maradtak Kanadában. A rendelkezésre álló rövid idő alatt is igyekszünk a legjobban felkészülni. — Hogyan telt az idő idehaza? — Találkoztam Rózsa Lászlóval, a Hon­véd egykori vezetőjével, Rákóczi Lacival, a csapat jobbhátvédjével, Dobay Jóskával, a tornásszal és természetesen meglátogattam Valikát, Bozsik Cucu özvegyét. Puskás öcsit csak a televízió szilveszteri adásában láttam, s telefonon beszélgettünk. — Mikor látjuk legközelebb? — Legközelebb feltétlenül hosszabb idő­re jövök, de csak 1987-ben, hiszen az idén Mexikóban találkozunk ... ... ahol magyar sportorvos ül majd a ka­nadai labdarúgó-válogatott kispadján. VAD DEZSŐ 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom