Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-12 / 3. szám
Ha olykor-olykor Budapest aluljáróiban főkötős, sokszoknyás fiatalasszonyokat, ködmönkés, halinanadrágos férfiakat látok, mindig Dallos Marinka képei jutnak az eszembe, meg az: vajon határainkon belül miért nem dívik már az ilyen viselet? Mert még sátoros ünnepek alkalmával is csak az öregasszonyok öltik fel az igazi, régi ünneplőt. A fiatalok ,,jeans”-ben, Cardin-ingben, impregnált „dzseki”-ben korzóznak. Húsz év körülieken népviseletet én csak a televízióban láttam, egyébként sosem. Baj ez, vagy csak a fejlődés, a megváltozott körülmények és életforma természetes velejárója? Azt hiszem, ha egy ország elveszíti a népi kultúráját, akkor baj. Ha csak az új módi majmolása folyik, akkor káros eredményei ezek a mégoly örvendetes haladásnak. Szerencsére már vannak és egyre inkább teret kapnak olyanok, akik a kallódó, porlódó értékeket összegyűjtik, régi fényét visszaadják és újra felfedeztetik velünk! Ezt tette a népzenével például Sebő Ferenc, a magyar népitánccal Tímár Sándor, a népi tárgyi kultúra és építészet számos pótolhatatlan remekével az a sok lelkes szakember, akik megmentették a düledező portákat, csűröket, malmokat, haranglábakat, kopjafákat, templomokat. Elismerés azoknak, akik megtanítanak bennünket, „huszadik századiakat” ezekben és ezekkel élni, múltunkat megbecsülni. És ezt teszik mindazok, akik a maguk eszközeivel ébren tartják lelkiismeretünket és érdeklődésünket elődeink produkciói és sorsa iránt. Ilyen számunkra Dallos Marinka is, aki a magyar vidéki élet mára mesévé lett világából Rómába, az európai kultúra egyik központjába csöppenve — de arra magyaros konoksággal fittyet hányva — felmutatja a világnak gyermekkorának mélyen benne gyökerező, színes élményeit. Ha már senki sem emlékezik majd arra, hogyan kellett a csipkés réklit a csöpp gyermek fejére helyezni, akkor elegendő lesz az olasz—magyar festőnő Zolika című képére pillantani, amely egyébként a korán elhunyt jóbarát-játszótárs, a nagy tehetségű filmrendező, Huszárik Zoltán gyermekkori portréja. A rőfös Makó néni polcain látható kelmék mintáiból pedig újraélhető egy mára levetkezett világ. LINTNER SÁNDOR DALLOSMARINKA VILÁGA 3 f rs> '■ j 1 ij L 24
