Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-12-27 / 26. szám
Ránk jár- Mondd, hol dolgozik a te papád, hogy előszót mindent megenged, aztán megtiltja?! LEHOCZKI ISTVÁN RAJZA- Nem történt baleset, hölgyeim és uraim, a Magyar Autóklub képviselője érkezett meg a Wartburgjával! LEHOCZKI ISTVÁN RAJZA- Menjen innen, lelkem, itt nem kell jövendömondó! BRENNER GYÖRGY RAJZA Az Űrnak 1936-os esztendejénél alighanem volt már szerencsésebb évünk is. Még ki sem hevertük a magyar termékek világpiaci cserearányának újabb romlását, amikor megtudtuk, hogy az olaj se nekünk lett olcsóbb. Még épp csak kezdtünk hozzászokni, hogy a burgenlandi gazdák összeláncolt traktoraikkal hol lezárják, hol meg kinyitják a határhoz vezető utakat, amikor híre jött, hogy a Közös Piac országaiba összeláncolás nélkül se engedik be élőállat-szállítmányainkat, emiatt az összes marhánk itthon maradt. Még javában keseregtünk gyáraink korszerűtlenségén, amikor az egyik legmodernebb, a Mikroelektronikai Vállalat üzemcsarnoka egyetlen éjszaka leégett, a kár milliárdos. A folytatásból egy kis kóstoló mutatóba. Mindjárt itt van a másik leégés, Mexikóban. Nem nyertünk világbajnokságot fociban A magyar labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, Nagy Antal a világbajnokság helyszínére érkezve azt nyilatkozta, hogy Magyarország fog nyerni. Ugyanez a csapatkapitány, amikor válogatottunknak a kiesők között el kellett utaznia Mexikóból, azt nyilatkozta, hogy nem volt szerencsénk. A magyar csapat a döntőbe jutott volna, ha a világbajnokságot Európában rendezik. Ugyanis a felkészülés során minden körülményt figyelembe vettek, csupán egyet hagytak ki a számításból. Azt, hogy Mexikóban hőség lesz. A nagy meleg okozta, hogy a felét se tudták futni annak, amit normális körülmények között könnyedén teljesítenek. Lám az igazság előbb-utóbb kibújik, mint szög a zsákból. A felkészítésnél megfeledkeztek arról, hogy nyáron Mexikóban meleg van. A hibát tetézte, hogy a fiúk annak idején jártak iskolába, tanultak földrajzot és ha csak egy kicsit figyeltek az órán, hallhatták, hogy_ minél magasabbra megyünk, annál hidegebb lesz. Kékestetőn például mindig öt-tíz fokkal hűvösebb van, mint a délibábos Hortobágyon. Ki hitte volna, hogy Mexikóban, ahol ezerhatszáz, meg ezernyolcszáz méter magasan vannak a pályák, a fiúk jobban fognak izzadni, mint az alig ezerméteres Kékesen? Ha nem Mexikóban rendezik a világbajnokságot, egészen más lett volna az ábra. Az európai mérsékelt égöv alatt a trópusi klímához szokott dánok sehol se lettek volna. Akkor aligha hagytak volna bennünket állva a szibériai forróságban edződött szovjet játékosok, az egyenlítői hőségben élő franciák, tovább se jutottak volna a forró égövi lengyelek, a sivatagi kánikulát kedvelő angolok, nyugatnémetek, olaszok. Más csapat el se jutott volna a döntőig, csak mi, mint a legeurópaibb csapat és játszhatott volna a világbajnoki címért a magyar A-válogatott a magyar B-válogatottal. Ami már csak azért is jobb lett volna, mert akkor is mi győzünk, ha kikapunk. Sokáig nem felejtjük el a szovjetektől kapott hat gólt, azt a bizonyos nulla-hatot. Ez a kudarc ihlette meg Végh Antalt, hogy megírja és sok százezres példányban kiadassa ÁRKUS JÓSZEF árúd Gyógyít6atlan című könyvét, amelynek írói honoráriuma hét számjegyű. A milliót egyébként hat nullával írják. így lett Végh Antal az egyetlen magyar, akinek sikerült a nulla-hatot hat nullává átváltoztatnia. Csapolni tudni kell Nyáron Budapesten járt a világhírű angol Queen együttes Freddy Mercuryval, aki negyvenéves lévén pont egyidős a magyar forinttal, csak valamivel jobban tartja magát. A Queenről kazalnyi kritika jelent meg, de egyik sem méltatta a népstadionbeli este névtelen közreműködőit, a csápolókat, pedig a hazai popkoncertek történetének tanúsága szerint eddig soha nem csápolt egyszerre ennyi csápoló. Ezen a forró nyári estén bebizonyosodott, hogy csápolásban egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, sőt. Még a nálunk fejlettebb országok csápolói is elbújhatnak a mi csápolóink mögött. A csápolók fantasztikusan egységes sereg benyomását keltették, szardíniaként összepréselve is órákon át extázisbán ugrándoztak, integettek és kórusban feleltek a hozzájuk intézett kérdésekre. És éppen ez az, amiért szívből irigyeltem a csápolókat is, meg az angol zenészeket is. Freddy Mercury előre jött a színpad széléig, megállt a fényözönben, kivillantotta bajusza alól legendás fogsorát és csak annyit kérdezett, hogy minden oké? Oké?! — zúgta rá több ezer magyar srác gondolkodás nélkül. Jól érzitek magatokat? — hangzott a következő kérdés. Jól! — harsogták egy emberként a csápolók. Amiből az a tanulság, hogy vagy nem ismerjük a fiataljainkat vagy nem mindegy, hogy ki és hol kérdezi őket. Miközben a gigantikus hangfalakból dübörgött a decibel, elképzeltem ugyanezeket a fiúkat és lányokat, amikor nem a Queen énekese kérdi tőlük, hogy hogy érzik magukat. Az a gyanúm, hogy csápolás nélkül sorolnák el, hogy alacsony a kezdőfizetés, lehangoló a lakáshelyzet, nehéz előbbre jutniuk a munkahelyükön, fontos kérdésekben ki sem kérik a véleményüket. Bezzeg Mercurynak mindebből egy szót se mondanak. Everybody all right? ■— kérdezte újfent az angol énekes. All right! — kiáltotta kórusban sok ezer magyar fiatal. Már ez se volt semmi, hát még az, ami utána következett, ha nem a saját szememmel látom, el se hiszem. A csápolás csúcspontján egyszerre több vödörből is vizet zúdítottak a lelkesen csápolók nyakába, akik erre elragadtatott örömkiáltásokba törtek ki. Elkalandoztak a gondolataim, egy nagygyűlést láttam magam előtt, a szónok szónokol, az első sorokban lelkes csápolók, egyszer csak az elnökségi asztal mellől felállnak néhányan és megfontoltan egy-egy vödör vizet öntenek a hallgatóság fejére, mire ők kurrognak a gyönyörtől. Visszatérve a valóságba, levontam a tanulságot, hogy közéletünk felpezsdítésére másutt is jó szolgálatot tehetnének a csápolók. Bizonyos körben már tesznek is; ahova például magas rangú látogató érkezik, az első sorokban ott is olyanok tolonganak, akik ugyan nem tizenévesek, de legalább úgy tud-19
