Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-11-08 / 22. szám
A TO ŐREI strandon vagy a „borsoron”. A fennmaradó tíz százalék feljut a Kisfaludy-házig, ennek a fele tovább kapaszkodik, egészen a hegy tulajdonképpeni lábáig, a bazaltorgonák tövéig. Ez azt jelenti, hogy száz kirándulóból talán öt, ha feljut a hegyre. Még tovább pedig, a kolostorromig, a salföldi Kő-tengerig talán ezerből kettő. Eszembe jut, eszembe kell, hogy jusson: ha Barcza Gábor nem „hurcol el” a szentbékkállai Kő-tengerhez, én bizony nem javasoltam volna, hogy nézzük meg. Pedig valóságos csoda! Mintha titánok szórták volna szét, gömbölyítették volna simára ezeket az iszonyú kőtömböket, amelyekkel tele az egész síkság. És igazán majd akkor „hullámzik” ez a tenger, akkor látszik, hogy valóban kövek tengere, ha a területet megszabadítják a gizgaztól. Barcza Gábor szerint nemsokára, talán jövőre. És eszembe jut még az is, hogy rajtunk kívül még hárman voltak kíváncsiak erre az egyedülálló természeti jelenségre: egy német família. A tájvédelmi körzetvezető szerint a propaganda hiányzik, s persze az érdeklődés az 1. A Horváth Károly alapította arborétum egyik úgynevezett hamis ciprus-sora 2. A bazaltorgona 3. Az egyik japánakác 4. „Hullámok” a Kő-tengerből 5. A keszthelyi kastélypark a toronyból A SZERZŐ FEI.VÉTEI.EI emberekből. Szerintem sem ártana több és jobb propaganda, főleg több kép, például a Kő-tengerről, de hiányzik az útmutatás is: táblák az országúton, hogy mit lehet innen néhány kilométerre látni, meg útbaigazító nyilak, aztán megtisztított utak . . . Lehet, hogy a magam lelkiismerete megnyugtatására mondom mindezt, s vitázom Barcza Gáborral. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Káli-medence, ez a Balatontól vörös homokkőhegyekkel elválasztott 9111 hektár csak 1984 vége óta védetté nyilvánított terület, a Badacsony pedig már 1965 óta az, az úgynevezett Badacsonyi Tájvédelmi Körzet pedig a maga 7028 hektárjával 1978 óta védelem alatt áll. És most jött el az ideje, hogy rátérjek: hát voltaképpen kitől, mitől kell óvni, védeni ezeket a — ahogyan dr. Zákonyi Ferenc írja „A balatoni üdülőkörzet természeti értékei” című kötetében — földtani, botanikai, zoológiái, történeti, építészeti és tájképi értékeket? Példák: Kránitz Ferenc büszkén mesélte: a Keszthelyi hegység egyik erdejében sólyom fészkel. Ma már a ritkábbnál is ritkább madár. És nemcsak fészkel, hanem költ is. — Hol, melyik erdőben? — kérdem, s már kezemben a toll, hogy jegyezzem, de kalauzom csak a fejét rázza: — Még csak az kéne, hogy megírja! Aztán őrizhetném a fát éjjel-nappal, hogy hozzá ne férjenek a tolvajok. — Tolvajok? — Tudja, mennyit ér az NSZK-ban egy sólyomtojás? — ? — Egy Mercedest! De hiába is őrizném a fát, a sólyom, félve az embertől, elmenekülne. Még a tojását is otthagyná. Másik példa, Barcza Gábortól: — A mi javaslatunkra Badacsonynál kiraktak útbaigazító táblákat, korlátokat, szemétkosarakat. Mindent pontosan megtervez-16