Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-10-25 / 21. szám

ILLYÉS GYULA OLASZUL Europe Centi — milyen kifejezők az olasz rövidítéseik. Ebbe a két ta­láló szóba foglalták össze Venéto Tartomány rangos, de meglehetősen hosszú nevű kezdeményezését, az „Európa Népei és Régiói Napjai”-t, melyet szeptemberben rendeztek meg Velencében. Tudósak, művé­szek, diplomaták Európa számos or­szágából vettek részt hat téma meg­tárgyalásában, magyar (Somogy me­gyei), bolgár, 'engyel, csehszlovák, szlovén, török, svéd, spanyol, skót együttesek léptek fel a tartomány több városában, hangversenyeket rendeztek Velencében a Teatro La Fenicében és a C-süica di San Marcóbam. A kulturális program kiemelkedő eseményének számított annak az öt kötetnek a bemutatása, melyek az Europa Genti gondozásá­ban jelentek meg, ezzel is tanúságot téve —mint azt Carlo Bemini, Ve­neto Tartomány elnöke megfogal­mazta — az európai kultúrák iden­titása, az európai népek szolidari­tása mellett. Az európai nyelvek kaleidoszkópjából a kevéssé ismer­tek irodalmának jeles képviselőit választották, egy-egy magyar, szlo­vén, török, portugál és norvég írót. Illyés Gyula nemcsak európai költői rangjával, de már válogatott versei címével — Európa — is kivált a sorból. Az „Irodalom és az európai iden­titás" témájának tárgyalása adott alkalmat a művek bemutatására, ezt követően elsőnek Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetsége elnöke, a Firenzei Egyetem tanára kapott szót. ö válogatta a kötet verseit, ő írta az előszót. Hozzászólásában a magyar költészet — és Illyés Gyula költészete — eredetiségét és euró­paiságát elemezte. A Firenzei Egye­tem magyar tanszékén, az 1985— 86-os tanévben tartott Illyés-szemi­­náriumon született meg a kötet. A hallgatók örömmel fedezték fel a magyar költőben a „korszerű” szellemi áramlatok, a nemzeti érzés íelújulása, az európaiság kiteljese­dése, a világ értékei megőrzése gon­dolatának előfutárát. A válogatás a kötet terjedelméhez szabott gon­dos igényességgel vázolja fel — Sauro Albisani, a Firenzei Egyetem volt hallgatója átélt fordításában — Illyés költői oeuvre-jének jelentős szektorát az „Árpád” európai sors­­vállalásától az. „Oda Európához” hitvallásáig (Fennhangon vallom én magam / fiadnak, bárha ma sem ér­ted / szavamat...), az „Egy mondat a zsarnokságról” könyörtelen szóki­­ncndásán át a „Fiatalok, ti..zá­róakkordjáig (... fiatalok, / ti lesztek, ti az ok: / Europa 1 emelt fővel ha­lok.) _ Valamennyi na­pirendi pont meg­tárgyalásában részt vettek ma­gyar szakembe­­rek, a „Kultúra és helyi hagyomá­nyok : Európa gyökerei” téma­körében dr. Hofer Tamás egyetemi tanár és dr. Hop­pál Mihály, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjától, az „Űj techno­lógia és hagyomány: Európa vá­laszúton” témakörében dr. Lovas István egyetemi tanai a Központi Fizikai Kutatóintézetből, a „Művé­szet és hagyomány Európában" té­makörében dr. Keserű Katalin egyetemi adjunktus, művészettörté­nész és dr. Maróthy János egyete­mi tanár, zenetudós, a „Gazdasági Kooperáció Európában” témaköré­ben dr. Szita János közgazdász, s „Az európai örökség a világban” témakörében — melynek elnöki tisztjét, akárcsak a Doge Palotában rendezett záróülését Giulio And­reotti külügyminiszter vállalta — dr. Randé Jenő, a Magyarok Világ­­szövetsége főtitkára. Ez volt egyéb­ként az egyetlen szekció, amelyben amerikaiak is részt vettek, köztük Hellmut Sonnenfeldt a washingtoni Brookings Institute-tól, Martin Hil­­lenbrand egyetemi tanár, volt kül­ügyi államtitkár-helyettes és buda­pesti nagykövet, dr. Thomas Messer, a New York-i Guggenheim Museum igazgatója és dr. Daniel Boorstin, a washingtoni Library of Congress igazgatója. A sikeresnek indult kezdeménye­zés, az Europa Genti két év múlva folytatódik. Ipolytölgyesen megnyitották a Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthont, amely a Romai Katolikus Egyház Szeretetszolgálat beruházásában, jelentős állami támo­gatással és széles körű társadalmi összefogással épült fel. Az intézet nyolcvan ér­telmi fogyatékos gyermek és fiatalkorú ápolását szolgálja. Az avatási szertartást (képünkön) dr. Szakos Gyula székesfehérvári megyéspüpök, a Szeretetszolgálat igazgatója vezette Budapesten rendezték meg az Űr­hajósok Nemzetközi Szövetségének II. kongresszusát. A Magyar Tudo­mányos Akadémia Intenkozmosz Tanácsa által rendezett tanácskozá­son 17 ország csaknem ötven űrha­jósa vett részt. A. J. P. Taylor angol történészt, Európa legújabb kori történetének kutatóját a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává vá­lasztotta. Taylor professzor évek óta az Angol—'Magyar Baráti Társaság elnöke, kimagasló érdemeket szer­zett a két ország kapcsolatainak ápolásában. Az idős tudós, akit szo­ros barátság fűzött az egykori lon­doni emigrációban élt Károlyi Mi­hályhoz, többször járt már Ma­gyarországon. * Szomszédunk, Magyarország jel­mondattal magyar kulturális prog­ramsorozat kezdődött Alsó-Szászor­­szágban. A jövő év júniusáig tartó rendezvénysorozat keresztmetszetét kívánja adni a kortárs magyar kép­zőművészetnek. emellett magyar előadóművészek közreműködésével hangversenyeket, költői esteket, író—olvasó találkozókat, filmbemu­tatókat rendeznek. Budapesten a Csehszlovák Kultu­rális és Tájékoztató Központban csehszlovákiai magyar képzőművé­szek alkotásaiból nyílt kiállítás. A rahwayi Amerikai Magyar Pol­gári Kör 1986. szeptember 14-én rendezte meg tagjai és azok hozzá­tartozói számára a 4. Hungarian Heritage Day-t (a magyar örökség napját). A népművészeti kiállítást és a szórakoztató műsort mintegy hétszázan tekintették meg. Az előadókörúton az Egyesült Ál­lamokban tartózkodó Lőrincze Lajos nyelvész professzor tiszteletére a New York-i magyar főkonzulátus fogadást adott. A fogadáson a New York-i és környékbeli magyar értei­­miség számos képviselője vett részt. Mártíremlókművet avattak a pesti Duna-parton, a XIII. kerületi Viza utca torkolatában. Makrisz Aga­memnon szobrászművész alkotása azoknak állít emléket, akiket a nyi­lasok 1944—45-ben a Dunához hur­col tak és ott agyonlőttek. * Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár kiadásában megjelent az első magyar termé­szettudományos és műszaki „Ki, ki­csoda?”. Hazai és külföldön élő, dolgozó tudósok, mérnökök pálya­képét tartalmazza a könyv, amely igyekezett eret adni mindazok be­mutatásának. akik eredményeikkel hozzájárultak a természettudomá­nyos és műszaki haladáshoz. * Jack Lang volt francia kulturális miniszter átnyújtotta a Becsületrend lovagi fokozatát Trauner Sándor Kultúra — tudomány A Kanadában élő Szalkay Zoltán a bu­dapesti Hadtörténeti Múzeumnak aján­dékozta hajdani alakulatának, a 16. ba­jai határvadász zászlóaljnak csapatzász­laját. Képünk a zászló átadásakor, az ottawai magyar nagykövetségen készült: (balról) az ajándékozó és Nagy Lajos nagykövet magyar származású filmdíszletter­vezőnek. A párizsi filmmúzeumban rendezett ünnepségen a 80 esztendős művész számos tisztelője jelent meg. Trauner 1929-ben vándorolt ki Pá­rizsba és az évtizedek folyamán olyan filmrendezők világhírűvé vált filmjeinek díszleteit hozta létre, mint René Clair, Marcel Came, Orson Welles és Billy Wilder. Ö volt a díszletezője Joseph Losey Don Giovanni című operafilmjének és az Irma, te édesnek is. Cziffra Györgynek, a Franciaországban élő világhírű zongoraművésznek Kőszeg városa díszpolgári címet adományozott. A művész Liszt Ferenc 140 évvel ezelőtt adott kőszegi koncertjének évfordulója alkalmából lépett fel a nyugat-dunán­túli kisvárosban. Képünkön: a művész (középen) Kőszeg óvárosával ismerkedik FOTÓ: MTI 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom