Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-10-11 / 20. szám
AZ AVAROK KINCSE hosszabb, rövidebb békét a bizánci császár rendszeres évi adóval próbálta megvásárolni. 573-tól évi 60 ezer. majd az adót fokozatosan emelve, 622-től évi 200 ezer arany solidust fizettek, nem beszélve a hadjáratok során rabolt zsákmányról. 626-ig gyűlt az arany a kagáni székhelyen. Egy arany solidus súlya 3,5 gramm, voltak tehát olyan évek, amikor az adó összsúlya hét mázsát tett ki. Jutott ebből aztán még az avar középréteg asszonyainak is, ékszerül, férfiainak is fegyvereik díszítésére. Avar leletek a múlt század óta áramlanak a magyar múzeumokba, bár egy részüket századunk negyvenes éveiig hunnak tartották. Móra Ferenc tárcáiban szereplő hunok („Hun sírok, hun nem azok”) az újabb kutatások leletei alapján avarnak bizonyultak. Ma már közel ötvenezer avar sírt tártak fel régészeink, e leletek javát láthatjuk a kiállításon. Az avarok hagyatéka és a források alapján három nagy korszakot különíthetünk el. A belső-ázsiai eredetű korai avarság korát, mely 567 és 670 közé esik. Az ezután következő középavar korszak, mely során újabb bolgár— török népelemek kerülnek a Kárpát-medencébe 700 körül záródik, s ezt követi a különleges, mesés állat és növényi ornamentikájáról felismerhető későavar korszak. Aranyban, ezüstben a korai avar időszak a leggazdagabb, de a politikai hatalom a késői időszakban volt a legnagyobb, hiszen az avarok nyugat felé terjeszkedve határaikat az Enns folyóig tolták, így kerültek a bajorok, majd a frankok közvetlen szomszédságába. Nagy Károly első hadjárata gyakorlatilag vereséggel végződött, a császár Győr környékén kényszerült visszavonulásra, jelentős veszteségek árán. Az avarok végső vereségét a központi hatalomért folytatott belháborúk okozták. 796-ban az egyik frank csapat kirabolta a, kagáni székhelyet, s az avarok nyugati szárnyának fejedelme rövidesen Aachenben megkeresztelkedett, így a Dunántúl frank uralom alá került. A tiszántúli „szabad avarokat” Krum bolgár kán csapatai 803-ban leverték. Nem jelentette mindez a teljes pusztulást, hiszen egyre több 9. századi avar leletről tudunk. A kiállítás egyik kiemelkedő leletegyüttesc az úgynevezett kunbábonyi lelet, mely mindmáig az egyetlen fejedelmi sír, melynek tárgyai múzeumba kerültek. A fejedelem aranynyal díszített koporsójában feküdt. Talán innen, e korból származhat az aranykoporsó legendája, melyet a hagyomány Attilához kapcsol. Szemfedőjén arany lemezkék jelezték a szemet, orrot, szájat. Egyik kezén arany saskörmös solymászkesztyű volt, rajta gyűrűkkel. Három öve arany véretekkel volt borítva, aranyból volt korsója, s ivókürtje is, aranyveretesek voltak fa- és szaruedényei, kardja, kései, tegeze és íjja is. Hallatlan gazdagság tárul elénk, hiszen oda kell képzelnünk a drága selyemkaftánt, a szőnyegeket, kárpitokat, melyek a sírban elenyésztek, de korabeli ázsiai falfestmények alapján rekonstruálhatók. A rendezők kevés feliratot helyeztek el a vitrinekben, hiszen a tárgyak magukért beszélnek, egy-egy nagyobb egység összefoglaló bevezetőjét pedig egy-egy korabeli idézet adja. Az illusztrációk egy része a bemutatott lelet kinagyítása, ásatási részlet, vagy freskótöredék fényképe. A történeti összefoglalást a jól szerkesztett katalógus mondja el. „Eltűntek mint az avarok” — tartja a közmondás. Nos, a Nemzeti Múzeum kiállításán újjászületett egy nép. Egy olyan nép, mely jelentős szerepet játszott a mai Közép-Európa etnikai térképének kialakításában, mely a magyarság közvetlen elődje volt hazánk területén. TROGMAYER OTTÓ 1. Korai avar szemes gyöngyök 2. Arany melldisz a VII. századból 3. Ezüst karperecpár a VII. század elejéről 4. Nagygömbös arany fülbevalók a VI—VII. századból 5. Üvegkorsócska a Vili. századból 6. Bizánci eredetű melldisz egy avar kislány sirjából 7. Bizánci eredetű melldísz a VII. századból 8. Festett, korongolt füleskorsó a Vili. százodból 9. Késő avar aranygyűrűk, kövekkel
