Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-29 / 19. szám
K evés olyan település akad hazánkban, amelynek ne lenne valamiféle történelmi nevezetessége. Tiszakécske, alig pár hónapos városunk, e kevesek közé tartozik. Bár a régészeti ásatások tanúsága szerint már az ősidőkben is lakott település volt itt, a korai írásos emlékek csak úgy emlegetik Kécskét, mint a nyomorúságban élő jobbágyok pusztáját. A Csánki-féle magyarországi földrajzkönyv szerint az 1400-as évek végén a nép ezen a vidéken földalatti kunyhókban, vagy hantból, sárból rakott apró kis házacskákban lakott és kecskéket tenyésztett. (Innen a puszta elnevezése is.) Nem csoda, hogy Kechke-puszta sohasem volt jeles történelmi csaták színhelye, világrengető forradalmak bölcsője. Az új város nem nagy; lakóinak száma mindössze 12 ezer, itt nincsenek toronyházak, sokemeletes panelépületek; de vannak parkok, sétányok, játszóterek és sportpályák, üzletek és szolgáltatóházak, éttermek, melegvizű fürdőből kettő is és körülöttük, az üdülőnegyedben szebbnél szebb hétvégi házak. Sokakat furdal bizonyára a kíváncsiság — ahogy engem is — vajon mi a titka, mozgató rugója Tiszakécske fejlődésének. Természeti adottságaik mit sem változtak az elmúlt szá-4 . A Tisza-parton A vuiosi könyvtár, amely társadalmi összefogással épült 3. Nem panelépületekre, hanem családi házakia vágynak a tiszakécskeiek 4. Miskó István tanácselnök FOTO: GÁBOR VIKTOR zadokban. évtizedekben. A Tisza ugyanúgy hömpölyög a falu határában, ahogy régen. És nem találtak itt sem aranyat, sem olajat, de még a központi bugyellárisból sem jutott nekik megkülönböztetett támogatás. Mégis elérték azt, amit a kécskei öregek legmerészebb ifjúkori álmaikban sem reméltek. Országszerte az a hír járja: Tiszakécske jó sorsát, Miskó István tanácselnöknek, országgyűlési képviselőnek köszönheti. Sokan tanácsolták ismerkedjek meg vele, aztán könnyen megfejtem a titkot. Mi tagadás, az első benyomás a tanácselnöki „rezidencián” ugyancsak meglepett. Jártam már egy-néhány város- és honatyánál pályafutásom során, de ilyen szerényen berendezett dolgozószobában nem sokban. Pedig maga a tanácsháza, különös szépségével a város egyik látványossága. — Látta már városunk címerét? — kérdezte a tanácselnök. — Szerintem ez sokat elárul rólunk, kécskeiekről. Fzüst pajzsban kanyarog a Tisza, egyik partján zöld mezőben egy oroszlán karddal és nyíllal- felfegyverkezve, a másik partján két hal látható, a folyó fölött pedig öttagú csillag. A két hal a régi időkre utal, amikor a környék lakói halászattal foglalkoztak és itt, Kécsikén adták le a földesúmak a zsákmányt. A csillag pedig sokakat a téesz-szervezésére emlékeztet, amikor egyidöben tizenkét téesz alakult a községben. Azóta persze a termelőszövetkezeteik egyesültek, s a tagok egyetértésben dolgoznak. Nagy szó ez nálurik, mivel sokat háborúskodott régen errefelé a nép. Nem fegyverrel, csak szóval. A kécskeiek ugyanis református hitűek voltak, a felvidékről érkezett telepesek, akik Űjkécskét alapították, katolikusok. Egymást még egy pillantásra sem méltatták, nemhogy egyezséget tudtak volna kötni. — Városszerte, úgy hallom, annál nagyobb ma az egyetértés. — Szerencsénkre, nyoma sincs már a régi viszálykodásnak. Ha valami épül, készül a városban, azt a lakók szavazzák meg. Sokan aggódtak mostanában, hogy a városi címmel megszűnnek a jó hangulatú falugyűlések, ígérjük, ennek a hagyománynak véget vetni nem fogunk. Idén is több mint húsz utcagyűlés volt Tiszakécskón, ahol a családok ezrei véleményét, gondját-baját hallgattuk meg. Terveinket aztán ennek megfelelően alakítjuk, formáljuk. — Valamikor menekültek Tiszakécskéről az emberek, ma pedig sokaknak az a szíve vágya, hogy ideköltözzön. — Az utóbbi tíz évben 250 család települt Tiszakécskére. Amikor pedig menekültek innen-, az volt a főok, hogy nem bővelkedtünk munkalehetőségben. A hetvenes évek elején kezdődött nálunk az iparosítás. Valósággal ide csalogattuk, édesgettük az ipart. Még a beruházási költségek egy részét is magunkra vállaltuk. Közben persze nem futotta útra, közműre, lakásépítésre, minden pénzünket gyárakra költöttük. Ma már elmondhatjuk; jó befektetés volt. Nemcsak anyagilag térült meg, hanem a foglalkoztatás problémáját is megoldottuk; kétezernél több munkahelyet teremtettünk. Nálunk töltik három megye üdítőitalát, palackozunk bort, készítünk sportruhát, atomerőműhöz különleges berendezéséket, és sok egyéb fontos árucikket. — Két évtizede tanácselnök Tiszákécskén. Mit tart az eddigi eredmények közül a legjelentősebbnek? — Említhetném a vízvezetéket, az utakat, a gázprogramot, az új mentőállomást, a könyvtárunkat vagy korszerű művelődési központunkat. De inkább a jövő generációról és a munkában megfáradt öregekről szólnék. Elértük, hogy minden gyereket fel tudunk venni bölcsődébe, óvodába és már épül az új gimnázium. A Simphonia-akc: ónk pedig az idősek helyzetét könnyíti meg. Ennek köszönhetően a legtávolabbi tanyáról is gépkocsival jöhetnek be a városba, amikor kedvük tartja. Hogy mit jelent a Sdmphonia-akció? Városunkban a vállalatok havonta befizetnek minden dolgozójuk után annyi pénzt, amennyibe egy doboz Simphonia cigaretta kerül. Ebből az összegből tartunk fenn egy mikrobuszt, s háztól házig visszük-hozzuk a tanyasi öregeket, az orvosi rendelőbe, a napközibe vagy vásárolni. Azok pedig, akik idős korukra teljesen magukra maradtak, a városi Öregek Panziójában kaphatnak helyet, szeretetteljes gondozást. — Miben látja Tiszakécske fejlődésének titkát? — Mi lépésről lépésre haladtunk előre — megfontolt kemény munkával. Egy nagy út megtételéhez nem látványos kampányokra, hanem bátorságra, kitartásra, elszánt szorgalomra van szükség. Hát ilyenek vagyunk mi, kécskeiek. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA V MÚLTBAN JELENBEN JÖVŐBEN OMEGA a magyarok számára az órák KIRÁLYA Somogyi Erika a WOLOVITS ÓRÁS- ÉS ÉKSZERÜZLET MAGYAR TEL AJ DONOS A az erre a hirdetésre hivatkozóknak a legelőnyösebb , , áron adja. AZ IDÉN KARÁCSONYRA AJÁNDÉKBA OMEGA ÓRA Wolovits SOUTH EUCLID JEWELERS 4445 Mayfield Rd. 25
