Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-29 / 19. szám

BIBLIA SZÓL MAGYARUL... A HAZASZERETETRŐL Károlyi Gáspár, az első magyar nyelvű Biblia fordítóját bemutató könyvet adott ki a Magvető Kiadó. A „Magyar Hírmondó” sorozat ed­digi kötetei is nemzeti művelődés­­történetünk jeles személyiségeivel vagy rejtett kincseivel örvendeztet­ték meg olvasóikat, most azonban ez a válogatás kiemelkedően fontos gyűjteményt kínál fel: kéziratok, le­velek, beszédek, jegyzőkönyvek, elő­szavak és versek közreadásával hoz-Magyar Hírmondó KAROLYI GÁSPÁR A GÖNCI PRÉDIKÁTOR M«(vct6 Kiadó telenségnek következményeiként mutatja be, s ugyancsak bibliai idé­zetekkel bizonyítja, hogy Magyar­­ország romlása, a honi világvége, az utolsó ítélet napja is közeleg ... Ki­fejti, hogy miként alakult a négy világbirodalom sorsa, s Istent sem félő bálványimádónak nevezi összes nagy királyunkat. Szemléletében a hitnek való elkötelezettség, a kálvi­ni társadalombölcselet fölébe kere­kedik a korábban elterjedt nemesi­­patriarchális nacionalizmusnak, s kortársai számára érvényes fogalmi keretben dolgozza fel az eszmetör­ténet korábbi magyar időszakát. Eb­ben a voltaképpen prédikáció- vagy vitairat-formátumú tanulmányában a megélhető történelem izgató em­beri kérdéseire keres választ. Stílu­sában a biblikus emelkedettség, a teológiai logika, a prófétai tanító­kedv épül szerves egységbe a köz­napi problémákra adott feleletekkel. Károlyi hitelvi következetessége a korszak (az 1560-as és 1580-as évek) teológiai vitáiban is megnyilatkozik. A magyarországi és erdélyi anabap­tista mozgalmak elveivel vitázik azokban a zsinati fölszólalásokban, levelekben, melyeket szintén most olvashatunk először ebben az össze­függésben, az életmű részeként. A kötetben közölt kisebb írások és be­szédek — túl a tém leges informá­ciókon — jelképes jelentéseket is hordoznak: szinte mindegyikben jól za emberközelbe az eddig még isme­retlen Károlyi Gáspárt. Károlyiról ugyanis „csupán” any­­nyit tudunk, hogy a magyar refor­máció legalapvetőbb célkitűzésének, a Biblia lefordításának munkása volt. A most napvilágot látott könyvből azonban kiderül, mily sok­féle tevékenység, milyen széles látó­kör, eszmeszilárdság, sőt politikai és történelmi tisztánlátás jellemezte „Isten egyházának gönc-vizsolyi pásztorát”. Életművének teste egy­házszervező tevékenységből, a hel­vét reformáció népszerűsítéséből, prédikátori munkából, térítésből és szőlővel-borral való gazdálkodásból állott, s e működésének a koronája volt a bibliafordítás és szövegszer­kesztés. A gönci prédikátor (1530—1591) a 16. századi művelődéstörténet talán legizgalmasabb korszakát, a refor­máció idejét élte át: iskoláit a Me­­lanchton vezetése alatt álló witten­bergi egyetemen fejezte be, s innen hozta az új meggyőződés bizonyos­ságát, itt kapta elméleti képzettsé­gét, mellyel Tiszáninneni hazájának szentháromságtagadói ellen védi meg a protestáns hit lutheri és me­­lanchtoni világképét. A kötetben közölt, szélesebb ér­deklődésre is számot tartó Két Könyv című történetfilozófiai tanul­mányában Károlyi a magyar törté­nelem 1500-tól kezdődő hanyatlását és a szükségszerű szenvedések okait vázolja föl: párhuzamot von a kivá­lasztottság ókori zsidó és középkori magyar képviselőinek, a prédikátor­prófétáknak sorsa és főleg társadal­mi szerepvállalása között; a szociá­lis igazságtalanságokat és a magyar sors „leívelését” a hazai pogányság­nak. a bálványimádásnak, az isten-Kórolyi Caspar bibliafordításának címlapja látható nemcsak a későbbi nagy munka, a bibliafordítás szellemi és érzelmi előkészülete, hanem az a ve­zérelv is, hogy a gondolkodás sza­badsága, rugalmassága, változható­­sága nem bűnre csábít, hanem az emberhez méltó jog és lehetőség tu­domásulvételéhez segíti a hívő lel­ket is. A „Károlyi Gáspár, a gönci prédi­kátor” című könyv a magyarországi protestáns egyházszervezés egyik vezető harcosát, a szentíráskiadó egyházi vezetőt, a magyar gondol­kodástörténet kiemelkedő alakját mutatja be. Egy embert, aki jelen­tősebb volt országa számos főrend­jénél, egy gondolkodót, aki hite sze­rint élt. A. GERGELY ANDRÁS VÍZSZINTES: 1. Deák Ferenc XIX. századi politikus mondta; első rész (zárt betűk: T, R, I, Z). 14. Esni kezd az eső. 15. Egyenlő arányban ketté osztva. 16. Üjhéber nyelv. 18. ... -Tin-Tin; filmes kutyasztár volt. 19. Akadály a futópályán. 20. A sakkjátszma vége. 21. Keleties tám­látlan heverő. 24. A sín szélei! 25. Ősi magyar szó a Halotti Beszédből. 26. Állatövi jegy. 27. Régi címzésrö­vidítés. 29. Indulatszó a sürgetés ki­fejezésére. 80. Elrejtett dolog utáni kutat. 31. Szálkás húsú hal, a ponty rokona. 33. Többeket felkeres. 35. Nagy súly, ahogy Arany János egyik balladájában írta. 36. „Csigabiga ..., ég a házad ideki” (gyerekmondóka). 38. Földrész, Amerigo Vespucciról nevezték el. 40. Alaszka leghosszabb folyója. 41. Ruhákat száradni aggat. 43. Tanácskozás. 44. Az USA olimpiai bajnok gátfutója (1976). 45. Fázni kezd! 46. Pózna. 48. Névsorolvasás a munka kezdetekor. 49. Műveltető igeképző. 50. Ölel egynemű betűi. 52. Mozdulatlanságra kényszerítés szo­rítással. 54. Zöldesbarna színű anyag. 56. Némán lógató! 58. Fluor, jód és kálium. 59. Tűz alá vetet. 60. Sokat nélkülözve él. 63. Belépőjegy népies szóval. FÜGGŐLEGES: 1. JEI. 2. Könyv­tár állandó látogatója. 3. Női név. 4. Angliai kelta őslakos. 5. Aromás ital, fordítva. 6. Gondban van! 7. Az urán és a fluor vegyjele. 8. Bo . ..; világ­hírű filmsztár. 9. Sárgászöld szín. 10. Csavar fontos része. 11. Finn autók nemzetközi jelzése. 12. Zug ikersza­va. 13. A föld mélyébe rejt. 17. Fel­hevít. 20. A politikus mondásának második része (zárt betűk: T, L, I, G). 21. Felső végtagok. 22. Tabula...; tiszta lap. 23. Község Baranya me­gyében. 26. Annyian, mint a gono­szok! 28. Palánkkal körbe vesz. 30. Veszteség éri. 32. Albánia pénze. 33. Mástól hív táncba. 34. Dobásmód a tekejátékban. 35. Pertuban van ve­le. 37. ... Brynner; a közelmúltban elhunyt amerikai színész. 39. Csodá­latos, szinte hihetetlen. 42. Első Ma­gyar Gazdasági Gépgyár volt, rövi­den. 45. Sötét színű. 47. A Robinson Crusoe írója (Daniel). 48. Balta ala­kú népi fegyver. 49. A sivatag hajói. 51. „E”. 53. Csonthó. 54. Dómjáról híres város a Német Szövetségi Köz­társaságban. 55. Vizet ad az állatok­nak. 57. Megnyom. 59. Római 52-es. 61. Emel! 62. Betű kiejtve. 63. A szo­bába. (Rovatszerkesztő: Pásztor Pál) A keresztrejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk jövő évi 3. számában közöljük. Beküldési ha­táridő: 1987. január 5. Cím: Magyar Hírek, Budapest VI., Benczúr u. 15. 1905. Az 1986/11. számú rejtvény helyes megfejtése: — Jó, jó, de hogy állítod he? Könyvjutalmat és a Rejtvényfejtő mini szótár 3. és 4. kötetét nyerték: Kató János Svédország, Hevesi Sán­­dorné USA, Nagy Olga Hollandia, Varga Lajos Kanada, ifj. Rusznyák Mihály Magyarország, Gubacsi Eri­ka Magyarország, Simor Pál Svéd­ország, Laffers Klára NSZK, Szász Jenő Románia, Alföldi Edit Olaszor­szág. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom