Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 1. szám
A Hazafias Népfront kongresszusa A SZAVAKAT TETTEKNEK KELL KÖVETNIÜK Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szóbeli beszámolóját tartja FOTO: MTI „Őrizd nemzeti múltunk szép emlékeit úgy, hogy bennük ujulj magad is, újra teremtve hazánk.” Keresztury Dezső e sorait olvashatta a tanácsterem falán az az 1200 küldött, aki december közepén Budapesten a Hazafias Népfront VIII. kongresszusára jött össze. A résztvevők — társadalmunk valamennyi rétegének képviselői —: munkások, parasztok, értelmiségiek, a művészetek és a tudományok művelői. Ott voltak a nemzetiségek képviselői és egyházi személyiségek; közös dolgainkat, gondjainkat és feladatainkat vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a népfrontmozgalom öt évtizeddel ezelőtt a fasizmus és a háború ellen, a társadalmi haladásért s a béke védelméért folytatott harcban kovácsoládott. Az akkor meghatározott cél azonban ma is vezérlő eszme, mivel korunkban elsőrendű nemzeti és nemzetközi érdek a népek békéjének, barátságának védelme minden erőszakkal szemben. Az elnöki megnyitó után Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hasonló gondolattal kezdte beszámolóját. — Lényegében igazat kell adnunk azoknak, akik azt mondják: a mi hazánk külpolitikája igazában a belpolitika. Vagyis, szocialista társadalmunk belső rendje, emberséges felépítése, politikai, gazdasági és kulturális-szellemi fejlődése minősít elsősorban bennünket, ez adhat öntudatot belül, ez hozhat elsősorban megbecsülést számunkra kívül, a nemzetközi életben. A főtitkár hozzátette: — A külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, a legfontosabb fogyasztói területeken a kereslet és kínálat egyensúlyának megtartása, a teljes foglalkoztatás, a létbiztonság és az életkörülmények megőrzése tekintetében eredményeket értünk el. Ugyanakkor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosztásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakezdés, különösen pedig a családalapítás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélküliség és kiúttalanság érzését keltette. — Ezekkel a jelenségekkel összefüggésben vizsgáljuk azokat a társadalomra nézve káros és veszélyes magatartásokat — folytatta a főtitkár —, beilleszkedési zavarokat, amelyeket régóta ismerünk a magyar történelemben, de amelyekkel az utóbbi időben is szembe kellett néznünk és számot vetni velük a nyilvánosság előtt. Ezek közül itt csak megemlítem az ország népesedési helyzetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kérdéseit. Pozsgay Imre részletesen elemezte a társadalmi jelenségek és a gazdaságpolitika kölcsönhatásait. Véleményét így foglalta össze: — A- követelmények megfogalmazásakor tekintettel vagyunk a gazdaság és politika kölcsönhatásaira. Elutasítjuk azt a nézetet, amely különböző dolgok időbeli egybeesése miatt a gazdasági reformot és a gazdaságirányítás továbbfejlesztését okolja az ország nehézségeiért. Valljuk, hogy éppen ezek a nehézségek, a gazdaságban kiéleződött ellentmondások, egyensúlyi zavarok követelik még a határozott továbbhaladást a reform útján — és nemcsak a gazdaságban. Pozsgay Imre elmondta, hogy hazánkban a nemzetiségek használják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat, erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot. Természetesen mi is igényt tartunk rá, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, hazája hű állampolgáraként gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa hagyományait, fenntarthassa és erősíthesse rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait a szocialista Magyarországgal. A nemzetiségi szövetségek tagjai a Hazafias Népfrontnak, aktív közreműködői a mozgalomnak. A főtitkári beszámolót követően megkezdődött a vita. Felszólalt Lázár György is, a Minisztertanács elnöke. Elmondta, hogy a nemzetünk iránt érzett felelősség megköveteli: illúzióktól mentesen nézzünk szembe önmagunkkal. Ehhez pedig a kollektív tapasztalatok egybegyűjtésére is szükség van. Ezért van tehát értelme a demokratikus vitáknak, amelyek egyik fontos és mással nem pótolható szervezője a Hazafias Népfront. Több egyházi személyiség is kifejtette véleményét. Dr. Káldy Zoltán, az Evangélikus Egyház országos elnökpüspöke például elmondta, hogy az evangélikus egyház otthon érzi magát ebben a társadalomban, és a társadalom sem érzi az egyházat idegennek. Tagjai cselekvő társként vesznek részt -a szocializmus építésében, osztoznak örömeiben, gondjaiban. Lékai László bíboros — betegsége miatt — levélben fordult a kongresszushoz. Üzenetében figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy ha a népünk fogyatkozását jellemző tendencia folytatódna, akkor a harmadik évezred közepén egymillió-háromszázezerrel kevesebb magyar népesítené be a Duna-Tisza táját. Ugyanakkor derűlátásra az ad okot, hogy Budapesten már megindult egy tiszteletre méltó mozgalom a sokgyermekes családokért. Ezek a családok megérdemlik, hogy támogassuk őket, mindenekelőtt azzal, hogy jobb lakáskörülményeket teremtsünk számukra. Ebben kérte a népfront vezetőségének segítségét. A vitát Pozsgay Imre foglalta öszsze, majd Kállai Gyula zárszavával véget ért a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. — Ügy vélem, kongresszusunk hűen és a valóságnak megfelelően foglalkozott a magyar társadalom legfontosabb kérdéseivel, megoldandó gondjaival. Nem kerülte meg azokat a problémákat, amelyek a lakosságot foglalkoztatják. Azok a barátaink, akik munkánk fogyatékosságaira és gyengeségeire hívták fel figyelmünket, kritikájukkal a szocializmusért, a hibák kiküszöböléséért, a fejlődés meggyorsításáért léptek fel. A vita után azonban a szavakat tetteknek kell követniük. Közélet — diplomácia A római Capitoliumon rendezték meg a Simba Akadémia díjátadó ünnepségét. A díjazottak között szerepelt Kádár János, az MSZMP főtitkára, akit az akadémia a nemzetközi együttműködés előmozdításáért kifejtett tevékenységéért részesített ebben az elismerésben. A díjat Szita János, hazánk római nagykövete vette át. A Simba Akadémia elnöksége neves személyiségekből áll. Kétévenként ítélik oda a díjakat azoknak, akik munkájukkal elősegítették a béke. a leszerelés ügyét, a kulturális, gazdasági, tudományos és politikai együttműködés elmélyítését. * Párizsban az Üj Sorbonne Egyetemen Jean-Pierre Chevenement francia közoktatási miniszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter felavatta az Egyetemközi Hungarológiai Központot, melynek célja a francia egyetemeken folyó hungarológiai kutatások összehangolása és fejlesztése. a francia és a magyar egyetemek közti kapcsolatok előmozdítása. * A Svédország és Magyarország közötti vízumkényszer kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezményt írtak alá Budapesten. Az egyezmény szerint ezentúl érvényes útlevéllel vízum nélkül utazhatnak a svéd és magyar állampolgárok egymás országaiba. LISZT SZIMPÓZIUM Liszt Ferenc születésének 175. és halála 100. évfordulójának tiszteletére a Magyar Tudományos Akadémia Liszt Szimpóziumot rendez Budapesten. A szimpóziumot a Zeneakadémia régi épületében, az úgynevezett Liszt-házban tartják majd. Október 20-tól 22-ig neves Liszt-kutatók számolnak be legújabb kutatási eredményeikről. A szimpóziumra 1986. január 31-ig lehet jelentkezni a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézeténél (Budapest, P. F. 28. H—1250). POLÁNYI-ÉVFORDULÓ Bognár József professzor elnökletével megalakult a Polányi Károlyemlékbizottság. Elhatározták, hogy októberben a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége. a Közgazdasági Társaság és a Szociológiai Társaság centenáriumi tudományos ülésszakot szervez a Galilei Kör egykori elnöke, az 1919 után külföldön élt és működött világhírű magyar tudós tiszteletére. Az évfordulóra a Gondolat Kiadó tanulmánykötetet ad ki Polányi Károly kéziratban maradt tanulmányaiból. KIÁLLÍTÁS CARACASBAN Caracasban (Venezuela) átütő sikert aratott Galambos Tamás festőművész kiállítása. A megnyitón jelen volt dr. Luis Herrera Campins, volt köztársasági elnök és dr. Dömény János magyar nagykövet. 6
