Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 1. szám

A Hazafias Népfront kongresszusa A SZAVAKAT TETTEKNEK KELL KÖVETNIÜK Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szóbeli beszámolóját tartja FOTO: MTI „Őrizd nemzeti múltunk szép em­lékeit úgy, hogy bennük ujulj ma­gad is, újra teremtve hazánk.” Ke­­resztury Dezső e sorait olvashatta a tanácsterem falán az az 1200 küldött, aki december közepén Budapesten a Hazafias Népfront VIII. kongresszu­sára jött össze. A résztvevők — tár­sadalmunk valamennyi rétegének képviselői —: munkások, parasztok, értelmiségiek, a művészetek és a tu­dományok művelői. Ott voltak a nemzetiségek képviselői és egyházi személyiségek; közös dolgainkat, gondjainkat és feladatainkat vitatták meg. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke egye­bek közt emlékeztetett arra, hogy a népfrontmozgalom öt évtizeddel ezelőtt a fasizmus és a háború el­len, a társadalmi haladásért s a béke védelméért folytatott harcban ková­­csoládott. Az akkor meghatározott cél azonban ma is vezérlő eszme, mi­vel korunkban elsőrendű nemzeti és nemzetközi érdek a népek békéjé­nek, barátságának védelme minden erőszakkal szemben. Az elnöki megnyitó után Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hasonló gon­dolattal kezdte beszámolóját. — Lényegében igazat kell adnunk azoknak, akik azt mondják: a mi hazánk külpolitikája igazában a bel­politika. Vagyis, szocialista társadal­munk belső rendje, emberséges fel­építése, politikai, gazdasági és kul­turális-szellemi fejlődése minősít el­sősorban bennünket, ez adhat öntu­datot belül, ez hozhat elsősorban megbecsülést számunkra kívül, a nemzetközi életben. A főtitkár hozzátette: — A külgazdasági egyensúly, a nemzetközi fizetőképesség megőrzé­se, a legfontosabb fogyasztói terüle­teken a kereslet és kínálat egyen­súlyának megtartása, a teljes foglal­koztatás, a létbiztonság és az élet­­körülmények megőrzése tekintetében eredményeket értünk el. Ugyanak­kor ezekért az eredményekért nagy árat kellett fizetni. A gazdasági egyensúlyt az elosztási viszonyok szabályozásával és főként az elosz­tásban igyekeztünk megteremteni, ennek feszültségeket okozó szociális és szociálpolitikai következményeivel együtt. Romlott az idős korúak nagy részének helyzete — különösen a nyugdíjak reálértékének csökkenése miatt. A fiatalok számára nehezebbé vált a pályaválasztás és a pályakez­dés, különösen pedig a családalapí­tás és az otthonteremtés. Mindez az ifjúság egy részében a távlatnélkü­liség és kiúttalanság érzését keltette. — Ezekkel a jelenségekkel össze­függésben vizsgáljuk azokat a tár­sadalomra nézve káros és veszélyes magatartásokat — folytatta a főtit­kár —, beilleszkedési zavarokat, ame­lyeket régóta ismerünk a magyar tör­ténelemben, de amelyekkel az utób­bi időben is szembe kellett néznünk és számot vetni velük a nyilvános­ság előtt. Ezek közül itt csak meg­említem az ország népesedési hely­zetét, az öngyilkosság, a bűnözés, az alkoholizmus súlyos társadalmi kér­déseit. Pozsgay Imre részletesen elemezte a társadalmi jelenségek és a gazda­ságpolitika kölcsönhatásait. Véle­ményét így foglalta össze: — A- követelmények megfogalma­zásakor tekintettel vagyunk a gaz­daság és politika kölcsönhatásaira. Elutasítjuk azt a nézetet, amely kü­lönböző dolgok időbeli egybeesése miatt a gazdasági reformot és a gaz­daságirányítás továbbfejlesztését okolja az ország nehézségeiért. Vall­juk, hogy éppen ezek a nehézségek, a gazdaságban kiéleződött ellentmon­dások, egyensúlyi zavarok követelik még a határozott továbbhaladást a reform útján — és nemcsak a gaz­daságban. Pozsgay Imre elmondta, hogy ha­zánkban a nemzetiségek használják anyanyelvűket, fejlesztik kultúráju­kat, erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anya­nyelvűekkel, az anyanemzetekkel, miközben hazájuknak tekintik a Ma­gyar Népköztársaságot. Természete­sen mi is igényt tartunk rá, hogy a szomszédos országok magyar nemze­tiségű lakossága is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, hazája hű állampolgáraként gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa hagyo­mányait, fenntarthassa és erősíthes­se rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait a szocialista Magyaror­szággal. A nemzetiségi szövetségek tagjai a Hazafias Népfrontnak, ak­tív közreműködői a mozgalomnak. A főtitkári beszámolót követően megkezdődött a vita. Felszólalt Lá­zár György is, a Minisztertanács el­nöke. Elmondta, hogy a nemzetünk iránt érzett felelősség megköveteli: illúzióktól mentesen nézzünk szem­be önmagunkkal. Ehhez pedig a kol­lektív tapasztalatok egybegyűjtésé­re is szükség van. Ezért van tehát értelme a demokratikus vitáknak, amelyek egyik fontos és mással nem pótolható szervezője a Hazafias Népfront. Több egyházi személyiség is ki­fejtette véleményét. Dr. Káldy Zol­tán, az Evangélikus Egyház országos elnökpüspöke például elmondta, hogy az evangélikus egyház otthon érzi magát ebben a társadalomban, és a társadalom sem érzi az egyházat ide­gennek. Tagjai cselekvő társként vesznek részt -a szocializmus építésé­ben, osztoznak örömeiben, gondjai­ban. Lékai László bíboros — betegsége miatt — levélben fordult a kong­resszushoz. Üzenetében figyelmezte­tett arra a veszélyre, hogy ha a né­pünk fogyatkozását jellemző tenden­cia folytatódna, akkor a harmadik évezred közepén egymillió-három­százezerrel kevesebb magyar népe­sítené be a Duna-Tisza táját. Ugyan­akkor derűlátásra az ad okot, hogy Budapesten már megindult egy tisz­teletre méltó mozgalom a sokgyer­mekes családokért. Ezek a családok megérdemlik, hogy támogassuk őket, mindenekelőtt azzal, hogy jobb la­káskörülményeket teremtsünk szá­mukra. Ebben kérte a népfront ve­zetőségének segítségét. A vitát Pozsgay Imre foglalta ösz­­sze, majd Kállai Gyula zárszavával véget ért a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. — Ügy vélem, kongresszusunk hűen és a valóságnak megfelelően foglalkozott a magyar társadalom legfontosabb kérdéseivel, megoldan­dó gondjaival. Nem kerülte meg azo­kat a problémákat, amelyek a la­kosságot foglalkoztatják. Azok a ba­rátaink, akik munkánk fogyatékos­ságaira és gyengeségeire hívták fel figyelmünket, kritikájukkal a szo­cializmusért, a hibák kiküszöbölé­séért, a fejlődés meggyorsításáért léptek fel. A vita után azonban a szavakat tetteknek kell követniük. Közélet — diplomácia A római Capitoliumon rendezték meg a Simba Akadémia díjátadó ün­nepségét. A díjazottak között sze­repelt Kádár János, az MSZMP fő­titkára, akit az akadémia a nem­zetközi együttműködés előmozdítá­sáért kifejtett tevékenységéért része­sített ebben az elismerésben. A dí­jat Szita János, hazánk római nagy­követe vette át. A Simba Akadémia elnöksége neves személyiségekből áll. Kétévenként ítélik oda a díjakat azoknak, akik munkájukkal előse­gítették a béke. a leszerelés ügyét, a kulturális, gazdasági, tudományos és politikai együttműködés elmélyíté­sét. * Párizsban az Üj Sorbonne Egyete­men Jean-Pierre Chevenement fran­cia közoktatási miniszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter felavatta az Egyetemközi Hungarológiai Köz­pontot, melynek célja a francia egyetemeken folyó hungarológiai ku­tatások összehangolása és fejleszté­se. a francia és a magyar egyetemek közti kapcsolatok előmozdítása. * A Svédország és Magyarország közötti vízumkényszer kölcsönös megszüntetéséről szóló egyezményt írtak alá Budapesten. Az egyezmény szerint ezentúl érvényes útlevéllel vízum nélkül utazhatnak a svéd és magyar állampolgárok egymás orszá­gaiba. LISZT SZIMPÓZIUM Liszt Ferenc születésének 175. és halála 100. évfordulójának tisztele­tére a Magyar Tudományos Akadé­mia Liszt Szimpóziumot rendez Bu­dapesten. A szimpóziumot a Zene­­akadémia régi épületében, az úgyne­vezett Liszt-házban tartják majd. Október 20-tól 22-ig neves Liszt-ku­tatók számolnak be legújabb kuta­tási eredményeikről. A szimpózium­ra 1986. január 31-ig lehet jelent­kezni a Magyar Tudományos Aka­démia Zenetudományi Intézeténél (Budapest, P. F. 28. H—1250). POLÁNYI-ÉVFORDULÓ Bognár József professzor elnökle­tével megalakult a Polányi Károly­­emlékbizottság. Elhatározták, hogy októberben a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövet­sége. a Közgazdasági Társaság és a Szociológiai Társaság centenáriumi tudományos ülésszakot szervez a Galilei Kör egykori elnöke, az 1919 után külföldön élt és működött vi­lághírű magyar tudós tiszteletére. Az évfordulóra a Gondolat Kiadó tanul­mánykötetet ad ki Polányi Károly kéziratban maradt tanulmányaiból. KIÁLLÍTÁS CARACASBAN Caracasban (Venezuela) átütő si­kert aratott Galambos Tamás festő­művész kiállítása. A megnyitón je­len volt dr. Luis Herrera Campins, volt köztársasági elnök és dr. Dö­­mény János magyar nagykövet. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom