Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-08-18 / 16. szám

Címlapunkon: U&Ö3 V * ♦ v ^ A Magyar Hírek Posta rovata az ol­vasók fóruma. A «izerkesztőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beer kezelt leveleket rövidített formában közölje. Május 25-én tartottuk a Magyar Művészek Missziójának legutóbbi találkozóját Aszmann Ferenc műtermében. A szellemi táplálék első­sorban az otthoni humor volt: dr. Karvaly Ká­roly felolvasásában, a Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma jóvoltából. Később a viccek már kezdtek pattogni, mint a kukorica; úgy látszik ez hivatalosan el nem ismert sportunk. Ilyen jó­kat nevetni más nyelven nem könnyű. Követke­ző összejövetelünk előadója Burján László lesz. A portréfestő világszerte ismert feltűnően szép munkájáért - hírneve éles ellentétben áll ked­ves, szerény fellépésével. L’AJDÚ ANTAL RIO DE JANEIRO. BRAZÍLIA vatal vezetőjét. Megkérdeztem, mit lehetne ten­ni, hogy ne kelljen még egyszer Bernbe utaz­nom. Udvariasan közölte velem, hogy a hivata­los idő ugyan 12-kor véget ér, de soron kívül délután kettőkor rendelkezésemre állnak. Ugyanúgy kifejezhették volna sajnálkozásukat, avagy elutasíthattak volna. Ehelyett kettőkor a legnagyobb megértéssel lehetővé tették, hogy azonnal megkaphassam a vízumot. Kimondhatatlanul jól esett ez az udvarias és segítő bánásmód, melyért a konzulátus vezető­jének, Szabó úrnak és helyettesének ezúton kö­szönetét mondok. A magyar hatóságok nyugod­tak lehetnek, a berni konzulátus jó kezekben van. Nemrég három hetet töltöttem Costa Rica ál­lamban, hogy megismerjem az ottani életet. Kü­lönösen érdekelt a tanítás, mert én valaha tanító voltam Magyarországon. A Budai Tanítóképző Intézettől kaptam oklevelet 1933 nyarán, de há­rom évi helyettes-tanítói eredménytelen próbál­kozás után 1937 tavaszán az Egyesült Álla­mokba kerültem. Itt Texasban élünk - 1975 óta nyugdíjasként. Sokat hallottam, hogy milyen haladó nép a Costa Rica-i, élhatároztam, hogy egy rövid szemlét tartok. Meglepett, milyen ér­deklődő és szorgalmas tanulókat találtam az is­kolákban. Az is meglepett, mikor a „La Náción” újságban rátaláltam a mellékelt cikkre hazánk nagy regényírójáról! DR. ARTIM JÓZSEF AI.AMO. TEXAS. USA _LA NÁCIÓN, martes 15 de abril de 1986 fff dia hittérítő Recopitacion de MARTA ( ASTEGNAM) N. 1825 — M. 1904 Poéta, draroaiufgo y ntwdHta, hun§»n> cl mis ímjxjtfamcféTu pa&cn H stgjn iMsaifc) y cl mayormeme conoctdo cn cl cxiranjcro. Imam naiivo) rouv proliin*', sus uhras sohrrpa^an k*> tcqes rntre ( Has sobresalcn cl drama oovtrlas *TJn na bah hungaro". ■'Rabv, cl nriáoncTO*' y "Tj daina de k* ojos co­lor de mar Náció cn Komáron. en el se no de urai família noble calvtniMa De tmtperarnrmo suave y agradabte. fue un cstudúmc ejcin|4ai gue pre cu/mtrmc jxjso de manrficsto su facultad litcra ria: («ublico uíia poesia a k»s nueve aft«», a k* 17 cscrrtnó uha tragédia; y a k*. 25 ve imprimv1) ia prtmera de sys rwivelas, “Dias laboraMe»." Est» dg) cn Ptoa y Kecskéméi l-ucgo viajó a Fw doflde tranajo ílgupas" fev»*uv «tablet:*«’' fűért« lazos de amnud enn d poéta Petőfi y paruapó activamcnte en ia agnaaón revolu oonvude IH48v 1849 íVsj'ucs út I nm|g «k- la auerra de iiHlc Renden«^ rcanudó su activíij^iicritm. Gra cuts a mi optimámö, a su cáltda fatricbdliumäna v á stTfüimonimöae raäwte scfoutlad. sus Lta SMTM fve«w» un verdaderp consucki jan cl few!v opnnudu. bi necni/o de su fantasia matrica iramíormo Ins ***** dét domiiHo lurcu en una epoca de legen daru» beruRmo manar: exalto cl vaíur de Uh natnutas y levantó la adnuractón v ia gram ud nacta la memoria de bs victim» de la revolu dón y d despotismo Sta ocritnn de etta epnea. además de contnbtiir en gr ado sumo a devol mié al pafe la fe y fai torma nza en si m»mo k> oor.vmicron en d gran educador de k* jóvenes. a ouierass supo mfurahr noMeai y vak» tna de lu caraeiemucas subresaiiemes de su literal ura es la afioón hacia kas aspccios ram» de la vida hungara Irreusublementc atrakk» por k> insólnn V extraordinary*, supo pmtar con man cts cxóncos la realklad cotidiana Se ha dtch«* que nmgun otro csent or romám kx) rccorrió con mayor comptacrncia > firmeea i*o sók* kis onco commences y kj* miiem«* pirnam*. sino tam Nen cl mundo ~todavá inetmenic dd pia ve nir. fin la ma torta de sus ábra* es dificd est able ccr ei Imme entre to real y io imaginam* Su op i tmismo y el fantisiico briHo de su fantasia le ga nanm lector« jóvenes cn gran cant kiad Aun cuando la erittea no le ahorró emsuras. Ilegó a ser el narrador hungaro más popular en su patria, y el úniu> conoctdo cn otrtx paises Sus libriis fueron traduetdos a más de 30 tdmmas y vodigalklad <juc puso en sus scmcjantcs. le impidió . Ji I8Ó I pasóa formar par RUDOLF MARIA DIOSY LANZAROTE. SPANYOLORSZÁG Röpke megjegyzés Lőrincze Lajos A hotel és a nyelvrontás című cikkéhez: Rotschild báró pompás hoteljével kapcsolatban azt írja a szer­ző, hogy „Ennek a hotel szónak azonban akkor még valószínűleg ’főúri palota’ volt a jelentése.” Nem valószínűleg, hanem teljesen bizonyosan, ugyanis a szó, mely a latin hospitalis szóból (ez pedig az hospes, azaz „vendég ”-ből) származik, elsősorban „palotá”-t jelent (el is téveszti sok kontár fordító, aki a francia hőtelt mindig „szál­lodádnak fordítja . . .). így a Littré Szótárban, a világ egyik legcsodálatosabb értelmező szótárá­ban, 9 jelentés közül csak az utolsó, a 9. az, amely a maison gamie, auberge jelentést tünte­ti föl; a többi mind „palota”, esetleg „kórház” (érdemes megjegyezni, hogy ez az egészségügyi jelentés a régi magyar nyelvben: „ispotály” gyanánt szerepelt). BAJOMI LÁZÁR ENDRE BUDAPEST Hosszú évek óta olvassuk férjemmel együtt lapjukat, mindig találunk benne valami újdon­ságot. A „Posta” rovat láttán elhatároztam, hogy én is leírok egy kedves kis történetet. Tizenhat éve szinte minden nyarat otthon töl­tünk, az egész családdal. A Balatonra is elme­gyünk egy jó ismerősünkhöz. Egy alkalommal délután értünk oda és a család gyerekei már a strandon voltak. A mi Marikánk, Berna és Ani­kó is kérték, hadd menjenek utánuk. Este nagy örömmel jöttek lánykáink és újságolták: „Apu, itt Révfülöpön is ismernek téged. A strand pénztárnál, ahol belépőjegyet kértünk, a néni megkérdezte diákok vagyunk-e. Erre mi mond­tuk, igen, mind a hárman. S képzeljétek, olcsób­ban bemehettünk.” Hozzá kell fűznöm, hogy a férjem neve Deák Géza, s a szülőfaluban, Lozson mindig mondják a lányokról: „Ezek a kis Deákok!” DEÁK GÉZÁNÉ GENT. BELGIUM Valószínűleg nem az elsők között vagyok azon külföldi magyarok sorában, akik az önök szerkesztősége által óhajtják kifejezni köszöne­­tüket és elismerésüket a berni magyar konzulá­tusnak a rendkívül udvarias és segítő bánásmó­dért. A lejárati időponthoz közelgő ausztrál útle­velem megújítása és a magyar vízum megszer­zése végett utaztam nyári tartózkodási helyem­ről, Zürichből Bernbe. Különben Lanzaroteban, a Kanári szigeteken lakom. A félfogadási idő déli 12 órakor járt le, s előtte 10 perccel felhívtam a konzulátust, kérve a hi-2 TALÁLKOZÓ A szolnoki községi kereskedelmi középiskola (jogutóda a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola) fennállásának 75. évfordulóját 1986. szeptember 19-én, 10 órai kezdettel ünnepli a Szolnok Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Aznap tartja alakuló ülését az iskola baráti köre is. Vár­juk a volt növendékek jelentkezését. Igény ese­tén szállásról gondoskodunk. Dr. Szász János, 5000 Szolnok Tanácsköztársa­ság útja 7. WM Rezes wK m Molnár Eszter jL felvétele O* (Cikkünk a 24-25. ^ oldalon) Tartalom: Krónika 3_4 Közélet - diplomácia Szezonközi mérleg Liszt-ünnepségek Kultúra - tudomány Honismeret - németül Domokos Pál Péter köszöntése Népitáncosok Nagy-Britanniában Búcsúzunk Koronánk keresztje (Ruffy Péter) 5 A magyar rovásírás (Szilágyi Ferenc) 6 Királyaink emlékhelye (Zika Klára) 7 Pusztaszeri tűnődések (Kispista István) Mezőgazdaságunk, 8-9 nemzetközi tükörben (Nyitrai Ferencné) 10-11 Magyarnémetek (Szászi Júlia) 12-13 Sajtótükör 13 Agyagformából - kőszobor (Szántó Miklós) Sütő András: 14 Látogatóban Barcsay Jenőnél 15-17 Karcsúsító vakáció (Horváth Mária) 18 Könyvek Árpád-kori történelmünkről 18 (A. Gergely András) Tájjellegű receptek 19 Rejtvény 19 Karch király a Jóakarat Játékokon (Vad Dezső) 21 Vándorok vigyázói (Rezes Molnár Eszter) 24-25 A szülőföldünk műsora 27 Hungarian Scene (Angol nyelvű mellékletünk) 29-31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALÁSZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN olvasószerkesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA NOVOTTA FERENC Munkatársak: BALÁZS ÁDÁM GÁBOR VIKTOR POKORNY ISTVÁN REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLÁRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom