Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-08-04 / 15. szám
- Valóban. A • térítésmentes véradás hálózatának felállításával kezdeném, mivel időben is ez volt az egyik első feladatunk. Mára ebben a kis országban 64 véradóállomás működik, ahol egyszer használatos eszközökkel folyik a gyógyítás szempontjából életfontosságú vér összegyűjtése és részben feldolgozása. Magyarországon évente jelenleg 600 ezer egység vért vesznek, amelyből az intézet mintegy százezer donorának adatait a tavaly átadott számítóközpontunkban tartjuk nyilván, ami közvetlen kapcsolatban van a vértranszfúziós osztályokkal. Most építjük ki az egységes országos számítógépes nyilvántartást, ami lehetőséget ad a gyors intézkedésre. Ha például egy betegnek speciális vérkészítményre van szüksége bárhol az országban, a komputeres nyilvántartást hívjuk segítségül. Ez megmondja, hogy van e raktáron ilyen készítmény, s ha nincs, akkor azt, vannak e megfelelő donorok, s közülük is ki az, aki éppen akkor számításba jöhet.- Ugyanilyen gyorsan képesek segíteni, ha például átültethető vesét kell találni valakinek?- Ez már egy másik területre, az immunológiához visz minket. A világ hasonló intézményei között egyedülállóak vagyunk abban a tekintetben, hogy a három rokon szakágat, a vértranszfúziót, a haematológiát és az immunológiát szoros gyakorlati és tudományos egységben műveljük. A veseátültetések hazai bevezetésekor ezért kézenfekvő volt, hogy az intézetben felhalmozódott tapasztalatokat ezen a téren is kamatoztassuk. Megteremtettük a kilökődés veszélyét minimálisra csökkentő immunológiai szűrővizsgálatok gyakorlatát; a beültetendő vese, a vesét kapó beteg kiválasztása számítógéppel történik. Segítségünkre van ebben az a kiterjedt nemzetközi együttműködés, amelyet a szocialista országok Intertranszplant nevű vesebankjával és esetenként a nyugat-európai Eurotranszplant- tál folytatunk.- Professzorasszony mely kutatási irányokat, tudományos eredményeket emelné ki az intézet sokirányú tevékenységéből?-Jelentős munkát végeztek munkatársaim a vörösvérsejtek membránjának kutatása terén. Biokémia-osztályunk vezetőjéről nevezték el a vörösvérsejt ion transzportjának egyik folyamatát Gárdos effektusnak. Meghatároztuk a leukaemia sejtek membránjának néhány új jellemvonását. Nemzetközi szintű eredményeket értünk el a legrosszabb indulatú akut fehérvérűség gyógyításában, amihez a csontvelő-átültetés módszerét is felhasználjuk. Úttörők voltunk a korszerű haemotherapia fejlesztésében is. Sikerült elérnünk, hogy a teljes vér helyett országosan a betegek több, mint 85 százaléka csak a megfelelő vérkészítményt kapja. Kidolgoztuk a vörösvérsejtek és a vérlemezkék és legújabban a csontvelő tartósítási módszerét.-Az új, kűencemeletes impozáns épületszárny nyilván nagy előrelépést jelent az itt dolgozók számára. Mi található ebben az üvegpalotában?- Ide kerültek az immunológiai osztályok, az ellenanyagok termelését végző steril szövettenyésztő laboratóriumok, a cytológiai laboratóriumok, a vasanyagcsere tényezőit kutató részleg. Itt van az elektronmikroszkópos laboratórium, több biokémiai kutatórészleg, a könyvtár és a dokumentáció, továbbá előadó- és tanácskozótermek. Nagy segítség a különleges vizsgálatokhoz a három óriási hűtőblokk. Az új épületrészbe költözött át az AIDS-kutató laboratórium, amely nemzetközi viszonylatban is idejekorán, 1983-ban alakult. Ebben az évben lehetővé tettük az összes véradó AIDS-vírusra vonatkozó szűrését is. Eddig hat-1. Az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet új kutatóközpontja 2. Minden véradó savóját ellenőrzik, nem fertőzött-e AIDS-vírussal 3. Gárdos György professzor - az úgynevezett Gárdos-effektus felfedezője - ellenőrzi a vizsgálati eredményeket FOTÓ: GÁBOK YTKTOK ezer donor közül mindössze egy fertőzöttet találtunk. A veszélyeztetett csoportok közül különben Magyarországon a mintegy 700 vérzékenységben szenvedő 3,7 százalékánál találtunk AIDS-vírus kiváltotta ■ ellenanyagot. Ők külföldi vérkészítményeket kaptak, amelyeknek importját azóta megszüntettük.- Nem volna teljes az intézetről szerzett képünk, ha nem beszélnénk a nemzetközi kapcsolatokról s az oktatásban betöltött szerepről.- Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos nemzetközi tanfolyamát rendeztük meg, amelyekre több mint 30 országból érkeztek szakemberek. A WHO felkérésére vezetője voltam egy munkacsoportnak, amely a vérellátás jelentőségéről és fejlesztésének lehetőségeiről készített egy könyvecskét. Ez azután a világ sok országába eljutott s így nagyon sok szakmai kapcsolatot, barátságot szereztünk. A Kanadai Vérellátó Központ vezetője mondta egyszer: amikor a hatóságok elfogadták a fejlesztésre vonatkozó terveit, úgy érezte, hogy szinte fogom a kezét. A terveink alapján készültek vérellátó központok Bulgáriában, Nigériában és Líbiában. Igen sok tudományos kutató látogat hozzánk az USA- ból, a Szovjetunióból, Nagy-Britanniából, Franciaországból, az NSZK-ból, Ausztriából, Olaszországból. Szoros együttműködést alakítottunk ki az amerikai National Institute of Health intézeteivel is. A szocialista országok mindegyikével kutatásiegyüttműködési szerződéses kapcsolatban állunk. Mi voltunk a házigazdái a néhány éve nagy sikerrel zárult Élettani Világkongresszusnak, majd a XIX. Nemzetközi Haematológiai és a XVII. Vértranszfúziós Kongresszusnak. Oktatási feladataink országos viszonylatban is alapvetőek, hiszen itt folyik a haematológiai, immunológiai és transzfuziológiai szakorvosképzés, s a jelöltek egy, illetve két évet kötelesek az intézetben tölteni. Évente 700 orvost ismertetünk meg a vértranszfűzió elméletével’és gyakorlatával, s nálunk történik a haematológiai szakasszisztensek képzése is. PALUGYAI ISTVÁN 19
