Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-08-04 / 15. szám
Comenius Társaság, Rákóczi-szobor, Repositórium * ✓ ÜNNEPSÉGEK SÁROSPATAKON Az év leghosszabb napját, június 21-ét választották a sárospatakiak idei kulturális rendezvénysorozatuk megtartására. Elsőként, kora reggel került sor a Comenius Tanítóképző Főiskola tanévzáró ünnepségére: 165 tanítót és 96 óvónőt bocsájtottak útjára. A főiskolai ünnepséget követően majdnem száz taggal megalakult a Magyar Comenius Társaság. (A híres pedagógus 1650 novembere és 1654 júniusa között, Lórántffy Zsuzsanna meghívására, Sárospatakon tevékenykedett.) „Mindenki, aki embernek született, tanuljon meg emberként élni” - ezt a Comenius-idézetet olvashattuk a társaság alapító ülésére invitáló meghívón. S ez a mottó jelzi legjobban a most megalakult társaság célkitűzését, amelyet Huszár István, a társaság elnöke, maga is pataki öregdiák, így fogalmazott meg: „Nem egyszerűen a múltra kívánunk emlékezni, nem pusztán egy kövületet kell még fényesebbre csiszolnunk.” Mint a hozzászólások egész sorából kiderült, a társaság a mai magyar társadalmi, kulturális élet eleven részévé kívánja tenni a nagy hummanista, Comenius szellemi örökségét. Ezt bizonyítja Bibliotheca Comeniana néven hamarosan induló könyvsorozatuk. Első köteteként Comenius Orbis Pictusának hasonmás kiadása jelenik meg. A társaságra az elkövetkező években sok munka vár, hiszen 1992-ben Comenius születésének 400. évfordulóját ünnepeljük. 1. A sárospataki Rákóczi-szobor 2. A szobor avatása. A kép bal szélén Somogyi József szobrászművész és Köpeczi Béla művelődési miniszter 3. A Repositórium épületét Makovetz Imre tervezte POKORNY ISTVÁN FELVÉTELEI Délután került sor - a Vár kertjében - II. Rákóczi Ferenc lovasszobrának felavatására. Az életnagyságú lovasszobor a megszokott ábrázolásoktól eltérően a fiatal, huszonhat éves, a nagy küzdelmekre még csak készülő fejedelmet mutatja be. A szobrot Somogyi József Kossuth-díjas művész készítette. A Rákóczi-szobor avató ünnepségén részt vett Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter is, aki ezt követően a sárospataki művelődési házban A bújdosó fejedelem címmel tartott érdekes előadást. Összehasonlította és elemezte a Károlyi Sándor-féle (az 1867-es kiegyezéssel sok párhuzamot mutató) szatmári békét, illetve Rákóczi hosszabb távú, a függetlenséget kevésbé feladó béketerveit. A nap utolsó eseményeként a Tiszáninneni Református Egyházkerület új könyvtárépületét nyitották meg. A Repositórium - amelyet Makovetz Imre tervezett - mintegy ötven-hatvan évre biztosít helyet az egyre gyarapodó egyházi gyűjteménynek. Az épület azonban nem csak ezeknek az értékeknek - köztük a közelmúltban idekerült Cs. Szabó László-gyűjteménynek - a tárolására szolgál. A hőszigetelt tetőtér alkalmas fából, cserépből készült muzeális tárgyak őrzésére; a földszinti termek pedig majd előadásoknak, kiállításoknak adnak otthont. A háromszintes épület építésére a Művelődési Minisztérium 12 millió, a megyei tanács 5 millió forintot biztosított. Kürti László püspök, a Tiszáninneni Református Egyházkerület elnöke ezt az összefogást megnyitó beszédében így értékelte: „Hazánk művelődéstörténetének egyik jelentős része az itteni gyűjtemény. De ennek a kulturális célokat szolgáló épületnek abban is óriási jelentősége van, hogy bebizonyította: különböző motiváltságú és világnézetű emberek is munkálkodhatnak együtt egy olyan közös célért, amely mindannyiunk jólétét, szellemi-lelki gyarapodását szolgálja. Kívánom, hogy ez az épület - az intézmény jó híréhez méltóan - segítse református egyházunk teológiai munkásságát, s ettől el nem választottan a magyar művelődés és az emberi haladás ügyét.” (P) 14
