Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-05 / 11. szám
Bugac. Ilyen címszó a régi jó Révai lexikonban nem is található. Nyilvánvalóan azért, mert nem volt érdemes számon tartani. „Valaha az elmaradottság jelképe volt, még a két világháború között is egzotikumnak számított, ahol félnomád állattenyésztés emlékét konzerválták és a homokdombok közötti teknőkben mocsarak, nádasok, szikes tavak körül ezrével tanyáztak a vízimadarak’’ — írja az 1978-as kiadású Magyarország útikönyv. Bugac nemcsak a puszta neve, Kecskemét és Kiskunfélegyháza között található egy ilyen nevű község is. Van vasútállomása, kisvasút szállítja a pusztára a kirándulókat. A vasútállomás mellett volt a hajdani híres bugaci csárda. A jelenlegit a puszta szélén Kerényi József Ybl-díjas építész tervei szerint építették fel, illetve át. Évente — jobbára tavasztól őszig 1 VENDÉGVÁRÓ PUSZTA — több mint 30 ezer látogató keresi fel. Bármilyen furcsán hangzik is, a bugaci csárda a korszerű konyha, a „nouvelle cuisine” híve. Gondolná az ember, itt minden úszik a piros zsírban. Szó sincs róla! A klasszikus hagymás-paprikás ételekhez éppen csak annyi zsiradékot használnak, amennyi a hagyma fonynyasztásához szükséges. A sovány hús főzés közben levet ereszt, ehhez adják hozzá a paradicsomot, a burgonyát és végül a pirospaprikát. Persze ha kondérban főzik, csak rázogatni szabad. Ha pedig sültet rendel a vendég, zöldfélékkel, salátákkal gazdagon körítve tálalják. Valójában hagyományos ez a konyha, hiszen valamikor a pusztai emberek sem pazarolták a zsiradékot, örültek, ha tavaszig kitartott az őszön vágott disznó szalonnája. A pusztai növény- és állatvilágot tomácos, nádtetős múzeum mutatja be, a pusztai világot pedig a pásztó rmúzeum. A csárdát körülfogó kiserdő tisztásán összkomfortos faházák várják a vendégeket. Közelében működik a lovasiskola, innen indulnak a pusztára a fogatok. Maga a ménes csak így közelíthető meg. Elsősorban fogatlovakat tenyésztenek, hiszen itt dolgozik mint ágazatvezető a világbajnok négyesfogathajtó, Juhász László, és a sokszoros válogatott Bálint Mihály. A turisták láthatják a ménes meghajtását, a csikósok bemutatóit, a békésen legelő ősi magyar szürke gulyát, meg a racka-juhnyájat, az őket terelgető okos pulikkal. A pusztán elszórtan tanyák fehérlenek. A helyi házigazda, a termelőszövetkezet hozta rendbe ezeket a házakat, rendezte be ízléses, egyszerű bútorokkal, szerelte fel az összkomfort valamennyi kellékével: 2-3 ágyas szobák, előszoba, tornác, fürdőszolba, konyha. Meglepően sok városi ember szeretne — hacsak egy hétig is — tanyán élni. Lehet lovagolni, sétálni a Kiskunsági Nemzeti Parkban, kirándulni Kecskemétre, vagy Kiskunfélegyházára. És elsősorban pihenni. A Kiskunság területén számos újjáépített csárda található és egyre-másra nyílnak a vendégváró tanyák. Bugacon már műanyag teniszpálya is rejtőzik az egyik akácosban ... SZÉCHY AGNES 1. Népitáncosok a bugaci csárda előtt 2. Erdészeti és Faipari bemutatóház 3-4. Míves faszobrok a bemutatóház kertjében 5. A bugaci csárda 6. Bugaci kopjafa FOTÖ: SZÉKELY TAMÄS 22
