Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 10. szám
« főkönyvtárban van elhelyezve, hogy további ihlettel szolgáljon azoknak, akik az igazat keresik és kutatják. Az Amerikai Egyesült Államok 200 éves évfordulója alkalmából városok és intézmények bízták meg Varga Ferencet egy-egy jellegzetes emlékmű megalkotásával, így többek között Fayetteville részére a függetlenségért küzdő francia tábornoknak, Lafayette-nék szobrát készítette el. Bello Glade város lakói közül ezrek lettek áldozatai 1928-ban egy szörnyű orkánnak. Varga Ferenc hatalmas emlékművén drámai erővel mutat be egy hurrikán elől menekülő családot. Patrick Henry nek, a kiváló államférfinak és szónoknak Varga Ferenc által készített életnagyságú bronz szobra Washington D. C. számos alkotása között is kiemelkedik. Sorolhatnák még nagyszerű portréit, mint Edsel Ford autógyáros, Rabaut kongresszusi tag, Cody püspök, Bock detroiti városatya, Gossner az UAW-CIO elnöke szobrát. A megközelítően 300 életnagyságú, vagy nagyobb méretű szobra, domborműve alapján némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy a mesternek állandó kiállítási tere az egész ország. Varga Ferenc alkotásait a bárhol élő magyarok büszkén vállalhatják. PROF. ETELE ANTAL (TORONTO) mindvégig — magyar író. Küzdelme anyanyelvének megtartásáért már gyermekkorában megkezdődött ... — Munkácson születtem, 1910- ben. Középiskoláimat még magyarul végezhettem, de főiskolai tanulmányaimat má- cseh nyelven kellett folytatnom — emlékezik Rosner Árpád. — Tanárnak készültem Prágában és egyidejűleg rendezést tanultam Burian nevezetes avantgarde színházában. A harmincas évek derekán a kárpátaljai magyar színjátszásról publikáltam tanulmányokat cseh nyelven, Burian lapjában. Tagja lettem — Fábry Zoltán, Balogh Edgár, Dobossy László és mások társaságában — a Sarlódnak, a csehszlovákiai magyar baloldal mozgalmának. Munkácstól Pozsonyig terjesztettem a magyar nyelvű folyóiratokat, s közben kórust vezettem szülővárosomban. — Mikor hagyta el szülőföldjét? — 1939-ben Londonba menekültem a hitleri fasizmus elől. Elvégeztem a könyvvizsgáló szakot, adószakértőként dolgoztam. Ám itt sem szakadtam el a színháztól: a Piccadillyn lévő irodámban ügyfeleim szinte kizárólag filmesek és színházi emberek voltak. — Az 1950-es évek elején alapító tagja voltam a Londoni Magyar Kultúrkörnek. Részt vettem az anyanyelvi mozgalomban, előadást is tartottam az anyanyelv külföldi megőrzésének lehetőségeiről. Beszélgetésünk végére megérkezik a család többi tagja: a feleség, akinek ing- és blúzgyára van és a fiú, Roland Rosner, aki számítógép-szakember : — Édesapám egyik kedvenc írója Romain Rolland, ezért kaptam ezt a keresztnevet — mondja. Rosner Árpád — búcsúzóul — megajándékoz verseinek kétnyelvű kötetével. Körön kívül című verse egy jellegzetes kelet-közép-európai sors kifejezése: Mindig kívül a körön a tettek szélén a sehová tartozás magyaroknak nem magyar cseheknek nem cseh angoloknak nem angol zsidóknak nem zsidó csapását hordva, idegen nyelvek otthontalanságában fogvacogva, ott ahol az éji sötét térdre hulltan vár egy meleg fényhullásra. BALÄZS ADAM A professzor és turistái A londoni Swan Hellenic Art Treasures Tours utazási iroda alapítója, Sir Mortimer Whileer Brit-India utolsó régészeti igazgatója az ötvenes évek végén célul tűzte ki, hogy egyes országók múltjával, kultúrájával, művészetével mélyebben ismerkedjenek meg azok, akik különleges turistaútjain részt vesznek. Egy-egy csoport vezetésére neves tudósokat, történészeket, régészeket kértek fel. Fehérvéri Géza professzor, a londoni egyetem iszlám tanszékének tanára is több ilyen csoportot vezetett Törökországba és Iránba. Az elmúlt nyáron pedig két csoporttal Magyarországon járt. Magyarország és Nagy-Britannia kapcsolata még soha nem volt olyan jó, mint manapság, kivált Margaret Thatcher budapesti és Kádár János londoni látogatása óta. Megnőtt az angolok rokonszenve és érdeklődése Magyarország iránt. Érdekelt, vajon hogyan látják Magyarországot azok, akik nem csupán nyaralni érkeznek, de emellett meg akarják ismerni kultúránkat, történelmünket, művészetünket, zenénket is? ELŐ kérdésem az volt Fehérvári Gézához, hogy miképpen merült fél a magyarországi utazás terve? — Már 1982-ben, amikor egy csoporttal Törökországban jártam, a résztvevők közül sokan felvetették: nem vezetném-e őket Magyarországra is? Ezen felbuzdulva kidolgoztam egy útitervet és beadtam a Swan Hellenic Art Treasures Tounsnak. Ezt 1984-ben az IBUSZ-szal karöltve megszervezték és felkértek, hogy 1985 nyarán két csoportot vigyek Magyarországra. — Hányán vettek részt ezeken a túrákon és milyen összetételű volt egy-egy csoport? — Az első csoportban húszán, a másodikban huszonkét ten voltak. Tanárok, üzletemberek, egy ír katolikus püspök is. A második útra két ausztrál is befizetett. — Milyen szempontok szerint állt össze az útiterv? — Elsősorban olyan helyekre vittem a csoportokat, melyek végigvezettek a magyar történelmen, a honfoglalástól napjainkig. A csoport tagjai már az utazás előtt kézhez kaptak egy áltálam öszszeállítotf bibliográfiát, mely tájékoztatta őket arról, milyen angol nyelvű könyvekből ismerhetik meg Magyarország múltját, kultúráját, művészetét, stb. Visszatérve programunkra, az első három napot Budapesten töltöttük. Első utunk a Gellérthegyre vezetett. Mindannyiunkat lenyűgözte Budapest látványa. A program szerint délelőtt a műemlékeket néztük meg, délután a múzeumokat látogattuk. Nagy hatást tett az angolokra a magyar korona és a koronázási ékszerek látványa a Nemzeti Múzeumban. Ugyanígy a történeti kiállítás, mely a honfoglalástól napjainkig mintegy illusztrálja történelmünket. A Várban a Mátyás-templom, a Nemzeti Galéria megtekintése után jólesett az ebéd a Régi Országház Étteremben. Budapest után — autóbusszal — Eger, Debrecen, Szeged, Mohács, Pécs, a Balaton, majd a Bakony, Győr, Sopron, Pannonhalma volt az útirány, s a Budapest közelében lévő angol hősi temetőt is útba ejtve tértünk vissza. — Az előre megtervezett kirándulásokon kívül volt-e valami különleges eseményben részük? — Egerben fél nap szlabad lett volna, de régi barátom, egy egri plébános tanácsára elvittem a csoportot Feldebrőre és Tamaszentmáriára. A feldebrői altemplom és a tamászentmáriai templom értékes középkori műemlékek. Utóbbi legrégibb része a 10. században épült ás ebben olyan maradványok is láthatók, melyek szerintem azt sugallják, hogy a honfoglaló magyarokkal érkezett kabarok között nemcsak zsidó, hanem mohamedán vallásúak is voltak. Heves megyében az angolok megcsodálhatták a virágos falvakat, melyek abban versengnek egymással, melyik a szebb. — Nyilván mindenkinek más és más jelentette a legnagyobb élményt... — Természetesen. Egy oxfordi professzor Tihanyt, mások a szegedi fogadalmi templom orgonahangversenyét találták a legnagyszerűbbnek, vagy a „János vitéz” rockosított változatának szabadtéri előadását, ismét mások a hortobágyi hídi vásárt. Sokaknak feltűnt például, hogy Szegeden, ahol 6700 nézője volt a szabadtéri előadásoknak, rend volt anélkül, hogy rendőrök lettek volna. Angliába hazatérve, az utazási iroda klubjában két előadást kellett tartanom Magyarországról, s mindegyiken száz-százötvenen vettek részt. Az 1986. évi csoportok létszáma már betelt. A szervezők szerint a túráknak igen kedvező volt a visszhangja. A résztvevők csaknem mindegyike elismerő levelet írt és személy szerint én is tucatnyi köszönő levelet kaptam. Egy bizonyos: negyvenkét új barátot szereztem Angliában — Magyarországnak! — Hasonló sikert az idei utakra! KUTASI KOVÁCS LAJOS (LONDON) 7
