Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 10. szám
Egy kéréssel és egy közléssel fordulok ma Önökhöz. A Magyar Hírekben egy idő óta nagy érdeklődéssel olvasom az angolra fordított cikkeket. A kitűnő nyelvezetért, a stílus tisztaságáért, az eredeti cikk tartalmának és stílusának hű viszszaadásáért csak gratulálni tudok a fordítóknak. Amit azonban hiányolok az, hogy ezeknek a szemmel láthatóan elsőrangú fordítóknak a neve nem jelenik meg, az angol cikk éppen úgy a magyar cikkíró nevével van csak jegyezve, mint az eredeti, holott a fényképész neve mindig ott van. Nem lehetne az angol nyelvű cikk alá odaírni: Irta X. Y., fordította A. B., fényképezte C. D.? A fordítás, különösen ha ilyen jó, komoly kreatív munka és nézetem szerint megérdemelné a fordító nevének közzétételét. Kár Anonymusnak lenni ilyen remek nyelvtudás mellett. Közlésem pedig a következő: a belga rádió műsorában minden reggel van egy program „Musique tout simplement” címmel 9—10-ig, amit egy kitűnő zenei újságíró, Marcel Counson ad. Én nagyon hiányoltam, hogy magyar zeneszerzők alig szerepelnek ebben a műsorban — természetesen Bartók és Kodály bőven szerepel — de pl. Erkel, akinek most ünnepeltük születésének 175. évfordulóját, soha. Telefonon érintkezésbe léptem Monsieur Counsonnal (a stúdió vidéken van), aki boldogan vállalkozott arra, hogy lead Erkel-zenét, ha a felvétel és az énekesek minősége megüti a program mértékét. Pesti barátnőm, Lénárt Tiborné megvette és elküldte nekem Erkel Hunyadi László című operáját, a hozzá tartozó, szintén remekül szerkesztett könyvvel együtt. Ebben öt nyelven, köztük a számomra olyan lényeges francián is, nemcsak az opera teljes szövege található meg, hanem Erkel életének és munkásságának története és az opera történelmi háttere. Ezt a lemezalbumot és a könyvet elküldtem Monsieur Counsonnak, aki el volt ragadtatva mind a felvétel minőségétől, mind az énekesek magas énekkultúrájától és egy egész héten át minden reggel, bő kommentárral, amit persze a könyvből merített, hosszú részleteket közölt az operából, egyúttal megemlítve a magyar zenei élet magas nívóját, a 100 éves Operát stb. Ezt követően a flamand nyelvű belga rádió fő műsoridőben leadta az egész operát. Az operára sokan felfigyeltek és az érdeklődés a magyar klasszikus zene iránt megnőtt. Bartók, Kodály és Liszt errefelé ismerős. Jó volna viszont Erkelt és esetleg más — itt ismeretlen — magyar zeneszerzőiket szélesebben propagálni a külföldi rádiókban. BARNA ISTVANNE GROOT BIJGAARDEN. BELGIUM Hazafias büszkeséggel olvasok mindig arról, ha hazám valamilyen téren elsőséget ér el. Egy elsőségért azonban nagyon szégyellem magamat. Káromkodásban is az elsők között vagyunk. Engem még úgy oktattak, hogy jólnevelt, jó modorú, művelt ember nem káromkodik. Valamikor a káromkodás csak a „jutási őrmesterek” szégyenteljes „kiváltsága” volt. Hova lett a jólneveltség, a jó modor? Otthon már majdnem mindenki, férfi, asszony, gyerek, minden restellkedés nélkül használ jólnevelt ember szájába nem illő szavakat. Miért ne, hisz a kultúrát szolgáló állami rádió és tévé is ezt teszi olykor... Az otthoniak talán észre sem veszik ezt. A külföldről hazalátogató magyarokat azonban nagyon sérti. Még szerencse, hogy az idegen vendégek nem értenek magyarul! LENNER JENŐ DE WITT, MICHIGAN. USA A Magyar Hírek megérkezése mindig öröm. A sok szép színes kép nagyon emeli a lap nívóját. A tánc- vagy népviseletes képeket kivágom és mutogatom munkatársaimnak, akiknek nagyon tetszenek; el sem hitték volna, hogy ilyen (kanadai méretek szerint) pici országban ennyi érdekes dolog van. A Magyar Hírek Posta rovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában jóbölje. Az egyik számban örömmel olvastam, hogy két fiatal operaénekes elnyerte a Pavarotti-díjat. Mint opera- és Pavarotti-rajongónak ez a hír nagy örömet szerzett. Ügy látszik, vannak még fiatalok, akik a rockzene helyett a klasszikusokat kultiválják. Ez a két fiatalember újabb dicsőséget hozott a magyar zenének, amely külföldön nagyon szép hírnévnek és megbecsülésnek örvend. Láttam is Polgár Lászlót az egyik operában, amikor Pavarottival Philadelphiából közvetítették a „Bohéméletet”. HELENA HORVATH BURLINGTON, ONT. KANADA A Magyar Híreknek kezdettől fogva hű olvasója v-agyoík. A szép fejlődés, melyen lapjuk az idők folyamán átment, igazán dicséretre méltó, korszerű, nyugati viszonylatban is helytálló sajtótermék lett belőle. De nemcsak külső megjelenésében fejlődött a Magyar Hírek, hanem tartalmilag is. Az'idei 6. számukban közzétett fotópályázatukban a hetes szám alatti fénykép (Badacsony a tihanyi partról) láttára viszont nem tudom megállni, hogy ne vonjam kétségbe, vagy a kép, vagy a szöveg helyességét. Szerintem a fölvétel nem a tihanyi partról, hanem Fonyódról származik. Vagy tévedek? Ha igen, már előre is használom a kuruc harcos szavát, mely így hangzott: „Ja vagy úgy, kend a Fejedelem, megkövetem szépen”. Minekutána Badacsony is, Tihany is az északi parton vannak, nem tartom lehetségesnek egy ilyen fénykép elkészítését! Még valamire szeretném felhívni a szerkesztőség figyelmét. Ha mi, külföldre szakadt magyarok hazajövünk és még barátainkat is viszszük, szeretnénk igazi magyar légkört találni. A múlt nyáron fölmentünk svájci barátaimmal Pestre pár napra. Egy esti hajókiránduláson voltunk a Rákóczival, s barátaimnak meséltem a szép kuruc dalokról, a tárogatókról és így tovább. S mi történik? Rettenetes dzsessz fogad bennünket. A kísérőszöveget angolul (de nagyon rosszul) mondták. Talán jó lenne az IBUSZ-nál egy kis megjegyzést termi... BERKES SÁNDOR ISTVÁN CASTAGNOLA, SVÁJC (Olvasónknak igaza van: a kép aláírása helytelen volt. Elnézést kérünk. Javaslatáról az IBUSZ-t tájékoztatjuk. — a szerk.) Magyar lapokban olvastam, hogy Eszterházát Fertődnek hívják. Ez külföldről nézve kissé érthetetlennek tűnik. Eszterháza (vagy Esterháza) zenei vonatkozásban történelmi neveze tességű hely. Haydn, Hűmmel és több neves zeneszerző élt ott és működött. Számos zenei lexikon foglalkozik Eszterházával, mint olyan hellyel, ahol komoly zenei élet volt. Idézem például az „Oxford Dictionary of Music”-ot, amelynek a 233. oldalán az E betű alatt ez áll: (nyers fordításban) „ESTERHÁZA. Kastély a Fertő-tó déli részénél, amely 1766-ban készült el mint az Esterházy család székhelye. A mocsaras vidéken a kastély meglehetősen izoláltan állt. viszont volt egy operaháza és egy bábszínháza. J. Haydn igen sok művének ez volt a bemutatóhelye.” Az angol lapok, az angol rádió ma is jóhiszeműen az Eszterháza nevet használják. D. DOROGSAGHY LONDON, NA.GY-BRITANNIA Tavaly júliusban meglátogattam California Merced nevű kisvárosában élő unokaöcsémet. Lakik ebben a városban egy orvos család. A feleség nagymamája 1892-ben vándorolt ki Magyarországról az USA-ba, Mrs. Terézia Way tehát már amerikainak született. Mégis, ha csak meghallja, hogy magyar vendég érkezett a környékre, felkeresi, meghívja magukhoz, vendégül latja a meszsziről érkezett idegent és elbeszélget vele, mégpedig magyarul, ha töri is a nyelvet. Ragaszkodása gyökereihez nagyon meghatott, úgy gondoltam, tartozom neki ezzel a kis megemlékezéssel. MITUS DEZSÖNÉ BUDAPEST Címlapunkon: Róth Miksa: Nőalak (Mucha után) FOTO: GABOI VIKTOR (Cikkünk a Lélek és forma című kiállításról a 15—17. oldalon) TARTALOM: Krónika: 3—5 Közélet - diplomácia A reaktorszerencsétlenség hazai következményei Gazdasági és kulturális hírek A Kóntus Amerikában Az AKV nyári programjaiból Az Akadémia közgyűlése Mérsékeljük az inflációt (Tábori András) 5 A Bory váltói Washingtonig (Etele Antal) ő Százesztendős magyar kerámikusnő Cincinnatiban (Halász Zoltán) ő Találkozás Rosner Árpáddal (Balázs Adóm) 6 A professzor és turistái (Kutasi Kovács Lajos) 7 Eötvös Károly: A világ legszebb vidéke 8—9 Egy titokzatos csemege (Árokszállási Éva) 10-11 Magyar tudósok, világhírű találmányok (6) (Balázs István) 12—13 Sajtótükör 13 Beszélgetés Czigány Lóránttal (Halász György) H Lélek és forma (Pokorny István) 15-17 Mesterszakácsok receptkönyve 18 ........és hiszek a jövendőben” (Egy Kós Károly kötetről) 19 Rejtvény 19 Gy. Szabó Béla emlékezete (Fábián Gyula) 20 Mexikó előtt (2) (Vad Dezső) 21 Kerestetés 23 Egy fesztivál képei (Lintner Sándor) 25 A Szülőföldünk műsora 27 The Hungarian Scene (angol nyelvű mellékletünk) 29 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALASZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN olvasószerkesztő BODNAR JANOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatórsak: LINTNER SÁNDOR NOVOTTA FERENC Munkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA BALÁZS ADAM GABOR VIKTOR POKORNY ISTVÁN REZES MOLNÁR ESZTER 2
