Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 8. szám
s / BUDAPEST (W kii:fciisca‘Rl 1)01h folicrt/t'fi tionorokos '**>^1*!?.' cclHökHCgc alatt /«ORSZÁGOS ATALANOS KIALI IIAS '**#£ I8ifr Majüs 2" Oktober végeng$$0 frllunltlprfiihluwlr* mfr*M firnimm/ w %r^Hg*k$:«kwmys' kípmmwl l'iirl Iti/ioii/ulfoiii nmwtkmim rnjnifrnnm1 alíatkiullilú * / 7/ n rpdvek-Spiwwck.t’őnvcrtincnvlOffOOOtt t.jj\ kiirúfjjviimjft Ifuhimjii luhi- iuiertiiii muhi u;m*u* imlvmiiímivknn f Nt* tat..-Egy eltűnő művészet kiállítása A MAGYAR PIAKÁT SZÁZ ÉVE föfllll gy kamasz világvárosigényes szellemi jegyei villannak fel azokról az alkotásokról, amelyek a Műcsarnokban képlakátkiállítás gerincét adják.szüíő IH (Megnyitó május 23-án.) Budapest már maga mögött hagyta s részben el is felejtette a millennium aranyfüstös nemzeti szédületét, kijózanodott s egyre több jelét-adte-fiatalos életrevalóságának, fanyar és csípős humorának, amit azóta is őriz és táplál, mint a város image-ának egyik jellemző vonását. Honnan pattantak elő a századelőn és az első háború éveiben azok a világszínvonalon dolgozó grafikusművészek, akiknek egy-egy színes, rajzos plakátja megállította az utcai járókelőket s emlékezetűkbe vésett egy jelmondatot, ami a mai ember fülében éppoly ismerősen cseng, mintha most találták volna ki. „Mondja marha, mért oly bús” — talán ez volt a pesti plakátművészek első telitalálata, ami olyan közgazdasági töltést hordozott, mint évtizedekkel később egy hordozórakéta, telefröcskölve a környező világot egy ártalmatlan robbanás ártalmatlan atomporával. Mert ezeknek az üzleti hirdetéseknek volt egy közös vonásuk, valósággal belerobbantak a köztudatba s ott is maradtak, ott motoszkáltak, mint egy korszak halhatatlan sloganjei. Ezek a rajzolatok ötletben és kivitelben gyakran a remekművek rangját képviselték s a reklámozott 7á/u nevét akkor is népszerűsítették;' amikor az áru már régen nem létezett. A Flóra mosószappan helyét már régen elfoglalták a különböző szintetikus mosószerek, ahogyan a mosóteknő és az üst is Iassankint egy megalapítandó háztartási múzeum kiállítási tárgya lesz, de az automata mosógépek világában is őrzik a mosószerek a Flóra szappan egykori világrangját. Minden valószínűség szerint a szappan elsőrangú minősége volt a döntő tényező ebben a sikerben, de ma is elgyönyörködteti a szemlélőt a hajdani Flóra plakát egyszerű eleganciája, szigorú művészi kompozíciója s az a félreérthetetlen célszerűség, ami a plakátról árad. Ma már Magyarországod dohányneműeket, dohányzási cikkeket nem lehet hirdetni, az egészségre ártalmas dohányzás ellen világméretű küzdelem folyik, így csak e kiállításion bámulhatjuk a Modiano cigarettahüvely és cigarettapapír finom plakátjait. Az alkotó művésznek sikerült « plakátokra átköltöztetni azt a selyemtapintású finomságot, amit a Modiano papír és hüvely képviselt s verhetetlen elsőséget szerzett a márkák harcában. Korosztályom még emlékszik, hányféle Modiano reklám csábította a tétovázó vevőt s végül megnyerte a márka hívének. Természetesen bőrben szegényedő idők hozták meg a Pálma korszak hatalmas üzleti sikereit, természetesen a glakátművészek közreműködésével. Hányféle plakátról ordította a gyalogjáró ember fülébe az „örök” igazságot, hogy a Palma talp jobb, mint a bőr, kényelmesebb, rugalmas járást biztosít, ráadásul olcsóbb. Ma már a lábbelik óriási többsége műanyag talppal készül, s öreg sussyterek a megmondhatói, hányszor kerül a javításra szánt, kényelmesre kitaposott cipők sarkán a cipész kezébe egy régi Palma sarok. Abból is muzeális tárgy lesz Iassankint. Ügy tetszik, mindenki hirdetett és iparkodott megnyerni a legjobb, a legötletesebb plakátművészt, mert az üzleti életet a verseny uralta, s aki nem adott hírt magáról, annak befellegzett, becsukhatta a boltot. Üjságok, politikai mozgalmak is éltek a rajzos plakát hatásával, de egyre több lett a nagy fabetűkkel nyomott plakát, amiről egy színdarab címe az elsuhanó autó ablakán is bekiabál. A filmszínházak homlokán még felfeltűnik egy színes rajz, a műsoron futó film i legcsábítóbb jelenetével, de a fényreklámoktól villogó esti városképben, már nincs meg a korábbi szerepük a plakátoknak. FOTÖ: NOVOTTA FERENC BARÓTI GÉZA
