Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 1. szám

LABIRINTUSOK tottságát is. A szerző történelmi ba-Üj sorozatával, a „Labirintus”-sal jelentkezett a tavalyi könyvhéten a Helikon Kiadó, mégpedig három ígé­retes kötettel is egyszerre. A „Labi­rintus”-kötetek a történelem, az em­beri lélek, a politika és a társadalmi élet útvesztőiben igyekeznek nép­szerű-olvasmányos formában, ám a legutóbbi tudományos eredményekre támaszkodva eligazítani az olvasót. Igazából történelmi krimik ezek a zsebkönyvek, amelyeknek hősei vagy eseményei sorsformáló napok, lélek­szorongató idők tanúi, olykor áldoza­tai voltak. Péter Katalin Báthory Erzsébet­ről, a csejtei várúmőről szól, aki a XVI. századi magyar legendárium­ban félelmetes helyet vívott ki ma­gának rémületes tetteivel, cseléd­nyomorító hírével, gonoszságteljes irigységével, beteges hajlamaival. A kötet nemcsak bűneire koncentrál, hanem arra a társadalmi környezet­re is, ami eltűrte, szótlan némaság­gal viselte kegyetlen úrhatnámságát. Mélyrehatóan elemzi a szerző a ke­­vély nádorispánné neveltetését és érzelmi életét, valamint azt a „kon­cepciós pert”, amelynek sokáig „ál­dozataként” ismerték Báthory Er­zsébetet. „Azért kellett a tetteit új­ra végiggondolni, mert az ügy olyan, mint egy röntgenfelvétel. A csontokra meztelenitve mutatja meg az emberek tudatába is beépült ha­talom kegyetlen erejét” — írja a szerzőnő zárszóként. Arról, hogy az emberi eligazodás­képtelenség hogyan találkozik a tár­sadalmi reménytelenséggel, s ho­gyan vezet ez értelmetlen gyilkolá­sig, tanulságosan szól Niederhauser Emil könyve, a Merénylet Erzsébet királyné ellen. A század forduló­pontján, 1898-ban gyilkolták meg Genf ben I. Ferenc József császár fe­leségét, s a nagypolitikát is megza­varó esemény nemcsak a korabeli anarchista mozgalmak nagyságát mutatta félelmetesen, hanem a mo­­narchiás öntudat lehetetlenségét, a nemzetiségek alávetettség! szoronga­rangolása a nyilvánosság, a nyomo­zati anyagok és a magánélet vidé­kére már túlmegy azon a körön, amelyben csakis a hatalomgyakor­lás intimitásai mérvadók, s eljut odáig, ahol „a régiből nem a leg­rosszabb és az újból messzemenően nem a legjobb” ütközik meg. A „rend” és káosz között lezajlott pár­baj krónikája ez a könyv. Egy vesztett harcot és sorskihívó küldetéstudatot követő korszakról szól Szabad György kötete, a „Miért halt meg Teleki László?” A reform­­nemzedék egyik legjelesebb vezető­jének 1861-ben bekövetkezett halá­lát, öngyilkosságát (meggyilkolá­sát?) nyomozva a kiadatlan levél­tári forrásokra támaszkodó történész — mint az utókor képviselője — a lélektani és politikatörténeti ökokat elemzi: keresi a politikus sorsában a szabadságakarat és a hazafiság hajtóerejét, a gondolatébresztő kiál­lás és a Habsburgokat felülmúlni akaró erőfölény megfogalmazásának okait. Teleki Lászlót az emigráció­val való kapcsolata és elkötelezett­sége, a királynak tett ígérete és a népképviseletnek adott szava egy­aránt tettekre és szónoklatokra indí­totta. Meghasonlott öntudata és az alávetetteket jellemző szabadságfosz­­tottság-érzés indította arra az útra, amelynek a pisztolylövés lett a vége. A haladáspártiak zord felkiáltóje­let láttak tettében, az utókor pedig a jellemerő nagyságát; a „Telekiek” önkritikus gesztusát, az „így nem érdemes” döntését. A korabeli képekkel illusztrált „Labirintus”-kötetek a múltat nem csupán, mint tátongó és szédítő mélységet mutatják, hanem egy-egy korszak jellegadó eseményének szá­lát fölgombolyítva azt is bizonyít­ják, milyen sok eredő és hatás, fel­tétel és következmény viszi az egyének és a népek érdekeit a már­­tíromság és a szabadság, a tévedés és a remény felé. A. GERGELY ANDRÁS Az alábbi szavakkal, betűcso­portokkal — hét kivételével — töltse ki az ábrát! Egy szót köny­­nyítésül előre beírtunk. A hét megmaradt szóból az alábbi vicc poénját állíthatja össze: — Rémes, mennyi a dolgom, huszonöt órát dolgozom naponta. — Hát ez hogy lehet, hiszen a napnak csak huszonnégy órája van? (A választ lásd a rejtvényben.) Kétbetűsek: AA, FA, IR, UK. Hárombetűsek: DAT, DAZ, EGY, FEL, IDA, JEL, RED, ROB, RÜT, SÍR, TAT, TÁM. Négybetűsek: ALAK. A TÉL, ÁTLÓ. DUGÓ. EGON, ELÉG, EL­ÍR, EVÉS, ÉDES. HEMA-, HOVÁ, IDEG, IGEN, KATA, LODI, LÓ­GÓ, LÓRA, MEGA, OLEG, OSZT, RÓLÓ, TILÓ, TUBA. Ötbetűsek: AKABA, ARATÓ, BORUL, FALAT, FOTEL, HA­RAP, KELEK, KITOL, KODAK, LAUDA, LORÁN. NÁDAS. PAU­ZA, ROBOT, SALAK, SARAH, STILB, TITOK, TÓDOR. TOLAT, TULOK, TÚRÁI, VARAS, VO­NÁS, ZÁDOR. Hatbetűsek: AGADIR, ÁRA­DAT, ÁTUTAL, BRIGÁD, HALA­DÓ, MAUSER, ODAFUT, ÓRÁ­VAL, TAMARA. Hétbetűsek: DOLOMIT. GÁGO­GÁS. Nyolcbetűsek: CSAKHOGY, ELÁGAZIK, KAROLINA, KO­RÁBBAN, SZARATOV, SZARMATA. Kilencbetűsek: TARTÓSÍTÓ, VIGASZTAL. Tízbetűsek: AMERIKANER, JUDIKATURA. Beküldendő a vicc poénja! BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 1986. 10. számában közöljük. Beküldé­si határidő: 1986. április 15. Cím: Magyar Hírek, Budapest, VI., Benczúr u. 15. H-1905. A 15-16. számú rejtvény meg­fejtése: Szeretet, barátság, mint minden múlandó. De emlékezete, öröme állandó. Berzsenyi Dániel Emlékkönyvbe című verséből Könyvet nyertek: Becze Yolan­da, Ausztrália; Keszeg Ágnes, Nagy-Britannia; Kőrösmezei Sán­­dorné, USA, Nagy Adrienne, USA; Pap Kálmán, Finnország; Singer Ernő, Izrael; Steiner Olga, USA; Szőnyi A., Nagy-Britannia; Vadas Imre, Svédország; Völgyes Vali, Izrael. Hirer Katalin , Niederhauser Emil * <' * A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet Merénylet Erzsébet királyné ellen \ jfi I fi , . \) iVy| A M \ ' '£*£­­í- M 1 É 1/ ^' qjiL labirintus Labirintus 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom