Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 1. szám
LABIRINTUSOK tottságát is. A szerző történelmi ba-Üj sorozatával, a „Labirintus”-sal jelentkezett a tavalyi könyvhéten a Helikon Kiadó, mégpedig három ígéretes kötettel is egyszerre. A „Labirintus”-kötetek a történelem, az emberi lélek, a politika és a társadalmi élet útvesztőiben igyekeznek népszerű-olvasmányos formában, ám a legutóbbi tudományos eredményekre támaszkodva eligazítani az olvasót. Igazából történelmi krimik ezek a zsebkönyvek, amelyeknek hősei vagy eseményei sorsformáló napok, lélekszorongató idők tanúi, olykor áldozatai voltak. Péter Katalin Báthory Erzsébetről, a csejtei várúmőről szól, aki a XVI. századi magyar legendáriumban félelmetes helyet vívott ki magának rémületes tetteivel, cselédnyomorító hírével, gonoszságteljes irigységével, beteges hajlamaival. A kötet nemcsak bűneire koncentrál, hanem arra a társadalmi környezetre is, ami eltűrte, szótlan némasággal viselte kegyetlen úrhatnámságát. Mélyrehatóan elemzi a szerző a kevély nádorispánné neveltetését és érzelmi életét, valamint azt a „koncepciós pert”, amelynek sokáig „áldozataként” ismerték Báthory Erzsébetet. „Azért kellett a tetteit újra végiggondolni, mert az ügy olyan, mint egy röntgenfelvétel. A csontokra meztelenitve mutatja meg az emberek tudatába is beépült hatalom kegyetlen erejét” — írja a szerzőnő zárszóként. Arról, hogy az emberi eligazodásképtelenség hogyan találkozik a társadalmi reménytelenséggel, s hogyan vezet ez értelmetlen gyilkolásig, tanulságosan szól Niederhauser Emil könyve, a Merénylet Erzsébet királyné ellen. A század fordulópontján, 1898-ban gyilkolták meg Genf ben I. Ferenc József császár feleségét, s a nagypolitikát is megzavaró esemény nemcsak a korabeli anarchista mozgalmak nagyságát mutatta félelmetesen, hanem a monarchiás öntudat lehetetlenségét, a nemzetiségek alávetettség! szorongarangolása a nyilvánosság, a nyomozati anyagok és a magánélet vidékére már túlmegy azon a körön, amelyben csakis a hatalomgyakorlás intimitásai mérvadók, s eljut odáig, ahol „a régiből nem a legrosszabb és az újból messzemenően nem a legjobb” ütközik meg. A „rend” és káosz között lezajlott párbaj krónikája ez a könyv. Egy vesztett harcot és sorskihívó küldetéstudatot követő korszakról szól Szabad György kötete, a „Miért halt meg Teleki László?” A reformnemzedék egyik legjelesebb vezetőjének 1861-ben bekövetkezett halálát, öngyilkosságát (meggyilkolását?) nyomozva a kiadatlan levéltári forrásokra támaszkodó történész — mint az utókor képviselője — a lélektani és politikatörténeti ökokat elemzi: keresi a politikus sorsában a szabadságakarat és a hazafiság hajtóerejét, a gondolatébresztő kiállás és a Habsburgokat felülmúlni akaró erőfölény megfogalmazásának okait. Teleki Lászlót az emigrációval való kapcsolata és elkötelezettsége, a királynak tett ígérete és a népképviseletnek adott szava egyaránt tettekre és szónoklatokra indította. Meghasonlott öntudata és az alávetetteket jellemző szabadságfosztottság-érzés indította arra az útra, amelynek a pisztolylövés lett a vége. A haladáspártiak zord felkiáltójelet láttak tettében, az utókor pedig a jellemerő nagyságát; a „Telekiek” önkritikus gesztusát, az „így nem érdemes” döntését. A korabeli képekkel illusztrált „Labirintus”-kötetek a múltat nem csupán, mint tátongó és szédítő mélységet mutatják, hanem egy-egy korszak jellegadó eseményének szálát fölgombolyítva azt is bizonyítják, milyen sok eredő és hatás, feltétel és következmény viszi az egyének és a népek érdekeit a mártíromság és a szabadság, a tévedés és a remény felé. A. GERGELY ANDRÁS Az alábbi szavakkal, betűcsoportokkal — hét kivételével — töltse ki az ábrát! Egy szót könynyítésül előre beírtunk. A hét megmaradt szóból az alábbi vicc poénját állíthatja össze: — Rémes, mennyi a dolgom, huszonöt órát dolgozom naponta. — Hát ez hogy lehet, hiszen a napnak csak huszonnégy órája van? (A választ lásd a rejtvényben.) Kétbetűsek: AA, FA, IR, UK. Hárombetűsek: DAT, DAZ, EGY, FEL, IDA, JEL, RED, ROB, RÜT, SÍR, TAT, TÁM. Négybetűsek: ALAK. A TÉL, ÁTLÓ. DUGÓ. EGON, ELÉG, ELÍR, EVÉS, ÉDES. HEMA-, HOVÁ, IDEG, IGEN, KATA, LODI, LÓGÓ, LÓRA, MEGA, OLEG, OSZT, RÓLÓ, TILÓ, TUBA. Ötbetűsek: AKABA, ARATÓ, BORUL, FALAT, FOTEL, HARAP, KELEK, KITOL, KODAK, LAUDA, LORÁN. NÁDAS. PAUZA, ROBOT, SALAK, SARAH, STILB, TITOK, TÓDOR. TOLAT, TULOK, TÚRÁI, VARAS, VONÁS, ZÁDOR. Hatbetűsek: AGADIR, ÁRADAT, ÁTUTAL, BRIGÁD, HALADÓ, MAUSER, ODAFUT, ÓRÁVAL, TAMARA. Hétbetűsek: DOLOMIT. GÁGOGÁS. Nyolcbetűsek: CSAKHOGY, ELÁGAZIK, KAROLINA, KORÁBBAN, SZARATOV, SZARMATA. Kilencbetűsek: TARTÓSÍTÓ, VIGASZTAL. Tízbetűsek: AMERIKANER, JUDIKATURA. Beküldendő a vicc poénja! BEDNAY JÓZSEF A rejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 1986. 10. számában közöljük. Beküldési határidő: 1986. április 15. Cím: Magyar Hírek, Budapest, VI., Benczúr u. 15. H-1905. A 15-16. számú rejtvény megfejtése: Szeretet, barátság, mint minden múlandó. De emlékezete, öröme állandó. Berzsenyi Dániel Emlékkönyvbe című verséből Könyvet nyertek: Becze Yolanda, Ausztrália; Keszeg Ágnes, Nagy-Britannia; Kőrösmezei Sándorné, USA, Nagy Adrienne, USA; Pap Kálmán, Finnország; Singer Ernő, Izrael; Steiner Olga, USA; Szőnyi A., Nagy-Britannia; Vadas Imre, Svédország; Völgyes Vali, Izrael. Hirer Katalin , Niederhauser Emil * <' * A csejtei várúrnő: Báthory Erzsébet Merénylet Erzsébet királyné ellen \ jfi I fi , . \) iVy| A M \ ' '£*£í- M 1 É 1/ ^' qjiL labirintus Labirintus 23
