Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-10 / 7. szám

Magyar tudósok, világhírű találmányok (3.) SOROZATSZERKESZTŐ: PUNGOR ERNŐ AKADÉMIKUS A múlt század közepén-végén kezdődött a közlekedés „forradal­ma”. A lovat és az állatok húzta szekeret kezdték felváltani a mo­tor hajtotta járművek. E modern közlekedési eszközök kifejlesztésé­ben magyar konstruktőrök is igen jelentős szerepet játszottak. A karburátor feltalálói A „motor hajtotta szekér” vi­lágszerte szenzációt váltott ki, de az igazi, valóban használható gép­kocsi megjelenéséig igen sok ku­darc érte az automobilok tervezőit. Az első — még inkább szekér, mint autó — járművekbe helyezett motorok gyenge és megbízhatat­lan erőforrások voltak. S ha a ,,gépjármű” végül el is indult, sőt döcögött néhány kilométert, sebes­ségük olyan alacsonynak bizo­nyult, hogy még a sétálók is le­hagyták. Egy anekdota szerint ek­kortájt mondta egy szkeptikus atyafi a zörgő, berregő, puffogó „ördögszekérről”: szép, szép, de a lovat sohasem fogja pótolni. A gépkocsival kísérletezők első feladata egy használható motor készítése volt, amiből magyar tu­dósok is kivették a részüket. A legbüszkébbek talán a karburátor feltalálóira lehetünk: Csonka Já­nosra és Bánki Donátra. akik a vi­lágon elsőként oldották meg az üzemanyag porlasztását. Találmá­nyukat 1893. február 11-én-szaba­dalmaztatták, mintegy fél évvel megelőzve Maybach hasonló beje­lentését. A legenda úgy tartja, hogy Csonka János egy virágüzletbe lépve megpillantotta az egyik el­adónőt, amint egy üvegpalackból vizet fújt a növényekre. A vizet permetté alakító elmés szerkezetet a gépészmérnök képzelete egy pil­lanat alatt átalakította üzemanya­got befecskendező motoraikat rész-Bónki Donót szé. S így született meg a mai mo­tor egyik legfontosabb eleme. De ki is volt az a két magyar feltaláló, akik ezt az ötletet a gya­korlatba is átültették? Csonka János (1852—1934) édes­apja kovácsműhelyében szerezte meg elemi műszaki ismereteit, majd az akkori szokásoknak meg­felelően, tudását vándorlegény­ként Bécs, Párizs, és London gyá­raiban gyarapította. Hazatérve a pesti Műegyetem műhelyvezetője lett. S ekkor találkozott össze Bán­ki Donáttal (1859—1922), a buda­pesti Ganz-gyár szerkesztőmérnö­kével. (Érdemes kiemelni, hogy Bánki is annak a Ganz-gyárnak volt alkalmazottja, amelyről soro­zatunk előző részében irtunk.) Ket­tejük hosszú évekig tartó közös munkájából igen sok nagy jelen­tőségű találmány született. őket tartjuk a hazai robbanó­motor-gyártás megalapozóinak. Az általuk konstruált négyütemű motor — amely Bánki—Csonka-A Banki-Csonka porlasztó, a világ első autókarburátora Csonka János Jendrassik György motor néven nagy nemzetközi si­kert ért el — olyan újszerű volt, hogy számos olyan országban is megkapta a szabadalmi elismert­séget, amelyek az Otto-motor sza­badalmi védettsége miatt semmi­lyen más négyütemű robbanómo­tort nem vettek fel a találmányi listájukra. Motoruk újdonságkénti elisme­résében legnagyobb szerepet a porlasztójuk játszott, amely telje­sen hasonló volt a ma is használa­tosakhoz. Megtalálható rajta az úszós nívószabályozó, a tűszelep, a pillangószelep stb. A karburátor mellett a másik nagy találmányuk az ún. „automatikus csőgyújtás” volt. Ezzel az addigi szabadlángos gyújtószerkezetet helyettesítették. A mai gyújtógyertyák elődjének nevezhető konstrukcióval lehetővé vált az addig (a robbanásveszé­lyessége miatt) mellőzött benzin használata üzemanyagként. A mo­toruk további új elemei voltak: a zárt forgattyúsház és a szelepek, amelyek alkalmazásával a világhí­res konstruktőrt, Ottót is megelőz­ték. Mindezeknek az ötleteknek kö­szönhető, hogy a Ganz által gyár­tott motorjukat az akkori világ legjobbjának tartották. Bánki nevéhez még egy jelentős találmány fűződik. Egy olyan vízi­turbinát kísérletezett ki, amely egyszerű és olcsó szerkezete elle­nére az akkori legnagyobb hatás­fokú turbinákkal is egyenértékű­nek bizonyult (84—87 százalék kö­zötti hatásfokértékkel). Ezért aján­lotta e turbina Egyesült Államok­ban való elterjesztését az akkori idők két leghíresebb amerikai pro­fesszora: C. A. Mockmore és Fred Marryfield. Az első használható gázturbina A turbinák kifejlesztésében Ma­gyarország az élen járt. Jendrassik Az első működő gázturbina, Jendrassik György alkotása 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom