Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
1. Cégtáblák a kapu alatt 2. Az üvegtetös belső udvar 3. Susumu Fukada úr, a Sumitomo cég képviselője 4. Rajki Zsuzsa, a Oow Chemical irodájának vezetője 5. Georg Ludwig Krukenberg úr, a Lufthansa magyarorszá-' gi igazgatója FOTÓ: GABOR VIKTOR 5 termekben, s a Kereskedelmi Központ a Magyarországon rövidebb ideig tartózkodó üzletemberek számára is ajánlja szakemberei segítségét: kereskedelmi és jogi tanácsadók, gépírók, titkárnők, fordítók várják a megbízásokat. Üjabb „ház a házban”: a Thyssen Büro Budapest. Németh Ottó irodaigazgató mondja: — Manapság az acél — amiről hajdanán cégünk elsősorban híres volt — csupán forgalmunk egyharmadát adja. Kereskedőházként működünk, szinte mindennel kereskedünk a legkülönbözőbb iparcikkektől a mezőgazdasági termékekig. A konszern 75 vállalatán túl, irodánk több más NSZK-beli céget is képvisel Budapesten. Az elmúlt évtized kiemelkedő magyarországi üzlete volt számunkra a bányabiztosító rendszerek szállítása, ezen belül is a tizenötezer könnyűfém tám, amelyekkel a jóval súlyosabb acéltámokat váltották föl a magyarországi bányákban. Egyéb szállításaink közül a — szintén bányászati célú — vágathajtó gépeket említem meg, a különlegesen nagyméretű vagy különleges finomságú öntvényeket, nemrégiben egy evőeszközgyártó berendezést adtunk el. — Ami vásárlásainkat illeti — folytatja Németh úr —, elsősorban a nyers áru a jellemző. Jól tudjuk, a magyar gazdaság a minél nagyobb feldolgozottsági fokú termékek eladásában lenne igazán érdekelt, s ilyenek vásárlására mi készek vagyunk. Egyelőre azonban ebben a termékcsoportban nehezebb versenyképes minőséget ajánló partnerre találnunk. Ami pedig a budapesti iroda hasznát illeti, érezhetően növekedett általa magyar exportimport forgalmunk. A lehetőségek azonban még messze nincsenek kihasználva. A Thyssen a harmadik legnagyobb NSZK-beli cég, ám közel sem részesedik ennek megfelelően a magyar—NSZK kereskedelmi forgalomból. — Mint a legtöbb légitársaságnak, korábban is a belvárosban volt az irodánk — mondja Georg Ludwig Krukenberg úr, a Lufthansa magyarországi igazgatója. — Kis iroda volt, s mi úgy gondoltuk, magyarországi forgalmunk és a további növekedésre vonatkozó terveink jobb, komfortosabb körülményeket érdemelnek. Az NSZK Magyarország első számú gazdasági partnerei között van, s ez tükröződik az utasforgalmi adatokban is. Magyar géppel — 1984-ben — 68 ezer utas járt az NSZK és Magyarország között, a mi gépeink 81 ezer utast szállítottak, felerészt üzletembereket. Igazság szerint szívesen beneveztem volna a kereskedelmi központ teljes első emeletére, ám a felső vezetés nálunk nagyon szigorúan számol, be kellett érnünk kétharmadnyi területtel. A körülményekkel egyébként elégedettek vagyunk. Kicsi, de jól képzett munkatársi gárdánkkal piackutatást is végzünk, olyan újabb magyar exportáruk felkutatása érdekében, melyekkel növelhetnénk teherfuvar-forgalmunkat. Emellett Magyarországot mint turista célországot, Budapestet, mint konferenciavárost is igyekszünk népszerűsíteni — ez is kölcsönös érdek. Említést érdemel egy legutóbbi vállalkozásunk, melyhez több, hasonlót várunk a jövőben: a Ford művek dolgozóit hoztuk el budapesti jutalomútra. Az amerikai „The Dow Chemical Company” kezdetben — 1970 körül — csupán egy képviselőjét állomásoztatta Budapesten. 1980- ban, amikor Rajki Zsuzsa vegyészmérnök is, a Dow-hoz került, már öt alkalmazott dolgozott itt, a Hollandiából érkezett főnök keze alatt. Az évek folyamán persze a forgalom is megsokszorozódott. Ma, a célszerű egyszerűséggel berendezett, „businesslike” környezetben Rajki Zsuzsa irányítja az iroda munkáját: — Azt hiszem, kinevezésemben az a meggondolás is szerepet játszott, hogy egy helyi embernek nem kell megtanulnia-megszoknia a helyi viszonyokat. Közvetlen kapcsolatban a Dow svájci regionális központjával vagyunk, és elsősorban európai forrásokra támaszkodnak szállításaink is. Ezek fele-fele részt vegyipari alapanyagokból, illetve specialitásokból állnak. Magyarországról is elsősorban vegyipari termékeket vásárolunk. Az utóbbi években azonban úgynevezett kompenzációs üzlettel is foglalkoznunk kell. Egy példa: úgy tűnik, csak úgy tudtunk Magyarországon értékesíteni egy különleges tetőszigetelő anyagot, ha azért egy, a mi praxisunkban szintén különlegesnek számító árut, uszályokat fogadunk el fizetség gyanánt. — A mi irodánktól is azt várják — magyarázza Rajki Zsuzsa —, hogy tálaljuk az üzleti haszonnal kecsegtető lehetőségeket, vételi szándékokat és eladási ajánlatokat egyaránt. De az egyszerű adásvétel mellett az együttműködés más, korszerűbb formái is kialakulóban vannak. A Dow Chemical, a balatonfűzfői Nitrokémia üzem, valamint a Chemolimpex magyar szak-külkereskedelmi vállalat vegyesvállalat alapításáról tárgyal. Ügy találtuk ugyanis, ilyen módon lehet a legkedvezőbben értékesíteni egyik termékünket, egy szigetelő anyagot. A vegyesvállalat 50—50 százalékos amerikai— magyar tőkerésszel alapul, két termék gyártására: az egyik ez a bizonyos hőszigetelő hab, amelynek gyártási receptjét a Dow adja, és piaca Magyarország — s mint reméljük, a többi szocialista ország. A vegyesvállalat másik produktuma az élelmiszer- és a műanyagiparban használatos fumársav. Ennek gyártási technológiáját a Nitrokémia dolgozta ki, s ezt az anyagot a nyugati országokban is jól tudjuk majd értékesíteni. A ház földszintjén, az üvegtetővel fedett, szökőkutás belső udvar körül azok a helyiségbérlők kaptak helyet, akik számára a legfontosabb, hogy a járókelők szeme előtt legyenek. A Széchenyi Művészeti Központ (a Magyar Nemzeti Galéria leányvállalata) egy kis üzletben kép- és műtárgykereskedéssel foglalkozik. Vaszary János-, Márffy Ödön-. Rudnay Gyula-, Egri József-, Kmetty Jánosképeket láttunk — s mint mondják, kínálatuk nagy részéhez a kiviteli engedélyt is mellékelik. Az Általános Értékforgalmi Bank fiókja (a Nemzetközi Kereskedelmi Központ e bank beruházásában épült) safe-szolgálattal, devizaszámla-nyitással, valuta- és csekkbeváltással áll a külföldi ügyfelek — turisták, üzletemberek — rendelkezésére. — Már akad néhány ismerős arc is — mondja Szabados Anna bankfiókvezető —, mert a házbéli cégek többségének van nálunk számlája. Az igazi főpróba azonban nyáron, a turistaszezonnal kezdődik a bankfiókban. Amint az OTP—Penta Tours KFT (magyar—osztrák vegyesvállalat) számára is — már ami a külföldi vendégforgalmat illeti. Mert nyáriőszi programfüzetük megjelenését követően, már februárban az utazni vágyó magyarok sora állt a házban lévő irodájuk pultjai előtt. A füzet kínál délkelet-ázsiai és amerikai túrát, olasz és görög körutat, ám az iroda specialitása az Ausztriába vezető társasutak és üdülések széles választéka. A gépkocsikölcsönzés, a szállodai szobafoglalás, a repülőjegy inkább majd a nyáron lép elő portékává. Akkor válik majd el, igaza van-e az OTP— Penta Tours vezetőjének, mikor azt állítja, hogy a városnak ezen a pontján „a hajszesztöl a búgócsigáig mindent el lehet adni. Csizmár Gyulával, a ház tervezőjével a télikertszerű központi csarnokban, a csobogó szökőkút mellett beszélgetünk. Finta József, az Ybl- és Állami-díjas építész csoportjában dolgozik, ahol az új pesti szállodák tervei is születtek. Csizmár Gyulának nem volt egyszerű dolga, a méregdrága Váci utcai telekre olyan irodaházat tervezni, amely magasabbra nem törhet, mint a környező épületek, ám a házban minél több hasznos teret kellett elhelyeznie, azaz minél több bérbe adható helyiséget — úgy, hogy a „haszonelv” ne menjen a lakályosság rovására. — Mesteriskolái éveim után rövidebb ösztöndíjat kaptam New Yorkban — meséli —, ahol sok értékes tapasztalatra tettem szert, volt alkalmam megismerni az irodaházak szolgáltatásait. Ami azonban irodaházam megjelenését illeti, arra törekedtem, hogy ízig-vérig pesti ház legyen. Nem posztmodern mint egyesek állítják, az a stílus angolszász. Inkább nevezném kissé velenceiesnek — hármas tagozódású, kétkapus — ha körülnéz, sok hasonlót láthat Pesten. A lényeg az, hogy aki megáll előtte, abban keltsen egyfajta kellemes érzelmi hatást. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ hétemeletes tömbje osztrák hitelből épült. Balogh Tibor igazgató szerint már ma is egyértelmű, hogy a ház bevételei megfelelnek a várakozásnak. Ugyanakkor a napjainkban Budapesten tevékenykedő 158 külföldi képviselet egy része még ma is lakásokban dolgozik. Az Általános Értékforgalmi Bank ezért újabb nemzetközi kereskedelmi központ felépíttetését határozta el. A ház, amint tervezik, szintén a Belvárosba, a Bajcsy-Zsilinszky út és a József Attila utca sarkára kerül. BALÁZS ISTVÁN 7
