Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 6. szám

Magyar tudósok, világhírű találmányok (2.)

SOROZATSZERKESZTŐ: PUNGOR ERNŐ AKADÉMIKUS

Jedlik Ányos Zippernowsky Károly Déri Miksa Bláthy Ottó

Magyarországon a XVI—XVII. században az ipari fejlődést nagyban visszavetette a török hódoltság, az állandó háborúk. De nem hozott kedvező fordulatot a Habsburg-uralom sem, az a gazdaságpolitika, amely az akkori Magyarországot elsősorban éléskamrának tekintette, illetve az osztrák ipar felvevő piacának.

A magyar iparosodás előmozdítása a reformkor egyik legfontosabb törekvésévé vált. A kor két legnagyobb hatású politikusa, Kossuth és Széchenyi is felismerte ennek fontosságát, szóban, írásban és mozgalmak szervezőjeként léptek föl a magyar tudományos-technikai haladás érdekében.

Ebben az alkotó légkörben tevékenykedett Jedlik Ányos István (1800—1895). A budapesti tudo-Ganz Ábrahám

Mechwart András

mányegyetem későbbi professzora már fiatalon, bencés pap korában érdeklődni kezdett a „villanydelejesség” iránt. AmpSre felfedezése nyomán kezdett el foglalkozni az áramnak a vasmágnesre való hatásával, s eközben alkotta meg a villanymotor működési elvét. Az első, állandó forgású készüléket 1828-ban készítette el, ezt tekinthetjük az elektromotor ősének. Felfedezéséről azonban csak 1841-ben számolt be egy magyarországi természettudományi konferencián, azután, hogy mások már ismertté váltak hasonló kísérleteik nyomán.

Az első működő dinamót is ő építette meg, a lexikonok által felfedezőként nyilvántartott Werner von Siemens előtt, 1861-ben, míg Siemens a maga gépét csak 1866-ban készítette él. Jedliknek ez a találmánya is csak a ma-Jedlik Ányos ős dinamója 1861-ből novotta febenc reprodukciói, kerper esztek fotöi a Bláthy-léle indukciós fogyasztásmérő 1891-ből