Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-26 / 4. szám

MAGYAROK A SZAKÁCS-VILÁGBAJNOKSÁGON Lukács István KOTO: STEFKA EV A Még U)84-ben történt, hogy .a Luxemburgi Nagyhercegség es a Szakács Szövetségek Nemzet­közi Szövetsége megállapodott abban, hogy- négy­évenként — a labdarúgó-világbajnokság évében — Luxemburgban megrendezik a szakácsművé­­■ /.éti világkiállítást és világbajnokságot. A hazai ,.csapat’' egyik tagjával. Lukács Istvánnal (két­szeres Oscar-díjas és háromszoros szakács-olim­­'ai aranyérmes) szakáccsal, az Atrium Hyatt konyhafőnökével az indulás előtt, a készülődés időszakában beszélgettünk. Elmondta, hogy az el­ső gasztronómiai világbajnokságra tizenkilenc országoól érkezett nevezés, s a résztvevők száma meghaladja az ezerötszázat. A 17 ezer négyzet­­méteres kiállító területen nemzetközi étterem működik majd. A versenykiírás szerint minden csapatnak ebben az étteremben, úgynevezett ..látványkonyhán" kell főznie, tehát a munka minden mozzanatát figyelemmel kísérhetik az ér­deklődők. A zsűri sem csak a végeredményt ér­tékeli, hanem pontozza a szakszerűséget, a főzés technológiáját és tisztaságát. — Kikből áll a magyar ..válogatott"? Bizonyá­ra a többiek is többszörös Oscar-díjasok és olim­piai érmesek ... — így igaz. A csapat kapitánya Tauzin Miklós a Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat osztály­­vezetője, aki egyúttal a nemzetközi zsűri tagja lesz. A magyar együttes tagja rajtam kívül No­­i'ak Ferenc, a Gellért Szálloda konyhafőnöke, — valamint Nemeskövi Dénes, a Duna Interconti­nental Szálloda hidegkonyha-vezelője. A csapat póttagja Lackó Ottó, az Atrium Hyatt részlegve­zető szakácsa. — A négytagú csapaton kívül egyéni indulóink , lesznek Luxemburgban: Varga Sándor, Mátyás Rudolf. Piri István, és végül, de nem utolsósor­ban Kopics Lajos cukrász. — Hogyan készültek a versenyre? Már akkor megkezdtük a felkészülést, amikor 19!!4-ben meghirdették a világkupát. Azóta nyil­vános bemutatókat tartunk, amelyek felérnek egy-egy kemény edzéssel. Vendégszerepeltünk például Balatonfüreden, a Baricska csárdában. Pécsett a Pannónia. Miskolcon a Juno Szállóban, Szegeden a Hági étteremben, Kiskunfélegyházán az Arany Páva étteremben, és néhány fővárosi szállodában. Itthon minden alkalommal osztatlan ■sikert arattunk készítményeinkkel, reméljük, a nemzetközi zsűri és a nagyközönség tetszését is elnyeri a főztünk. Ami a felkészülést illeti: a vi­lágbajnokság magyar részvevői kivétel nélkül naponta edzésben vannak. Általában 10—12 órát dolgozunk, tehát állandóan gyakorlatban va­gyunk. — Mit várnak az első gasztronómiai világbaj­nokságtól? — Jósolni nem szeretek. Amire alapozni lehet, ,iz a felkészültség. Tudom, hogy ezen a rendez­vényen részt vesznek a világ jelentős utazási irodáinak képviselői, légiforgalmi és hajótársasá­gok idegenforgalmi szakemberei, ott lesznek a televízió- és rádiótársaságok, a gasztronómiával és az idegenforgalommal foglalkozó újságírók. Jó alkalom nyílik hát, hogy öregbítsük a magyar konyha jó hírnevét. — És mit fognak főzni? — Nos, ez nem titok. Még a recepteket is szí­vesen megadjuk. Tizenháromféle dísztálat, ünne­pi alkalomra, hétféle éttermi tálat és huszonhá­rom tányérszervizre alkalmas főételt készítünk. Ezen kívül a nemzetközi étteremben ötféle ma­gyar ételt kínálunk és hét fajta édességet. — Mit ajánlana ebből a választékból c házi­asszonyoknak otthoni elkészítésre? — A borjújava vesével töltve már korábban is .sikert aratott nemzetközi versenyeken, öt sze­mélyre 80—100 dkg borjúcombra 20 dkg borjú­vesére, 10 dkg füstölt szalonnára. 6 dkg sertés­zsírra, egy kis fej vöröshagymára, 1,5 dl száraz fehérborra, a fűszerezéshez fehérborsra, szere­csendióra, mentára és sóra lesz szükségünk. A borjúcombot hideg vízben alaposan megmossuk, majd tiszta ruhával leszárítjuk. A borjúvesét szintén megtisztítjuk, sóval, borssal, reszelt sze­recsendióval és mentával ízlés szerint fűszerez­zük, majd vékony szeletekre vágott szalonnába csomagoljuk. A borjúhúst éles késsel felszúrjuk úgy, hogy a szalonnába csomagolt borjúvesével meg tudjuk tölteni. Ezután mindkét oldalát forró zsírban átsütjük, majd hozzáadjuk a bort és sü­tőben pirosra sütjük. Tálalás előtt vékony szele­tekre vágjuk, vegyeszöldségköret illik hozzá. Valamivel munkaigényesebb, ám igen finom csemege a töltött libacomb. Hozzávalók ugyan­csak öt személyre: 1.5 kg libacomb, 5 dkg zsír, 30 dkg sertéshús (pl. tarja), 15 dkg fehér- és ugyanennyi sárgarépa, 5 dkg Vöröshagyma. 1 ge­rezd fokhagyma. 1 dl tejszín, 1,5 dl vörösbor, 2 dkg sűrített paradicsom, 1 babérlevél, 2 dkg liszt, 1 dkg édesnemes pirospaprika, fehérbors, só. A sertéshúst ledaráljuk, sóval, borssal, zúzott fok­hagymával, fűszerpaprikával fűszerezzük és a tejszín felével összedolgozzuk. A libacombból (a belső oldalról megközelítve) a csontokat kiszed­jük, hogy helyére a tölteléket tehessük. A liba­combot töltés után göngyöljük össze és cérnával varrjuk be. Sóval, borssal megszórva helyezzük a combokat tűzálló tálba, locsoljuk meg olvasz­tott zsírral és közepes tűznél kb. 160 fokon — ál­landó locsolgatás mellett süssük félpuhára. Köz­ben megtisztítjuk a fehér- és sárgarépát, vágjuk karikára, az apró kockára vágott hagymával, a sűrített paradicsommal keverjük össze. Borssal, babérlevéllel fűszerezzük és tegyük a félpuha combok mellé. Ha a zöldfélék megpuhultak, liszt­tel megszórjuk, vörösborral és tejszínnel felen­gedjük, ha szükséges, vizet is adunk hozzá. A mártás lehetőleg lepje el a húst. Fedő alatt pár percig meg pároljuk, majd a húst kivesszük, és a cérnát eltávolítjuk. Ha szükséges, a mártást után­­ízesítjük, majd leszűrjük. Tálaláskor öntjük a húsra. Hasábburgonva körettel kínáljuk. A. É. NAPNYUGATI UTAZÁS 1830-BÓL Százötven éve annak, hogy az erdélyi Három­szék megyében született Bölöni Farkas Sándor pontot tett amerikai útleírásának végére. A ko­lozsvári unitárius kollégium neveltje élénk köz­életi buzgalmú ember lévén tudni kívánta, mi történik a nagyvilágban. Nem volt egyedül: Pá­rizsban hat másik erdélyi nemessel találkozik össze, kik szintén tájékozódni és tájékoztatni in­dultak Nyugatra . . . Mentek mindannyian Szé­chenyi és Wesselényi helyett is. kiket Metternich nem engedett, s többen Belgium. Hollandia, Ang­lia után Amerikában is megfordultak . . . Ebben az időszakban, a magyar reformkorban tetőzik Bécs időszakos státusvesztése, ekkor for­dul r közfigyelem a ..külvilág" felé, sokan szinte a közéletiség ..mesterlevelét" megszerezni indul­nál. tanulmányútra, találkozni párizsi liberáli­sokkal. angol radikálisokkal, ameri kai demokra­tákkal, angolszász unitáriusokkal. Ekkor indul — megelőzve Széchenyit. Szemerét, Eötvöst, Tre­­fort Ágostont és Pulszky Ferencet — nyugati vándorútra Bölöni Farkas Sándor író. műfordító és politikus gondolkodó is, hogy közelről lássa, fölfedezze magának a ,/Nyugat titkát". Francia­­ország, Belgium, Hollandia. Anglia. Skócia és Ír­ország után negyvennapos tengeri úton érkezik az akkor még alig ötvenéves Amerikába, ahol két hónapig járja a vidéket és várost, megfigyel ki­kötőket és egyetemeket, gyárakat és hitegyieteket. fölkeres malmot és tisztiiskolát, kocsmát és par­lamentet... Naplója szinte enciklopédikus gaz dagsággal tárja föl a nyugati politikai, társadal­mi. gazdasági és társasági életet... Színes leírá­sai. sokrétű élményei, pontos megfigyelései szo­ciográfiai hitellel szólnak az akkori életről. Stí­lusa nemkülönben állja a próbát: „korszerűsítés" nélkül is élvezetes, korántsem didaktikusán ne­velő próza. A Nyugat-Európai és az Észak-Amerikai Uta­zást ebben a kiadásban Bölöni Farkas 1835—36- ban írott Naplója kíséri, melyben nyomon követ­hetjük a megjelent útleírás hatását, betiltatását, sikerét is. Megtaláljuk itt kesergését is: sok gyen­géjét, szíve titkát, csakis magának megvallható gondolatát foglalja magába naplója. „Bánom, hogy még ez előtt nem kezdettem ily naplót — írja. — Mely nagy gyönyörrel s ta­núsággal olvasgatnám most! Ez valóságos ther­­mometruma s barometruma érzéseink s gondo­lataink változásainak s mívelődésiink elébb­­vagy visszaléptének . . ." Egyetlen, mái' életében kiadott műve cáfolha­tatlan érték ma is. A Helikon Kiadó tisztelgő új­rakiadással emlékezett meg a reformkor eddig inkább csak hírből ismert személyiségéről. A könyvet 'számos korabeli vízfestmény és metszet ékesíti, s Maller Sándor értékes tanulmánya ve­zeti be. A. GERGELY ANDRÁS 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom