Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
Politikus pályák DOBI ISTVÁN ÉS TILDY ZOLTÁN A két világháború között Magyarországon fellőtt egy, a faluról jött, vagy azzal szoros kap■solatban álló politikusnemzedék, mindenekilőtt a Kisgazdapárt soraiban. A történelmi ordulat, a felszabadulás után valamennyien a ársadalom irányító beosztásaiba kerültek — Piídy Zoltán, Dobi István, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla — és a megmérettetés órán különféleképpen vizsgáztak. Dobi István 1898-ban született a Komárom negyei Szőnyben szegényparaszti családból. A Tanácsköztársaság hadseregében szolgált, majd i Nagyatádi-féle Kisgazdapárt helyi szervezetében próbálkozott meg először a politikával. Mem sokáig. A Bethlen—Nagyatádi paktum jtán és az Egységes Párt megalakulásával a szegényparasztok kiszorultak még a helyi politizálás területéről is. Csak az 1935-ös Gömbösféle választásokon került újból közelebb a Kisgazdapárthoz. A kerületben fellépő kisgazda jelölt, dr. Cseh-Szombathy László budapesti főorvos mellett korteskedett. A botrányos választások közepette, amikor Gömbös álnok módon Bajcsy-Zsilinszky Endrét is kibuktatta, csodák csodájára Cseh-Szombathy bejött. Az ellenzék helyi győzelme lehetővé tette Dobi számára, hogy ismét közelebb kerüljön a politikához. Bár Eckhardt Tibor és a párt többi vezetői elsősorban a birtokos parasztságra igyekeztek építeni mozgalmukat, a tevékeny és Komárom megyében már sokak által ismert Dobi szolgálatait is hasznosnak minősítették. Ez idő tájt került kapcsolatba néhány illegális kommunistával és kezdett ismerkedni a marxista eszmékkel. Így érkezett el a munkás—paraszt szövetség gondolatához. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1937-ben a Kisgazdapárt földmunkás szakosztálya. A második világháború kirobbanása után a Kisgazdapárt nem hívta össze országos vezető szerveit, nem foglalkozott a szervező munkával, nem bírálta a kormányt. Működési körét gyakorlatilag a parlamentre szűkítette. Csak 1941-ben indult el valami mozgolódás. Szeptemberben Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter jóváhagyásával Dobi István is munkát kapott a Parasztszövetség szervezésében. Gazdakörök, olvasókörök és földmunkásegyletek csatlakoztak a szövetséghez. Dobi ebben az időben sokat utazott, járta az országot a nyugati határszéltől a Tiszántúlig. Danes József feljegyzi róla, hogy a vidéki gyűléseken gyakran kerültek Dobi beszédei miatt nehéz helyzetbe. Orosházán a főszolgabíró megvonta a szót Dobitól, mert a háborút idegen érdekekért folyó értelmetlen vérontásnak minősítette. Sztálingrád és Voronyezs kimozdította eddigi tétlenségéből a Kisgazdapártot is. A pártvezetőség személyi összetétele is megváltozott. Eckhardt a kormányzó rejtett, de az érintettek által megadott különleges megbízásával az Egyesült Államokba utazott, s a vezetés Tildy Zoltán kezébe került. Mellette Varga Béla alelnök, Nagy Ferenc főtitkár lett. 1943 tavaszán a párt új programot és politikai irányvonalat dolgozott ki. Miközben a kormánykörök és a liberális nagytőke nyugatbarát szárnyával szorosabbra fűzte a kapcsolatokat, egyben balra is nyitott, a háborúból való kilépés és az új, demokratikus Magyarország megteremtése érdekében a parasztság, a munkásosztály, a haladó szellemű értelmiség és a kispolgárság összefogását hirdette meg. A Parasztszövetségen belül sikerült létrehozni a földmunkás szakosztályt, amelynek elnöke Dobi István lett. A földmunkás szakosztály a túlnyomóan agrárproletár vidékeken gyors fejlődésnek indult; 1944 februárjában, Vésztőn tartották meg az első országos földmunkás kongresszust. A szegényparaszti tömegek ígéretesen kibontakozó aktivitásának 1944. március 19-e, az ország német megszállása vetett véget. Ekkor már a Kisgazdapárt vezetői is illegalitásba kényszerültek, ami mindinkább afelé nyomta őket, hogy közös szervezetet hozzanak létre az ellenállási csoportokkal. A Kisgazdapárt részt vett a Magyar Frontban, sőt a kormányzó „kiugrási irodája” elsősorban a kisgazdapárti vezetőkön keresztül kereste a kapcsolatokat a németellenes szervezetekkel. Dobinak barátai elintézték, hogy behívják katonának. Tizedesként egy zsidó munkaszolgálatos századhoz került szolgálatvezetői beosztásban. A felszabadulás után a koalíciós pártok közül három, a Kisgazdapárt, a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt hívta soraiba Dobi Istvánt, ö azonban nem hagyta el régi pártját. Beválasztották a Kisgazdapárt legfőbb vezetőségébe. Az 1945-ös őszi parlamenti választás a Kisgazdapárt nem várt nagyarányú győzelmét hozta. A párt a parlamentben abszolút többséget szerzett. Ez egyben azt is jelentette, hogy az ország minden reakciós, a koalíciós kormány politikáját ellenző ereje a Kisgazdapártot igyekezett felhasználni céljai érdekében. Dobit a kormány államminiszterévé nevezték ki, a pártban ekkor az alelnöki tisztséget viselte, tagja volt a politikai bizottságnak. A polarizálódás gyorsan ment végbe a Kisgazdapártban, a jobboldal egyre élesebben támadta Tildy vonalát, Dobi viszont szilárdan kitartott mellette, s gyakran egyengetője volt a kommunista—kisgazda vitáknak. Űjabb pártbeli feszültséget váltott ki az államforma kérdése. Dobi 1945. december 31-én határozottan kiállt a köztársaság mellett. A személyi nézeteltérésben, hogy Tildyt vagy Nagy Ferencet jelöljék-e a köztársasági elnöki tisztségre, Dobi és a polgári értelmiségi csoport (az úgynevezett „0”-csoport — Oltványi, Ortutay és mások) szilárdan Tildy mellett foglalt állást. így február 1-én, amikor a parlament kimondta a köztársasági államformát, Tildyt választották a Magyar Népköztársaság elnökévé. Néhány nappal később megalakult az új kormány Nagy Ferenc miniszterelnökségével. Dobi földművelésügyi miniszter lett. E minőségében határozottan elutasította a régi tulajdonosok visszaperlési kísérleteit. Életében újabb fordulat következett 1947- ben, amikor Nagy Ferenc Svájcban töltött szabadságáról nem térhetett vissza. A Kisgazdapárt politikai bizottsága Dobi Istvánt jelölte a pártelnöki tisztségre és 1947. május 31-én egyhangúlag meg is választották. A párt érezte, hogy a hidegháború elindulásával és a belső helyzet éleződésével olyan személyiségre van szükség, aki képes fenntartani a koalíciós kapcsolatokat a másik három párttal. Ugyanakkor Dobinak nem egyszer heves vitái voltak Rákosi Mátyással. Az 1947-es parlamenti választásokon a Kisgazdapárt súlyos kudarcot szenvedett. Elvesztette szavazóinak több, mint hetven százalékát. A vereséget a baloldal számlájára igyekeztek írni és a szeptember 11-i nagyválasztmányon a Semmelweis utcai székházban kritikus helyzet alakult ki. Csak Dobi következetességének volt köszönhető, hogy a nagyválasztmány végül is elfogadta a Dobi által javasolt vezetőséget. A párt Dinnyés Lajost jelölte a miniszterelnöki tisztségre, akit a koalíciós partnerek is elfogadtak. Kapcsolatuk Dinnyéssel nem volt jó, s amikor Tildy veje kémkedés gyanújába esett, Dobi úgy vélte, a Kisgazdapárt végleges elbukása már csak idő kérdése, Dinnyést menesztették és Dobi lett a miniszterelnök, ami akkor már csak cím volt, hatáskör nélkül. Rákosinak látszatra még szüksége volt egy kisgazdára, de a szövetségi politika már értelmét vesztette. A többpártrendszer megszűnte után Dobit a Népfront elnökévé választották, a kormányfő maga Rákosi lett. Nem sokkal később Dobit az Elnöki Tanács elnökévé választották. A történelem még egyszer próbára tette, 1956 októberében. Higgadtan és okosan viselkedett. Nem vállalt szerepet az újjáalakuló Kisgazdapártban és nem állt Tildy mellé a kritikus napokban. De mint az Elnöki Tanács elnöke a helyén maradt, a Parlamentben. így ő képviselte a jogfolytonosságot, ö nevezte ki a Kádár János vezetése alatt álló Forradalmi Munkás—Paraszt Kormányt. És jó partner maradt a konszolidáció munkájában. 1959-ben felvételét kérte a Magyar Szocialista Munkáspártba. Érdemei elismeréseként a Központi Bizottság tagjává választották. Súlyos betegsége kilenc évvel később, 1968-ban elvitte. Tildy Zoltán más utat járt be. 1889-ben született Mosonban. A pápai teológiai főiskola elvégzése után református lelkész lett. 1917-ben belépett a Nagyatádi-féle agrárpártba, aztán egy időre felhagyott a politizálással. Jó tíz évvel később, amikor Békésen megalakult az új önálló parasztpárt, Tildy ahhoz csatlakozva ismét politizálni kezdett. Igazi vezető szerepet sem Gaál Gaszton, sem Eckhardt Tibor vezetése idején nem töltött be. Kiábrándultságában 1932-ben Szeghalomra vonult vissza lelkésznek. Életében elhatározó jellegű volt Gömbös már említett 1935-ös választása. A kormány elütötte Tildyt a mandátumtól, de a közigazgatási bíróság helyt adott a petíciónak, így a pótválasztáson Tildy nagy szavazattöbbséggel bekerült a parlamentbe, mint Szeghalom képviselője. A háború alatt, különösen Eckhardt távozása után a Kisgazdapárt őt választotta meg vezetőjévé. Ebben a minőségében csatlakozott a Magyar Történelmi Emlékbizottsághoz, az antifasiszta tömörülés eme első mozgalmához. Meggyőződése volt, hogy a pártot nem szabad idő előtt feláldozni, mert a háború utáni Magyarországon igen jelentős szerep vár rá. ö maga tovább építette kapcsolatait mind a kormánykörök, mind a legális és illegális ellenzék németellenes, békepárti csoportjaihoz. Kállay Miklós miniszterelnök előtt ő olvasta fel a Bajcsy-Zsilinszky Endre által készített memorandumot a háborúból való kiválásról. A német megszállás után nagy szerepe volt abban, hogy a Kisgazdapártot az illegalitás viszonyai között is működtetni lehetett. A „kiugrási irodával” fennálló kapcsolatairól már szóltunk. így teljesen indokolt volt, hogy a felszabadulás után, mint az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb politikusaként kapcsolódott be az új társadalom, az új államrend felépítésének heroikus munkájába. Űttévesztése voltaképpen ekkor kezdődött. Nem vette észre idejében a nagy háborús szövetséget felbomlasztó fenyegető jeleket, azt, hogy a háború utáni világ kialakításában a Szovjetunió és a nyugati hatalmak homlokegyenest ellenkező elképzeléseket képviselnek. Bár a belpolitikában mindvégig híve volt a koalíciós együttműködés fenntartásának, ezt abban a reményben tette, hogy a nyugati hatalmak a feszültség éleződésekor is kitartanak a Kisgazdapárt támogatása mellett. Rákosi „szalámi-taktikáját” akkor már nem tudta megakadályozni. Sőt, vejének, Csornoky Viktornak kémkedési ügye őt is a „leszeleteltek” sorába állította. Lemondatták államfői tisztségéről és 1948 augusztusától 1956 májusáig háziőrizetbe helyezték a Budakeszi úti villájában. Dobi István kezdeményezésére 1956. október 28-án államminiszterséget vállalt Nagy Imre kormányában. Dobi ezt jóindulatból és a vérontás mielőbbi megfékezése érdekében indítványozta, csakhogy Tildyben dolgozott a sértődöttség, a legrosszabb politikai tanácsadó. Elvesztette realitásérzékét, s őt, aki korábban annyi hasznos kompromisszum kidolgozásával jeleskedett, most az egyre gyorsuló események elsodorták. Dobi később szomorúan állapította meg, hogy a kritikus napokban Tildy már teljesen nélkülözte a tisztánlátást és képtelen volt helyesen tájékozódni. Azok mellé állt, akik kimondták a Varsói Szerződésből való kilépést. November 4-ét követően letartóztatták és hat évi börtönre ítélték. Tekintettel megromlott egészségi állapotára, korábban szabadlábra helyezték. Teljes visszavonultságban halt meg 1961 augusztusában. A történelmi igazságszolgáltatás dolga lesz kideríteni, hogy a két életpálya miért vált el ilyen élesen egymástól. _ ____ PETHÖ TIBOR 36
