Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-02-16 / 4. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL

STRASBOURGI

ADOMÁNY

XVI. századi magyar vonatkozású könyvritkaságaikat lapozgatok, nem kis megilletődöttséggel. Szinai Tivadarné, az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztályának vezetője a legféltettebb kincsek ideiglenes őrzőhelyéről, a páncélszekrényből vette elő ezeket a nyomtatványokat, Honti-Marton György hungarikaküldeményét.

— Gyakran kapunk ajándékot külföldön élő magyaroktól, ám ritkaság, hogy magánszemély ilyen unikumokat juttasson haza — tájékoztat Szinai Tavadarné. — Az öt, kitűnő állapotban levő könyv mindegyike jelentős nemzeti érték; egyik sem volt meg Magyarországon. Sőt, az egyik kötetet még a szakirodalom — a Szabó Károly-féle bibliográfia — sem ismeri! Georgius Aemilius, ismert XVI. századi német író két magyar diáktársához írott latin nyelvű üdvözlő verseiről van szó, amely 1537-ben jelent meg.

„Ha francia állampolgár vagyok is a szívem örökké magyar maradt ...” — írja strasbourgi keltezésű levelében az 1956 óta Franciaországban élő adományozó, Honti- Marton György.

B. Á.

PROPEMPTI-CON GEORGII AEMYLII SCRIP# tum ad Meldiiorem Aconrium ÖC Chriílophorum Panoonfum, abc« untes in Sylefiam, Anno M D XXXVII Menlé Febraario.

AD LECTOREM.

Hart qiiinmtj Itgis nődd monumcnta laborte, ConfulepcrMufas, Icílor amice, boni. Siquld&hiculttj.ccu fant permulra, vidcbts,

Da ucniam.udlti quam ttbi forte dari.

Afpice nö primo fingta naícuntur ín anno, Lartatj produrit íemina cultut agtr Quar modo contingít fublimibus aether a tamil Alta, leuis primam furcuHu arbor, erat Not quotj faipta tibl quondam meliora fcrcxnm, Mollia fi dederint viuere fata. Vak,

M D XXXVII Mcnie Stptetnbri.

Jugoszláviában, magyarul címmel közli a Népszabadság Kopreda Dezsőnek Belgrádban megjelent cikkét abból az alkalomból, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar—jugoszláv oktatási és művelődési kapcsolatok eredményes fejlesztéséért és a nemzetiségi iskolahálózat kiépítésében szerzett érdemeiért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Merki Ferencnek, az Eszéki Pedagógiai Intézet oktatásügyi tanácsosának, a Horvátországi Magyarok Szövetsége volt elnökének. „A magas kitüntetés csaknem négyévtizedes, fáradhatatlan tevékenységet, küzdelmes, szép pedagógusi életpályát ismert el, amelynek jelentősége a nemzetiségek hídszerepének megvalósításával országhatáron is átsugározva szolgálta két szomszéd nép közeledését.”

*

Érdekes portréműsor hangzott el a Magyar Rádió Régen találkoztunk című sorozatában. Jávor Pál özvegyével, Landesmann Olgával beszélgetett Rapcsányi László Bécsben. (Huszonöt évvel ezelőtt, Jávor Pál temetésén találkoztak utoljára.) Landesmann Olga a január 3-i adást már nem érhette meg, röviddel előtte, 81 éves korában elhunyt. A húszperces interjúba egész életét sűrítette a nagypolgári családból származó asszony. Elmondta Jávorral a Párisién Grillben történt megismerkedésük, majd házasságuk történetét. (Jávor többször megkérte, míg hozzáment.) Beszélt férje szerénységéről, s arról, hogy egyáltalán nem volt bohém, boldog volt, ha otthon lehetett. Egyetlen szenvedélye volt: a Vadászkürtben — cigányzene mellett — mindig egyedül mulatott. A fasizmus éveiben szembeszállt a Nemzeti Színház jobboldali vezetésével és minden pénzét elosztogatta üldözött kollégái közt. Végül őt is Sopronkőhidára hurcolták. Kilenc hónap után találkoztak újra. A felszabadulás után amerikai vendégszereplésnek tett eleget, de a rövid turné elhúzódott, több mint tíz évig éltek kint. Játszott magyar színházakban és amerikai filmekben, de volt sofőr is. Felesége pedig tisztítót nyitott Kaliforniában. Mielőtt végleg hazajöttek volna, Jávor Izraelben eljátszotta Molnár Ferenc Liliomát. 1957-ben érkeztek haza Magyarországra, és 1959-ben, férje betegágyánál, egy budapesti kórházban tartották meg az ezüstlakodalmukat.

*

Suzanne Szász egyik szép felvételét mutatja be az Üj Tükör abból az alkalomból, hogy a New Yorkban élő fotóművészek Szombathelyen nyílt kiállítása. „Az 1915-ben Budapesten született művész 1946-ban került az Egyesült Államokba, neves lapoknak dolgozott, és csaknem tucatnyi önálló fotóalbuma jelent meg.”

R. Szántó Judit Joó Árpád kanadai karmesterrel folytatott interjúját közli a Magyar Nemzet. A vendégművész elmondta: már 3—4 éves korában elhatározta, hogy karmester lesz. „Ferencsik János, édesapám jó barátja, akitől az első inspirációt kaptam, komolyan vette a dolgot, ő tanácsolta szüleimnek, hogy taníttassanak zongorázni. Kezdetben édesanyám foglalkozott velem, majd a legendás hírű Máté Klári nénihez kerültem, a főiskolán pedig Kadosa Pál és Kurtág György keze alá . .R. Szánftó Juditnak arra a kérdésére, hogy a lemezfelvételek közben a nagy koncentrációt igénylő művek tolmácsolásaikor nem zavarják-e a műszerek, a kamerák, a válasz így hangzott: „Ellenkezőleg! Inspiráltak, örültem nekik. A koncert »elröpül«, a felvétel, a film megmarad, nagyon sok helyre eljut a világban és hírül viszi, hogy milyen nagyszerűek a magyar muzsikusok ... Annak a Bartók-, illetve Kodály-sorozatnak, amelyet a három vezető budapesti zenekarral készítettünk, olyan visszhangja volt az amerikai és kanadai sajtóban, amilyen az utóbbi években egyetlen más együttes egyetlen sorozatának sem.” Az interjú végén így vallott: .. Egyik nagy álmom, hogy

teljes Beethoven-sorozatot dirigáljak a Zeneakadémián, versenymüvekkel, szimfóniákkal, nyitányokkal . . . Amerikai állampolgár vagyok, Kanadában lakom, de amint ezt egyre sűrűsödő lemezfelvételeim és hangversenyeim is bizonyítják, mélyen benne élek a magyar zenei életben. A közös munka 1985-ben is folytatódik ..

*

A magyar irodalom héber antológiáját ismerteti Scheiber Sándor professzor az Élet és Irodalomban. „Főleg három névhez kapcsolható a magyar irodalom héber tolmácsolása” — írja a többi közt, megemlíti Avigdor Hameiri-Feuer stein Avigdor és Mordeháj Avi-Saul nevét és munkásságát és harmadikként: „ltámár Jáoz-Keszttel új fejezet kezdődött a magyar irodalom héber fordításának történetében.” A szarvasi születésű, 16 éves korában kivándorolt és huszonöt évesen az Eked könyvkiadó megalapítója, aki verseket, elbeszéléseket és regényeket ír, „ma Izrael legnagyobb héber műfordítója. Ezzel az antológiával feltette a koronát ez irányú munkásságára. A kétszáztíz lapos kétnyelvű kötet bemutatja a magyar irodalmat Balassi Bálinttól napjainkig”. Scheiber professzor, aki egyben az antológia előszavának szerzője, megemlíti, hogy „a nemesveretű utószót Giladi Dávid írta, kiemelve Csengeri Imre áldozatosságát, aki elpusztított családja emlékére fedezte a kötet költségeit”.

— h —

Kerestetés

KEREKI Bertalant (szül.: kb. 1905.) keresi Türk Pál Budapestről A keresett borbélysegéd volt, 1923— 24-ben hagyta el Magyarországot. Kanadába vándorolt ki. A keresővel együtt nevelkedtek Türk Józsefnénál Nyíregyházán 1918—23-ig.

Dr. BERENDI Sándor ideggyógyászt keresi Budapestről Szabó Mária. A keresett 1972-ben hagyta el Magyarországot. Utolsó ismert címe: 6912. N. Ashland Blvd. Chicago, III. 60620. USA.

MESZLÉNYI Szilárdot (szül.: Pápai, 1921., anyja neve: Szőllősy Erzsébet) keresi 83 éves egyedül élő édesanyja. A keresett foglalkozása technikus volt, 1945-ben hagyta el Magyarországot. 10 éve nem válaszol anyja leveleire. Utolsó ismert címe: 7813, Stanfen, Postfach 10 Brsg. Kroringen Strasse 1/B.

HOLLÖ István Tamást (szül.: 1952. december 27., anyja neve: Szabó Gizella) keresi édesanyja Holló Ferencné Budapestről. A keresett foglalkozása angol történelemtanár, 1982-ben hagyta el Magyarországot. 1 éve nem írt édesanyjának, aki nagyon kéri, hogy jelentkezzen. Utolsó ismert címe: P. O. Box 34837. Bethesda, D. 20817 U. S. A.

DEIM Györgyöt (szül.: Tiszaföldvár, 1930. január 10., anyja neve: Szabó Eszter) keresi Budapestről leánya, Deim Mária. A keresett foglalkozása kohász-hengerész volt, 1975-ben hagyta el Magyarországot. 1979-ben írt utoljára a 3/24 New St. Bondi — N. S. W. 2026, Australia címről.

BOLDIZSÁR Gézát (szül.: Budapest, 1930.) keresi Enikő Budapestről. A keresett 1948-ban hagyta el Magyarországot, 1950-ben Londonban élt.

SCHILLER Frigyest (szül.: Budapest. 1922. október 28., szülei: Schiller Béla és Deutsch Mária) keresik Kanadában élő rokonai és barátai. Ha ő nem él, akkor öccse, Ottó jelentkezzen.

VARGUS Aladárt keresi keresztlánya, dr. Hoffer Ferencné (szül.: Katona Éva Zsuzsanna) Budapestről. A keresett foglalkozása mérnök. Feltehetőleg Montrealban, Kanadában él.

KEPES Tibort (szül.: Rákoskeresztúr, 1934. március 13., anyja neve: Varró Mária) keresi nővére, dr. Andaváry Ferencné Kepes Ilona Budapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, foglalkozása minőségi ellenőr. 1975-ben családjával, német feleségével és két gyermekével, Péterrel és Erikával hazalátogatott Magyarországra. Terveztek egy újabb utat is haza. de 1981 óta semmi hír róluk. Utolsó ismert címük: North Plainfield, 25. Washington Ave, New Jersey 07060.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest H-1905.

7