Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-12-28 / 25-26. szám
SzülöfölaüriK HONISMERETI KALAUZ Az adások időpontja: Európának és Közel-Keletnek 19.00, Dél-Am éri kának 22.30. Eszak-Amerikának a következő napon 01.30 órakor. A MAGYAR TÁRSADALOM A HÚSZAS ÉVEKBEN (1986. január 20. — hétfő) Idézet az Új Idők című, Herczcg Ferenc szerkesztette hetilap korabeli számából: „A múltkor tanúi voltunk annak, hogy egy fiatal orvos semmiképpen sem akart elfogadni egy meghívást az Opera földszinti páholyába. Bevallotta, hogy azért nem mehetett el, mert egyetlen pengő sem volt a tárcájában. Nem tudott volna a páholynyitogatónak borravalót adni, nem tudott volna a hölgyeknek csokoládéval kedveskedni. Arra pedig gondolni sem jó, mi lett volna, ha a társaságnak eszébe jut Opera után vacsorázni menni.” (Szerkesztő: Cservenka Judit) kHz-méter: 17 710 = 36.94, 15 220 = 19 71, 15 160 = 19.79, 12 000 =5 25.00, 11 910 = 25.19, 9035 =» 30.50, 9585 = 31.30, 9520 = 31.51, 7220 = 41.55, 6110 = 49.00, 6025 = 49.79. MAGYARORSZAG A VILAGDEPRESSZIÖ KORSZAKÁBAN (1986. február 3. — hétfő) Századunk húszas éveinek végétől világot megrendítő gazdasági katasztrófa vonult végig Amerikán és Európán. Milliomosok mentek tönkre és milliók maradtak munka, megélhetés nélkül. Az Egyesült Államok és Németország egymástól eltérő utat választott, hogy kilábaljon a súlyos válságból. Mindkettő olyat, amilyen a múltjából következett. Hogyan akart úrrá lenni a tragikus helyzeten Magyarország? — erről szól műsorunk. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) Budapesti szükséglakástelep Értelmiségi munkanélküliek ingyen ebédje ÁTÉLT TÖRTÉNELEM (1986. január 22. — szerda) Műsorunkban Balogh Sándor történész a múltról beszél, arról, hogyan látja azt a kutató, arról, hogyan élte át a történelmet a magánember. A többi között ezeket mondja: „Bármilyen furcsán hangzik, de gyermekkorom meséi között számomra a legér dekfeszítőbb az volt, amikor az édesapám a háborús élményeit mesélte. Azt hiszem, nemigen jártam még iskolába, de már ismertem az első világháború történetét.” (Szerkesztő: Mihancsik Zsófia) JUHASZ GYULA (1986. január 27. - hétfő) A költőtárs, Kosztolányi Dezső igazi „hárfaléleknek” tartotta Juhász Gyulát, aki mindenre „megrezdült”. A legígéretesebb tehetségnek indult a Nyugat első nemzedékéből, de a legnehezebb sors jutott osztályrészéül. Életútja és lírája nemcsak nyugtalan —1 hitek és csüggedések gyötörte lelkialkatának tükre —, hanem a zaklatott koré is, amelyben ő maradt Ady Endre forradalmas hitének legtovább zengő hangszere. ^Szerkesztő: Horváth Gita) Juhász Gyula - rajz a költőről NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT: MAGYAR-CSEHSZLOVAK LAKOSSÁGCSERE (1986. január 29. — szerda) Moszkvában, 1945 decemberében ültek össze a második világháborúban győztes hatalmak külügyminiszterei, hogy kidolgozzák azt a tervezetet, amely a Németország volt szövetségeseivel kötendő békeszerződésről szól. Csehszlovákia képviselői a problémát a szlovákiai magyarok kitelepítésével kívánták megoldani. Végül is 1946 februárjában Magyarország és Csehszlovákia egyezményt írt alá: annyi magyart telepíthetnek ki, ahány szlovák lakos önként távozik Magyarországról. Műsorunk érdekessége: a beszélgetés egyik résztvevője, Balogh Sándor a szemtanú hitelességével szól az eseményekről. (Szerkesztő: Várkonyi Benedek) VASÁRNAP DÉLUTÁNI MAGAZINMŰSOROK 1986. január 26. KÖLTŐ ÉS KORA — KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (Szerkesztő: Mihancsik Zsófia) 1986. február 2. NÓTASZÓ — összeállítás híres népiegyüttesek és cigányzenekarok parádés műsoraiból, neves dalénekesek és hangszeres szólisták sikeres számaiból. (Szerkesztő: Dévai Titanilla és Leszler József) Major Henrik karikatúrája Kosztolányi Dezsőről GÖMBÖS GYULA POLITIKAI PÁLYÁJA (1986. február 10. — hétfő) „Ha beillesztem a magyar munkásságot a nemzet társadalmába, a szocialisták nem fognak többet politizálni Magyarországon” — hirdette Gömbös Gyula, az „új kapitány”, amikor elfoglalta a miniszterelnöki széket. Tény, hogy ő volt az, aki 1933-ban elsőként üdvözölte a hatalomra került Adolf Hitlert. S ő volt az első, aki Berlinbe sietett, hogy mihamarabb kezet szoríthasson az újdonsült kancellárral. Amikor pedig politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a német példát követi, hangosan deklarálta: a szegedi gondolat korábban született meg, mint a fasizmus eszméje. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) Gömbős Gyula PORTRÉ EGY TÖRTÉNÉSZRŐL (1986. február 12. - szerda) Idézet Kosáry Domokostól, napjaink nemzetközi hírű hazai történészétől: „A történelem totális. A társadalom minden funkciója beletartozik. Nemcsak az események és a rövid lejáratú dolgok, hanem azok a hosszú folyamatok is, amelyek a múltból a jelenbe haladnak vagy esetleg a múltból, a jelen feje fölött a jövő felé. A többi között ezért nélkülözhetetlen a történelem a társadalom számára. Mert olyan, mint a térkép a geográfus számára: az eligazodáshoz, az időben és térben való elhelyezkedésünkhöz szükséges.” (Szerkesztő: Képes Tibor) VASÁRNAP délutáni MAGAZINMŰSOROK 1986. február 9. KLASSZIKUSOK HANGSZALAGON — Tersánszky Józsi Jenő: Legenda a nyúlpaprikásról — Főszereplők Bihari János, Szemes Mari, Soós Imre, rendező Cserés Miklós. (Szerkesztő: Várkonyi Péter Endre) 1986. február 16. BÁSTI LAJOS ÉS KAZAL LÁSZLÓ: AZ ÉN EMLÉKKÖNYVEM — Emlékezés két színészre, születésük hetvenötödik évfordulóján. (Szerkesztő: Horváth Gita) Basti Lajos a Lear királyban KEDVES HONFITÁRSUNK! Nem ismeri a hazai jogszabályokat, rendeleteket? Levélben feltett kérdéseire a Szülőföldünk Jogi tanácsadó című műsorában válaszolunk. Szeretne hallani szülővárosáról, szülőfalujáról? Szeretné hallani itthoni hozzátartozói, barátai hangját? Szívesen hallgatna egy-egy zeneszámot, dalt vagy verset? írjon nekünk, kérését a HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA és az ÖNÖK KERTEK című műsorainkba« díjtalanul teljesítjük. A közvetítés időpontjáról külön levélben értesítjük. MAGYAR RADIO SZÜLŐFÖLDÜNK SZEKESZTÖSÉGE, BUDAPEST, HM 41
