Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-11-09 / 23. szám
ANGOL NYELVŰ MATEMATIKUSKÉPZÉS LOSONCZI PÁL NEW YORKBAN BUDAPESTEN A magyar matematikát — pontosabban annak bizonyos ágait — szerte a világon vezető helyen jegyzik. E tudomány hazai eredményeit ezideig publikációi és utazó „nagykövetei” révén, ismerte meg a külföld. Az egyik legismertebb ilyen „nagykövet”, Erdős Pál kezdeményezte nemrégiben, hogy a magyar matematika más módon is kapcsolódhasson a nemzetközi matematikai élethez, mégpedig külföldi diákok magyarországi egyetemi oktatásával. 1985. januárjától olyan, egy vagy két félévre szóló angol nyelvű egyetemi programot sikerült összeállítani, amely éppen a magyar matematika legerősebbnek tartott ágait vette fel a válaszható előadások közé (kombinatorika, a számítógép tudomány matematikai alapjai, számelmélet, valószínűségszámítás, stb.). Az oktatók rendelkeznek amerikai oktatási tapasztalattal is, az előadások és az osztályzás az amerikai rendszert követi. A junior vagy senior évükben itt tanuló diákok bizonyítványát a legjobb amerikai egyetemek is elfogadják. Az első szemeszter máris igen szép sikerrel zárult. A már hazaérkezett amerikai és kanadai diákok levelei szerint az itt töltött négy hónap matematikai és minden egyéb szempontból legmerészebb álmaikat is felülmúlta. Lehetőség volt nem matematikai tárgyak angol nyelvű előadásainak látogatására is (pl. európai történelem, európai építészet, jogi ismeretek, stb.) Az érdeklődők magyar nyelvi Oktatást is kaptak. A tandíj 1800 dollár volt. A program irányítói a magyar és az amerikai matematikai élet legrangosabb képviselői. így nem csoda, hogy igen élénk érdeklődés nyilvánult meg a „Budapest Semesters in Mathematics” iránt. A sikeres szervezés nem kis részben a program amerikai 'képviselőjének, W. T. Trotter professzornak köszönhető, aki a University of South Carolina matematika tanszékének vezetője és akitől továbbra is lehet információkat kapni, mind a tavaszi (február—június), mind az őszi (szeptember—december) szemeszterrel kapcsolatban (University of South Carolina, Columbia, S. C. 29208, Tel: (803) 777-4225.) Az egyházak életéből Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke Delhiben fogadta Tóth Károly református püspököt, a Keresztyén Békekonferencia elnökét, aki átadta az indiai kormányfőnek a VI. keresztyén békevilággyúlés dokumentumait. ■ifé A Magyarországi Református Egyház Zsinata elnökségének megbízásából a Zsinati Levéltár és a Confessio szerkesztősége a szárszói konferenciák emlékére tanácskozást és ünnepi megemlékezést rendezett a szárszói parókián és a templomban. Dr. Ferencz József budapesti és dr. Kovács Lajos kolozsvári unitárius püspök az Amerikai Unitárius és Univerzalista Egyház meghívására három hetet töltöttek az Egyesült Államokban. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke New Yorkban részt vett az ENSZ-közgyűlés ülésszakán és az ENSZ fennállásának 40. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseken. — A Magyar Népköztársaság, népünk teljes egyetértésével — hangsúlyozta egyebek között beszédében Losonczi Pál —, széles körű, kiegyensúlyozott külpolitikai tevékenységével arra .törekszik, hogy hazánk, népünk érdekeit kifejezve biztosítsa nemzetünk függetlenségét, társadalmunk fejlődését, s egyben hozzájáruljon az emberiség megmentését és előrehaladását szolgáló felelős erőfeszítésekhez. Az Elnöki Tanács elnöke New Yorkban megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát, amelyet századunk húszas éveiben állították az amerikai magyarok. A Kossuth-szobor talapzata a koszorúval A koszorúzási ünnepségen. Balról jobbra: Horn Gyula külügyi államtitkár, Losonczi Pál, Somogyi Ferenc a külügyminisztérium főosztályvezetője, Házi Vencel washingtoni nagykövet A neves tenoristát a magyar kultúra külföldi terjesztése területén szerzett érdemeiért a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. A magas kitüntetést New Yorkban nyújtotta át az ENSZ jubileumi közgyűlésén tartózkodó Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. — Gratulálok a kitüntetéshez, a születésnaphoz. . . Hol és hogyan kezdődött ez a hetven év? — Budapesten. Budapesten születtem .. . — Akkor még nem Carellinek hívták? ... — Nem. Krausz Gábor az eredeti nevem. Édesapám ügyvéd volt, Heves vármegye tiszteletbeli tiszti főügyésze. A nevemet akkor változtattam meg, amikor Gigli azt mondta: debütáljak Olaszországban, de csináljak valamit, mert olasz név K-betűvel nem kezdődhet. Törtük a fejünket, mi legyen, én olyan névre gondoltam, mint a Köröndi, amit C-vel is léhet írni, mesteremnek azonban végül más ötlete támadt. Azt javasolta, vegyem fel az ő szerepbéli nevét az Ave Maria című filmből, mert az nagy siker volt, s remélhetőleg nekem is szerencsét hoz. Hát így lettem Carelli. 1939-től, miután amerikai állampolgár lettem, hivatalosan is felvettem ezt a nevet. — Milyen szerepek és események jelentik pályafutása főbb állomásait? — Azt, hogy kis operakompániákból az úgynevezett első vonalba kerülhettem: elsősorban Doráti Antalnak köszönhetem. Amikor Doráti a Dallas Syimphony-nak volt a dirigense, szerződtetett Beethoven IX. Szimfóniájára. Az előadást az NBC rádióhálózat többszáz állomása az egész országban közvetítette, s akkor figyeltek fel arra, hogy „kié ez az új, friss hang.” Ennék nyomán szerződtetett Arturo Toscanini a Falstaff-ra, s aki egyszer a maestroval együtt énekelt, az előtt megnyíltak a legnagyobb operaházak ajtajai. — A Metropolitan ajtaja mikor tárult ki Carelli Gábor előtt? — 1950-ben és ott voltam 74-ig. Mint állandó tag, rengeteg szerepet énekeltem. — A magyarországi rádióhallgatók elég jól ismerik pályafutásának sikereit, jhiszen sokrészes műsorsorozatban mondta el azokat Budapest hullámhosszán. — Ebből is, meg önéletrajzi könyvemből, amely ugyancsak Budapesten jelent meg és nagy örömömre gyorsan szétkapkodták. — Olasz névvel, amerikai állampolgársággal mi köti elsősorban Magyarországhoz? — Először is az, hogy ott születtem és hogy szüleim, akiknek mindent köszönhetek — ott éltek. Másodszor: a magyar nyelvet nem felejtettem el. Annak ellenére sem, hogy az első tíz amerikai évem alatt alig beszéltem magyarul. Munkám is olaszokhoz kötött, mert egy olasz nyelvű rádióban énekeltem nápolyi dalokat. Egyébként hat nyelven beszélek szabadon. FŐTÖK: G. D. HACKETT — Melyik ezek közül az anyanyelv? Ha van még ilyen... — A magyar, természetesen. Hiába használok tanítás közben olasz terminusokat, számolni például csak magyarul tudok. — Ez a magas kitüntetés elsősorban Carelli Gábornak, mint a magyar kultúra külföldi pártfogójának és terjesztőjének szól. Mire a legbüszkébb ezen a területen? — Egyszerre több dologra is. Először arra, hogy a Psalmus Hungaricus-t mi kezdtük Doráti Antallal magyarul előadni az Egyesült Államokban. Soha nem felejtem el, hogy amikor egy iskolai kórusnak először betanítottuk a szöveget és a gyerekek — féketek, fehérek, szőkék, barnák, kicsit „svábos” akcentussal elkezdték énekelni: „Mikoron Dafid ...” Mind a kettőnknek patakzott a könnye. Magyarországgal kapcsolatosan egyébként tanítási tevékenységemet tartom a legfontosabbnak: megtisztelve éreztem magam, hogy éveken át mesterkurzusokat tarthattam a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián. S lehet, hogy furcsa, de ott épp arra tanítottam a tehetséges fiatal zenészeket, hogy tágítsák ki a horizontot és szokjanak hozzá, hogy eredeti nyelven adják elő az operairodalom remekeit. Ilymódon azt hiszem, tágabbra nyílt számukra a világ. — Mivel foglalkozik ma, milyen tervei vannak Carelli Gábornak? — Minél többet utazni, és — a világ jobb ismeretében — a lehető legtöbb örömet szerezni az emberéknek. Közben itt, New York-i lakásomban olyan műsorok készülnek, pontosabban készítek elő, mint „A Meropolitan 100 éve” című sorozat, amely decemberben indul a Magyar Rádióban és az a filmösszeállítás, amit — amatőrfelvételeim felhasználásával — feltehetően a Magyar Televízió fog sugározni Budapesten. CSÄK ELEMÉR NEW YORK-I BESZÉLGETÉS A 70 ÉVES CARELLI GÁBORRAL 5
