Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-11-09 / 23. szám
Folytatódott a fórum Budapesti eszmecsere a kulturális együttműködésről A fórum színhelyén Gazdaság Három éve írt alá a Hungarotex és a Pierre Cardin cég megállapodást arról, hogy PC márkanévvel ellátott divatcikkeket gyártatnak és forgalmaznak Magyarországon. Első lépésben forintért és devizáért árusító fővárosi üzleteket nyitottak, majd 1984-ben 14 ,.Módi”-üzletben rendeztek be Pierre Cardin-sarkokat. A múlt év végén a MALÉV személyzete is Pierre Cardin egyenruhát kapott. A Magyarországon készült, PC márkajellel fémjelzett zsebkendők Japánban, a kesztyűk Svédországban, Norvégiában, Svájcban találnak vevőre. ■Né Az Országos Idegenforgalmi Hivatal és a Kereskedelmi Kamara Párizsban működő magyar műszaki tájékoztatási központja szervezésében „Kulturális turizmus Magyarországon” címmel kétnapos rendezvényt tartottak a francia fővárosban. Né Bos-Genetic KFT néven a Boscoop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat és az NSZK-belá Osnabrücker Herdbuch cég új magyar— NSZK vegyes vállalatot alapított. A vállalkozás célja a magyar nagyüzemi és háztáji szarvasmarha-állomány gyors genetikai fejlesztése. Né A Chemölimpex és a Chinoin kooperációs szerződést írt alá a Wellcome Foundation angol gyógyszer- és vegyipari konszernnel rovarölő szerek gyártásáról és forgalmazásáról. Né A Magyar Nemzeti Bank 1985. október 21-én érvényes árfolyamai (vétel): 100 angol font 6927,57 forint, 100 ausztrál dollár: 3405,65 forint, 100 belga frank 90,66 forint, 100 dán korona 507,00 forint, 100 francia frank 602,79 forint, 100 holland forint 1628,19 forint, 100 kanadai dollár 3542,29 forint, 100 norvég korona 614,29 forint, 100 nyugatnémet márka 1837,45 forint, 1000 olasz líra 27,21 forint, 100 osztrák schilling 261,61 forint, 100 svájci frank 2239,17 forint, 100 svéd korona 609,94 forint, 100 USA dollár 4829,21 forint. SZÜTS PÁLT BUKARESTI NAGYKÖVETTÉ NEVEZTÉK KI Előző számunkban adtuk hírül, hogy az MVSZ elnöksége felmentette főtitkárhelyettesi tisztségéből Szüts Pált, aki fontos diplomáciai beosztásba kerül. A Magyar Távirati Iroda jelentette: Szüts Pált bukaresti nagykövetté nevezték ki. Az új nagykövet megérkezett állomáshelyére. Elutazása előtt fogadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György miniszterelnök és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Budapesten folytatta munkáját az európai kulturális fórum. A budapesti Kongresszusi Központ előtt, amely otthont ad a több mint nyolcszáz küldött hathetes tanácskozásának, harmincöt ország nemzeti zászlaja látható. Köztudott, hogy a helsinki folyamathoz kapcsolódó madridi találkozón kapott mandátuma szerint harminchárom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői az alkotó tevékenység, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdéseit vitatják meg. Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője beszédében egyebek közt a következőket mondotta: — A magyar delegáció arra kapott megbízást, ihogy lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció szintere legyen. — Magyarország szocialista társadalmat épít és ennek — az erre irányuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen bélül a művészetek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihuimánus erők elleni mozgósításában, az ember öntudatra ébresztésében, felszabadításában, világnézetének, életmódjának formálásában. A szocialista társadalom a művészetek fejlődésére eszme- és értékrendszerével, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megtestesítő, szocialista szellemiségű alkotásokat. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alapvető funkcióival. Szembe fordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek fasiszta, militarista nézeteket, a népek közötti gyűlöletet akarjak terjeszteni és nem örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek megcsúfolják a jó ízlést és az erkölcsöt. Köpeczi Béla elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság széles körű kulturális kapcsolatokat tart fenn: Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. — Különleges figyelmet szentelünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a humanista kultúra értékei a népek ismerkedésében, egymás iránti megértésük elmélyítésében, betölthetnek. De azért is, mert ettől a cserétől várjuk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert, értékes alkotásai más országokban is hozzáférhetők legyenek. A magyar delegáció vezetője utalt arra is, hogy napjainkban a nukleáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kicsi az alkotó érmiség, s a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban összefonódjék a humanizmus, a béke és a népék közötti együttműködés eszméjével, és ebben segíthet a kulturális fórum. Az első három napon a nyílt plenáris üléseken a delegátusok képviselői nyitó beszédeket tartottak. A felszólalók közül sokan fejezték ki elismerésüket, köszönésükét a körültekintő, korrekt, sikeres rendezésért. Többen szóltak meleg szavakkal fővárosunk vendégszerete-Köpecii Béla, a magyar delegáció vezetője Nádor Györggyel, a Nemzetközi Kulturális Intézet elnökével FuxÖ: SOÖS LAJOS — MTI Dr. Lékai László bíboros a Szentszék küldöttségének vezetőjével, Hervé Carrierrel beszélget téről, megkapó szépségéről és arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idejére szervezett művészeti rendezvények gazdagítanak. A delegációvezetők között akadt, aki Magyarországot az európai kultúra szimbólumaként említette, mások dicsérték a szerencsés választást, hogy a konferencia színhelye Budapest lett, mivel itt olyan légkör alakulhatott ki, amely teljesen szabad és kötetlen vitát tesz lehetővé. A küldöttségék körében általános volt a vélemény, hogy a magyar felszólalás az álláspontok világos megfogalmazása mellett, rámutatott az együttműködés lehetséges területeire. A tanácskozás nyilvános nyitó része után zárt plenáris üléssel folytatta munkáját a kulturális fórum: 30 kulturális személyiség és alkotóművész fejtette ki véleményét. A magyar küldöttségből Szabó István Oscar-díjas filmrendező és Boldizsár Iván író, a Magyar Pen Club elnöke kapott szót. Szabó István arról beszélt, hogy a filmművészet képviselői munkájukkal miként járulhatnak hozzá a humanista értékek megértéséhez, védelméhez; Boldizsár Iván pedig az európai kulturális együttműködésnek egyik, hazánk számára különösen fontos kérdéséről szólt: a kevéssé elterjedt nyelveken születő művészeti alkotások mind szélesebb körű megismertetésének lehetőségeit elemezte. Az első tanácskozási hét végeztével a kulturális fórum küldöttei a Dunakanyarba látogattak. Felkeresték Esztergomot, megtekintették a Keresztény Múzeumot, a Bazilikában lévő Bakócz-kápolnát és az ötvösremekeket bemutató kincstárat, majd találkoztak Lékai László bíborossal, esztergomi érsekkel, a katolikus magyar püspöki kar elnökével. 3