Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-11-09 / 23. szám

Folytatódott a fórum Budapesti eszmecsere a kulturális együttműködésről A fórum színhelyén Gazdaság Három éve írt alá a Hungarotex és a Pierre Cardin cég megállapo­dást arról, hogy PC márkanévvel ellátott divatcikkeket gyártatnak és forgalmaznak Magyarországon. Első lépésben forintért és devizáért áru­sító fővárosi üzleteket nyitottak, majd 1984-ben 14 ,.Módi”-üzletben rendeztek be Pierre Cardin-sarko­­kat. A múlt év végén a MALÉV személyzete is Pierre Cardin egyen­ruhát kapott. A Magyarországon ké­szült, PC márkajellel fémjelzett zsebkendők Japánban, a kesztyűk Svédországban, Norvégiában, Svájc­ban találnak vevőre. ■Né Az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal és a Kereskedelmi Kamara Párizsban működő magyar műszaki tájékoztatási központja szervezésé­ben „Kulturális turizmus Magyar­­országon” címmel kétnapos rendez­vényt tartottak a francia főváros­ban. Né Bos-Genetic KFT néven a Bos­­coop Agráripari Fejlesztő Közös Vállalat és az NSZK-belá Osna­­brücker Herdbuch cég új magyar— NSZK vegyes vállalatot alapított. A vállalkozás célja a magyar nagy­üzemi és háztáji szarvasmarha-állo­mány gyors genetikai fejlesztése. Né A Chemölimpex és a Chinoin kooperációs szerződést írt alá a Wellcome Foundation angol gyógy­szer- és vegyipari konszernnel ro­varölő szerek gyártásáról és forgal­mazásáról. Né A Magyar Nemzeti Bank 1985. október 21-én érvényes árfolyamai (vétel): 100 angol font 6927,57 fo­rint, 100 ausztrál dollár: 3405,65 fo­rint, 100 belga frank 90,66 forint, 100 dán korona 507,00 forint, 100 francia frank 602,79 forint, 100 hol­land forint 1628,19 forint, 100 kana­dai dollár 3542,29 forint, 100 nor­vég korona 614,29 forint, 100 nyu­gatnémet márka 1837,45 forint, 1000 olasz líra 27,21 forint, 100 osztrák schilling 261,61 forint, 100 svájci frank 2239,17 forint, 100 svéd ko­rona 609,94 forint, 100 USA dollár 4829,21 forint. SZÜTS PÁLT BUKARESTI NAGYKÖVETTÉ NEVEZTÉK KI Előző számunkban adtuk hírül, hogy az MVSZ elnöksége felmentette főtitkárhelyettesi tisztségéből Szüts Pált, aki fontos diplomáciai beosztás­ba kerül. A Magyar Távirati Iroda jelentette: Szüts Pált bukaresti nagykövetté ne­vezték ki. Az új nagykövet megérke­zett állomáshelyére. Elutazása előtt fogadta őt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lo­­sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György miniszterelnök és Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke. Budapesten folytatta munkáját az európai kulturális fórum. A buda­pesti Kongresszusi Központ előtt, amely otthont ad a több mint nyolc­­száz küldött hathetes tanácskozásá­nak, harmincöt ország nemzeti zász­laja látható. Köztudott, hogy a hel­sinki folyamathoz kapcsolódó mad­ridi találkozón kapott mandátuma szerint harminchárom európai or­szág, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselői az alkotó te­vékenység, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdéseit vitatják meg. Köpeczi Béla művelő­dési miniszter, a magyar küldöttség vezetője beszédében egyebek közt a következőket mondotta: — A magyar delegáció arra kapott megbízást, ihogy lehetőségeihez mér­ten hozzájáruljon a kulturális fórum sikeréhez és támogasson minden olyan kezdeményezést, amely arra irányul, hogy tanácskozásunk ne a konfrontáció, hanem a tartalmas és kölcsönösen hasznos kooperáció szin­tere legyen. — Magyarország szocialista társa­dalmat épít és ennek — az erre irá­nyuló politikának — szerves része a kultúra fejlesztése, gazdagításának előmozdítása, ezen bélül a művésze­tek támogatása. Felfogásunk szerint a művészetek egyszerre kritikus és építő funkciót töltenek be az emberi integritás védelmében, az antihuimá­­nus erők elleni mozgósításában, az ember öntudatra ébresztésében, fel­szabadításában, világnézetének, élet­módjának formálásában. A szocia­lista társadalom a művészetek fej­lődésére eszme- és értékrendszeré­vel, tényleges gyakorlatával kíván hatni, s ezen az alapon támogatja a humanista törekvéseket megtestesí­tő, szocialista szellemiségű alkotá­sokat. Ugyanakkor tere van nálunk minden olyan irányzatnak, amely nem áll szemben a művészetek alap­vető funkcióival. Szembe fordulunk viszont azokkal a törekvésekkel, amelyek fasiszta, militarista néze­teket, a népek közötti gyűlöletet akarjak terjeszteni és nem örülünk az úgynevezett fogyasztói kultúra silány termékeinek, amelyek meg­csúfolják a jó ízlést és az erkölcsöt. Köpeczi Béla elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság széles körű kulturális kapcsolatokat tart fenn: Európában összesen 27 országgal van kormányzati szervek nevében aláírt csereprogramunk. — Különleges figyelmet szente­lünk a kulturális, művészeti értékek cseréjének, mert tudatában vagyunk annak a szerepnek, amelyet a huma­nista kultúra értékei a népek ismer­kedésében, egymás iránti megérté­sük elmélyítésében, betölthetnek. De azért is, mert ettől a cserétől vár­juk, hogy a magyar kultúra kevéssé ismert, értékes alkotásai más or­szágokban is hozzáférhetők legye­nek. A magyar delegáció vezetője utalt arra is, hogy napjainkban a nuk­leáris háború fenyegető rémével szembenézve nem kicsi az alkotó ér­­miség, s a művészek felelőssége azért, hogy Európa neve valóban összefonódjék a humanizmus, a béke és a népék közötti együttműködés eszméjével, és ebben segíthet a kul­turális fórum. Az első három napon a nyílt ple­náris üléseken a delegátusok kép­viselői nyitó beszédeket tartottak. A felszólalók közül sokan fejezték ki elismerésüket, köszönésükét a kö­rültekintő, korrekt, sikeres rende­zésért. Többen szóltak meleg sza­vakkal fővárosunk vendégszerete-Köpecii Béla, a magyar delegáció veze­tője Nádor Györggyel, a Nemzetközi Kulturális Intézet elnökével FuxÖ: SOÖS LAJOS — MTI Dr. Lékai László bíboros a Szentszék kül­döttségének vezetőjével, Hervé Carrier­­rel beszélget téről, megkapó szépségéről és arról a pezsgő kulturális életről, amelyet a fórum idejére szervezett művésze­ti rendezvények gazdagítanak. A de­legációvezetők között akadt, aki Magyarországot az európai kultúra szimbólumaként említette, mások di­csérték a szerencsés választást, hogy a konferencia színhelye Budapest lett, mivel itt olyan légkör alakulha­tott ki, amely teljesen szabad és kötetlen vitát tesz lehetővé. A kül­döttségék körében általános volt a vélemény, hogy a magyar felszólalás az álláspontok világos megfogalma­zása mellett, rámutatott az együtt­működés lehetséges területeire. A tanácskozás nyilvános nyitó ré­sze után zárt plenáris üléssel foly­tatta munkáját a kulturális fórum: 30 kulturális személyiség és alkotó­­művész fejtette ki véleményét. A ma­gyar küldöttségből Szabó István Oscar-díjas filmrendező és Boldizsár Iván író, a Magyar Pen Club elnöke kapott szót. Szabó István arról be­szélt, hogy a filmművészet képvi­selői munkájukkal miként járulhat­nak hozzá a humanista értékek meg­értéséhez, védelméhez; Boldizsár Iván pedig az európai kulturális együttműködésnek egyik, hazánk számára különösen fontos kérdésé­ről szólt: a kevéssé elterjedt nyel­veken születő művészeti alkotások mind szélesebb körű megismertetésé­nek lehetőségeit elemezte. Az első tanácskozási hét végezté­vel a kulturális fórum küldöttei a Dunakanyarba látogattak. Felkeres­ték Esztergomot, megtekintették a Keresztény Múzeumot, a Bazilikában lévő Bakócz-kápolnát és az ötvös­­remekeket bemutató kincstárat, majd találkoztak Lékai László bíborossal, esztergomi érsekkel, a katolikus ma­gyar püspöki kar elnökével. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom