Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-10-26 / 22. szám
Kettő a negyvenkilencből vákia szakemberei a közös hasznosítás lehetőségét 1951-ben kezdték vizsgálni. 1977-ben államközi szerződést kötöttek két duzzasztó és erőmű felépítéséről. A szerződés értelmében a létrehozott mű a két ország oszthatatlan közös tulajdona. A beruházás költségein és a termelt áramon fele-fele arányban osztoznak; az államhatár változatlan marad. A tervek szerint Dunakiliti mellett egy 240 millió köbméter nagyságú víztározó épül, amelynek működését a Dunakilitinél megfelelő hajózsilippel készülő duzzasztó teszi lehetővé. A tározóból 25 kilométernyi üzemvízcsatorna halad csehszlovák területen, amelynek 17. kilométerénél egy 720 MW kapacitású erőmű, hajózsilip és közúti híd épül. A Dunakanyarban, Nagymaros mellett 160 MW kapacitású erőművet, kettős hajózsilipet és és közúti hidat építenek. A magyar fél költségei — a jelenlegi árakon számolva — mintegy 34 milliárd forintot tesznek ki. Ebből 63 százalék az erőművek költsége, a többi pénz az árvízvédelem, a hajózási biztonság és a környezetvédelem kiadásait teszi ki. Vajon mit kapunk ezért a pénzért? A magyar fél számára 440 MW energia jut. A magyar villamosenergia-rendszer 47 erőműve közül ez az ötödik legnagyobbnak számít majd. A vízi erőművek nagy előnye azonban, hogy „csúcsra járathatók”. (A szakmai zsargonban ez azt jelenti, hogy csúcsidőszakokban, a legnagyobb áramfogyasztás idején néhány perc alatt el lehet érni a vízi erőmű maximális teljesítményét — szemben a hagyományos hőerőművekkel, amelyeknek legnagyobb teljesítménye csak többórás felfűtés után érhető el.) A két dunai vízlépcső szolgáltatja majd a magyar „csúcsigény” közel 40 százalékát. — Magyarország számára nagyon fontos a dunai hajózás. Milyen változást jelent ebben a két erőmű? — kérdezem dr. Nagy Lászlótól, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettesétől. — A hajózást nagyban megkönnyíti, ha felépül a két vízlépcső. Gyakorlatilag a teljes felső szakaszon szinte állandóan tartható a 350 centiméteres ajánlott vízmélység. Majdnem másfélszeresére nő a hajózási idény, ugyanakkor, a zsilipelések miatt mintegy felére csökken az 1 tonnakilométerre jutó üzemanyagköltség. A terveink szerint a hajók terhelését is legalább 20 százalékkal lehet növelni. — Az üzemvízcsatorna, ahol majd a hajók is járnak, a tervek szerint csehszlovák területre esik. Ez azt jelenti majd, hogy a magyar hajók, jogilag, Csehszlovákián keresztül jutnak Ausztriába? — Kevesen tudják, hogy a közös partszakasz miatt már ma is ez ä helyzet. Hajóinkat Komáromnál léptetjük ki az országból, ott történik a határőr- és vámvizsgálat. Ez a jövőben öem fog változni: a közös hasznosítás ■ szerződése garantálja a nemzetközi hajóforgalom zavartalanságát. Állok a majdani üzemvízcsatorna helyén. Jobbra, balra gátak magasodnak, a távolból kis falvak tűnnek elő a lombok között. Vajon mi lesz ezeknek a falvaknak a sorsa? Ki kell telepíteni őket? Josef Oblozinsky, a csehszlovák beruházó vállalat igazgatóhelyettese adja a választ: — Egyetlen falut sem te1 építünk ki. Néhány hétvégi házat sajátítottunk csak ki a itt a megvalósulás felé: épül a Bős (Gabcikovó)—Nagymaros-i Vízlépcsőrendszer. Kevesen tudják, hogy milyen régi egy európai vízi út gondolata. Nagy Károly, minden frankok királya 792-ben — több mint ezer éve — kezdte el a Dunát, a Majnát és a Rajnát összekötő csatorna, a Fossa Carolina építtetését, ö is ugyanazt látta maga előtt, mint mai mérnökeink: egységes vízi utat Európán keresztül. A terv még ma sem valósult meg egészen, igaz csupán 40 kilométernyi szakasz hiányzik. — Ám ez a 40 kilométer a legnehezebb. Ezen a szakaszon kell ugyanis átemelni a vizet és a rajta úszó’ hajókat a vízválasztón, tehát a legmagasabb ponton. A vízi út gondolata szorosan hozzákapcsolódik a vízlépcső kiépítéséhez. A Duna Bizottság ajánlásához igazodó hasznosítási terv 49 vízlépcsőt (duzzasztót és erőművet) javasol Ulmtól Cernavodáig. Ezeknek az erőműveknek eddig több mint a fele készült el, legtöbbjük az NSZK-ban és Ausztriában; kettő pedig a közös jugoszláv—román szakaszon a Vaskapunál. Magyarországra négy vízlépcsőt ajánl a terv: Bős, Nagymaros, Adony és Fájsz mellett. A Duna észak-magyarországi hasznosításának gondolata már fölmerült századunk első éveiben. Akkor azonban nem jutottak el a tervezésig. Magyarország és Csehszlo-1. A Bős (Gabcikovo) melletti vízlépcsőnek és a Szigetköz vízrendszerének terve 2. A nagymarosi vizi erőmű távlati képe (fotografika) 3. Áteresz az üzemcsatorna alatt. Itt fogják az Üreg-Duna felé átvezetni a túloldali szivárgócsatorna vizét 4. A több mint negyvenméteres munkagödörben az erőmű alapozási munkálatai folynak 5. Az Öreg-Duna felé húzódó csatorna első méterei 6. Az új gátak építése. Az üzemvizcsatorna felső szakasza a talaj felszíne fölött helyezkedik majd el Nem hiszek a szememnek. Előttem szélesen hömpölyög a Duna, túlnan csendes erdő látszik — és a fák között méltóságteljesen halad egy hajó, békés füstöt eregetve. Elfordulok, és megint visszanézek. A hajó ott halad a lombkoronák között. Optikai csalódás? Nem. Ezen a szakaszon — Dunakiliti mellett — két széles Duna hömpölyög egymás szomszédságában. Az egyik az Öreg-Duna, a másik pedig frissen kialakított Duna-meder. Egy nagyszabású építkezés első jele. Néhány kilométerrel arrébb kiszikkadt tarlóra süt a meleg szeptemberi nap. A feltúrt föld, s a kétoldalt magasodó, tíz métert is meghaladó töltés figyelmeztet arra, hogy néhány év múlva itt víz lesz. Egyelőre azonban a szárazon folynak az előkészítő munkák. Nagy, és sokat vitatott vállalkozás halad 6 ■ ■ --------------— Tények, számok JELLEMZŐ VÍZHOZAMOK (m3/sec) Gabcikovói Nagymarosi vízlépcső legkisebb (1901-1960.)570 590 legnagyobb (1901-1960.) 100 4008115 TÁROZÁSI JELLEMZŐK A tározó maximális szélessége (km2) 4,5 2,0 A tározó felülete (km2) A tározó hasznos 60,1 68,0 térfogata (millió m3) 60.0 25,0 ENERGETIKAI JELLEMZŐK Beépített teljesítmény (MW) Energiatermelés 720 158 csúcsüzem esetén (GWh/év) 90%-os tartósságé vízhozamnál Átlagos évben 2650 1025 Átlagos évi kihasználás (óra) 3790 6500 HAJÓÚT JELLEMZŐK A hajóút mélysége a hajózási kisvizszint alatt (m) 3,6-4,0 A hajóút legkisebb szélessége (m) 180 Hajózsilipek küszöbmélysége a hajózási kisvizszint alatt (m) 4,5 Hajózsilipek átlagos töltési és ürítési ideje (perc) 13-14 MM MM 9
