Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-10-12 / 21. szám

POSTÁNKBÓL

Kerestetés

A Magyar Hírek Posta rovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje.

Türelmetlenül várom és mindig nagy érdeklődéssel olvasom lapjukat, mely egy szál az otthonhoz. Szeretem érdekes gazdasági cikkeiket, pillanatképeiket a magyarok életéről, tudósításaikat a külföldön élő magyarság helyezetéről, sport- és keresztrejtvény-rovataikat, s a recepteket, melyeket lemásolok, s egy könyvben gyűjtöm őket, meglepetésnek szánom 20 éves húgom házassági ajándékaként.

Nem kívánok kritizálni, de én szívesen hallanék többet a mai magyar fiatalok helyzetéről, a pályakezdőkről, városiakról s falusiakról egyaránt. Én 32 éves vagyok, s szeretnék hallani a hozzám hasonló korúakról otthonról. •

KLARA K. KISZLER AUSZTRÁLIA

*

Hajdú Antal mérnök és festőművész „Életem két kontinensen” című előadása nyitotta meg június 25-én a Magyar és Brazil Művészek Baráti Körének 1985 évre tervezett előadássorozatát. A magyar emigránsok nehéz sorsát híven visszatükröző történet, nagy hatást tett a Baráti Kör jelenlévő húsz tagjára. A megismétlődő lelkes tapsokat Hajdú Antal remek hegedű játékkal viszonozta.

A második előadás, amelyet Karvaly Károly mérnök július 30-án tartott „Magyar mű- és népzene” címen, és a meghatóan szép orgonaműsora ugyancsak sokáig emlékezetében fog maradni a Brazil és Magyar Művészek Baráti Körének. A zsúfolásig telt negyven négyzetméteres műterem kicsinek bizonyult. Az előadás osztatlan sikere bizonyítja, hogy a baráti kör missziója évtizedes riói hiányt igyekszik pótolni.

ASZMANN FERENC RIO DE JANEIRO, BRAZÍLIA

*

János Kokics Algériából — saját légiós tapasztalatai alapján — arról számolt be, hogy Rejtő Jenő nem szolgált az idegenlégióban. Ezzel kapcsolatban közlöm, hogy Rejtő légiós titkát már eldöntötte Bajomi Lázár Ernő, aki az Élet és Irodalom 1980. ápr. 12-i számában magának Rejtőnek a Délibáb című hetilap 1934. júl. 14.-i számában megjelent nyilatkozatát idézve bebizonyította, hogy Rejtő Jenő igenis szolgált a Légion Étrangéreben. Ezt a tényt megerősíti az Esti Kurír 1935. szept. 10-i számában megjelent cikk is.

ZÖLD ANDOR BUDAPEST

*

A sikeres és élménydús veszprémi Anyanyelvi Konferencia és a debreceni pedagógiai tanfolyam után megerősítve és felfrissítve indulok Afrikába. Minden nagyobb városban végig fogom nézni a telefonkönyvet — és ha Kiss, Kovács, Nagy vagy

Szabó nevűt találok, felhívom figyelmüket az Anyanyelvi Konferencia működésére. A térkép az afrikai út állomásait mutatja.

CSAPÓ MARGIT KANADA,

az ak védnökségének tagja *

Hosszú utánjárás után az a szent meggyőződésem, hogy én vagyok az első és egyetlen magyar származású tekézőnő Angliában, aki eljutott Leamington Spa-ba 1984-ben. Ez 40 000 tekézőnőnek szíve vágya, de csak 700-an jutottunk oda a 40 000- ből. Klubom a Hurlingham Club, ahol 24 éve vagyok tag, de csak hét éve tekézek. Klubunk része a Middlesex County Women Bowling Associätionnak és nemrég a Middlesex Women Honorary Vice Presidents Association alelnökévé választottak.

ÖZV. DR. GARRETT ISTVANNÉ KEREK EMILIA, LONDON, NAGY-BRITANNIA

*

Még Concepcion városában, Dél- Chilében, vagyis a „világ végén” is szerepet kapnak magyarok és magyar származásúak. Murath Artúr zenetanár, az Orquesta Sinfonica de Concepcion hegedűművésze és az itteni egyetem tanára, mint kórusvezető is kitűnik. A Petrox gyár munkásaiból pár éve kórust szervezett és állandóan nagy sikerrel szerepelnek. Legutóbb Berlioz „Rómeó és Júlia” művéből énekeltek az itteni színházban. Szerecz János (Juan) amatőr fényképész több díjat nyert már képeivel, különböző kiállításokon. Képei és diái főleg az egyszerű emberek, halászok, munkások életét örökítik meg. (A mellékelt képen: Juan Szerecz).

MÁTRÁI ANDRÄS CONCEPCION, CHILE

*

A Magyar Televízió műsorában nemrég beszélgetést láthattunk — hallhattunk Lőrincze Lajos profeszszorral. Ennek során szó esett arról, hogy mit is értsünk azon, hogy valaki magyar származású. A kiváló nyelvtudós azon a nézeten volt, hogy ezt nem kell firtatni, hiszen rengeteg benne a szubjektív elem.

Lőrincze Lajosnak igaza van abban, hogy senkinél se firtassuk, milyen származásúnak tartja magát. Ez azonban nem akadályozhat meg bennünket abban, hogy külföldre szakadt honfitársainkat megkülönböztessük azoktól, akik ott születtek. Függetlenül attól, hogy ők magyarnak, vagy magyar származásúnak vallják-e magukat, vagy sem. Ilyenkor nem is kell a „származás” szót használni, inkább a „születés” szót. Ez a megállapítás nem áll ellentétben azzal, hogy az így aposztrofált személy annyira azonosult az őt befogadó országgal, hogy nemcsak annak állampolgáraként, hanem ahhoz tartozóként érez. Feltehető a kérdés, hogy akkor van-e egyáltalán jelentősége ennek a meghatározásnak? Van. Különösképpen azokban az esetekben, amikor a magyar születésűeknek az anyaországgal való kapcsolatáról beszélünk, amikor azt kívánjuk elérni, hogy érezzenek némi hozzánk való tartozást is; nem utolsósorban pedig akkor van ennek a megkülönböztetésnek jelentősége, amikor büszkék vagyunk rájuk. Hiszen sikereikben, eredményeikben, jellemük alakulásában neveltetésüknek, hajdani környezetüknek is van szerepe.

A másik kérdés, ami foglalkoztat az, hogy a külföldön élő magyar származásúak lassan elszakadnak a magyar nyelvtől. Bármennyire is fájdalmas ez — természetes folyamat, amit csak ideig-óráig lehet feltartóztatni. Más nyelvi közegben nő fel, a magyar nyelvet csak odahaza hallja, esetleg más csak az egyik szülőtől, vagy éppen a nagyszülőktől. Nem vitás, hogy nyelvében él a nemzet, de ez csak ott lehetséges, ahol homogén magyar környezet van. A beilleszkedés természetesen egyáltalán nem zárja ki a származás, az eredét tudatosságának a fenntartását. Nagyon helyesen mondotta Lőrincze Lajos, hogy ez a tudat gazdagítja a személyiséget. Kapcsolatot teremt az egyén eleinek múltja, eredete és a jelen között. A mi magyar nemzetünk egyébként csodálatos példája annak, hogy nem a származás, hanem a hovátartozás érzése, tudata tartotta fenn — lassan 1100 éve — a magyarságot.

DR. DEL MEDICO IMRE BUDAPEST

HIDEG Andrást (szül.: Budapest,

1937. március 3., anyja neve: Sikár Rozália) keresi

testvére, Hideg,

Ferenc Budapestről. A keresett 1969-ben hagyta el Magyarországot, foglalkozása vájár volt. Utolsó ismert címe: 384 Alexander Ave. Winnipeg, Manitoba, Canada, ahonnan 1969-ben írt utoljára. Lehetséges, hogv jelenleg az NSZK-ban él.

BÄTORI Ferencet (szül.: Detroit, 1920. május 27., anyja neve: Berta Anna) keresi testvére, özv. Kovács Imréné Bátori Erzsébet Zalaegerszegről. A keresett foglalkozása péksegéd volt, 1942. szeptember 9-én Uryw és 1944. szeptember 11-én Szolc helységben megsebesült.

NAGY Gézánét, született Papp Verát keresi egykori lipcsei ismerőse, Péteri Attila Budapestről. A keresett Márta nevű lányával 1980 óta él az NSZK-ban.

FÖLDES Lászlót (szül.: Mélykút, 1955. június 16., anyja neve: Falusi Katalin) keresi édesapja, Földes Lajos Mélykútról. A keresett két éve írt utoljára Mexikóból.

DOMBORÚ Szilvesztert (szül.: Budapest, 1938 körül, anyja neve: Kovács Katalin) keresi unokatestvére, Rausch Károlyné Budapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Feltehetőleg az Amerikai Egyesült Államokban él.

LEPEDÁK Miklóst (szül.: Budapest, kb. 1932., anyja neve: Kovács Érzsébet) keresi unokatestvére, Rausch Károlyné Budapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. A kereső tudomása szerint Angliában vagy Ausztráliában (Melbourne-ben) él.

SZIGETI Magdolna Máriát (szül.: Budapest, 1932. november 17., anyja neve: Balogh Klára) keresi unokatestvére, Muskó Sándorné Budapestről. A keresett 1944-ben hagyta el Magyarországot.

BÉLY Ödön Gyulát (Edmond Julius BÉLY-t, szül.: Moson, 1922. október 21., anyja neve: Horváth Erzsébet) keresi testvére, Hartai Sándorné Bély Erzsébet Budapestről. A keresett foglalkozása hivatásos pilóta volt, 1943—44—45 táján hagyta el az országot három kiskorú gyermekével : Katalinnal, Zsuzsával, Lászlóval. 1958. június 21-én írt utoljára a 2843 East 118th. Street Cleveland 20 Ohio, USA címről.

HALÁSZ Ernő Istvánt (vagy Sós Ernő Istvánt (szül.: Budapest, 1924. március 15., anyja neve: Briczki Erzsébet) keresi felesége, id. Halász Ernő Istvánná Budapestről. A keresett 1956. novemberében hagyta el Magyarországot, foglalkozása műszerész, Feltehetőleg Torontóban (Kanada) él. Nagyon várja jelentkezését feleségén kívül fia és unokája is.

Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a keresőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége Budapest H—1905.

5