Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-09-21 / 19-20. szám
Szülőföldünk’ HONISMERETI KALAUZ Az adások időpontja: Európának és Közel-Keletnek 19.00, Dél-Amerikának 22.30, Észak-Amerikának a következő nation 01.30 órakor. MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 1914. július 28. Látszólag ugyanolyan hétköznap volt, mint a többi. Estefelé a városligeti, p. angyalföldi sörözők és kuglizók megtelteit a Ferenc Ferdinándot hibáztató vagy a Szerbiát becsmérlő munkásokkal, iparosokkal. A Ne.í York Káveház márványasztalánál ezen a napon is friss versek, új viccek születtek. A kabarékból és az élclapokból a hivatalos gyász sem tudta száműzni a felfuvalkodott Monarchián vagy a kis Szerbián gúnyolódó pesti humort. Az ország még egyenletesen lélegzett, egykedvűen dolgozott vagy vidáman MAGYAR HÁBORÚS BÚNÖSÖK PEREI (Október 30. — szerda — II. rész) elé Horthy Miklós? Ezekre a kérdésekre válaszolunk műsorunkban történész szakértők megszólaltatásával, visszaemlékezések és eredeti dokumentumok felidézésével. (Szerkesztő: Kazal János). ADY ENDRE, AZ ÉRETT KÖLTŐ (November 4. — hétfő) Strófa Ady Endre A Hortobágy poétája című verséből: ... Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borrá, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. (Szerkesztő: Képes Tibor) Major Henrik karikatúrája Ady Endréről Milyen jogi alapon tevékenykedett a népbíróság? Hány embert érintett á felelősségre vonás? Milyen ítéletek születtek? Milyen hazai illetve nemzetközi visszhangot váltott ki a magyar háborús bűnösök felelősségre vonása? Miért nem került bíróság (Október 28. — hétfő) Beolvasztásra váró harangok egy budapesti pályaudvaron szórakozott. A hagyó- lyeken. Másnap reggel mányos Anna-bált gond- hatalmas betűkkel adtalan, táncos jókedvvel ták hírül a lapok: Hadünnepelték meg a fővá- üzenet. (Szerkesztő: Korosban és a nyaralóhe- szegi Ábel) IRÓK-KÖLTÖK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Szerb Antal írja: A háborút közvetlenül megelőző esztendők a magyarság legnagyobb kulturális magaslatát jelentik. Hogy a háború és az összeomlás ledöntötte, amit építettek, és megcáfolta, amit állítottak, nem az ő hibájuk. Ők az értelem harcosai voltak, és legfőbb hibájuk az volt, ami miatt Ranke szerint Velence (November 11. - hétfő) tönkrement: nem számoltak az emberi butasággal. Nem tudták, hogy háború is lehet. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) Szerb Antal A VÁNDOR HAZATÉRÉSE (November 13. — szerda) ,,Peregrinus örökdiáknak születtél, az maradsz holtig, Kolozsvár, Enyed, Sárospatak a kegyhely, ahová hűséged lerakhatja a jelképes zarándokpálmát. Pályádnak csak úgy van értelme, hogy sohasem feledkezel el a virágmintás deszkamennyezetek festett kazettáiról, a faragott pelinkánnal koronázott, tulipános szószékről s a kicsi orgonáról.” — írta Alkalom című kötetének előszavában a nyolcvan éve született Cs. Szabó László. Születésnapján csak emlékezhetünk rá, de nem köszönthetjük: egy éve végleg megtért a sárospataki temető hársfái alá. (Szerkesztő: Cseroenka Judit). KÁROLYI MIHÁLY ÉS A POLGÁRI FORRADALOM (November 18. — hétfő) Örömmámor a budapesti utcán Részlet Károlyi Mihály kéziratos feljegyzéséből : Tisza akkor vesztette el a magyar glóbusz szimpátiáját, amikor október 17-én talán először mondott egészen brutális igazságot a nemzetnek, mármint azt. hogy ezt a há borút elvesztettük. Tény, hogy az ország egész közvéleményének felém való áramlását igen nagy részben ennek a mondásnak köszönhetem. A Tisza-délibáb szertefoszlott. Hamar tehát egy másikat, a Károlyi-délibábot... Én nem akartam ezt a délibábpolitikát. Én a Kossuth politikáját egy kissé a Széchenyi leikével akartam csinálni. (Szerkesztő: Kőszegi Ábel) A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK KITELEPÍTÉSE (November 20. — szerda) Lehet-e egy népcsoportot kollektív büntetéssel sújtani? A válasz — éppen a magyarországi németek kitelepítésével kapcsolatban — történelmileg későn született meg. Négy, az érintettek számára igen nehéz esztendő után. Az első hullám 1946 januárjában indult el Németország amerikai övezetébe. Ezt 1947 augusztusában újabb hullám követte, ezúttal Németország szovjet övezetébe. Az állampolgári egyenjogúságot visszaállító 1950. márciusi kormányrendeletig az NSZK-ba 170 ezer, az NDK-ba 54 ezer, Ausztriába 15 ezer magyarországi német került. (Szerkesztő: Képes Tibor). ERKEL FERENC (November 6. - szerda) „Erkel Ferenc olyan feladat megoldásának szentelte életét, amely zseniknek sem sikerülhet egycsapásra. Üj stílt teremteni az operának, nem egy embernek, csak hosszú időszakra, sokak törekvésének lehet munkája. Erkel Ferenc e téren ma is egyedül áll.” — írta 1880-ban Péterfy Jenő zenekritikus egy budapesti újság hasábjain. Műsorunk a százhetvenöt éve született zeneszerző gazdag életútjának érdekes fejezeteit, a magyar zene megteremtésének küzdelmeit idézi fel. (Szerkesztő: Pálosi István). MAGAZINMŰSOROK November 17. MESÉLŐ MIKROFON (3. rész) — Az adásban többek között Paul Eluard, Gyurkovics Mária, llátkai Márton, Enrico Caruso, Lantos Olivér, Major Tamás, Nagykovácsi Ilona, Bajor Gizi, Kodály Zoltán hangja szólal meg. (Szerkesztő: Horváth Gita) November 24. TÖRÖCSIK MARI: AZ ÉN EMLÉKKÖNYVEM (Szerkesztő: Horváth Gita) Bajor Gizi VASÁRNAP DÉLUTÁNI MAGAZINMŰSOROK November 3. NÓTASZÓ — össze- November 10. KLASSZIKUSOK állítás híres népi együttesek és ci- HANGSZALAGON — Örkény Istgányzenekarok parádés műsoraiból, ván: Tóték (I. rész) — Főszereplők: neves dalénekesek és hangszeres szó- Latinovits Zoltán és Nagy Attila, renlisták sikeres számaiból. (Szerkesztő: dező Kazimir Károly. (Szerkesztő: Dévai Titanilla és Leszler József). Várkonyi Péter Endre). KEDVES HONFITÁRSUNK! Nem ismeri a hazai jogszabályokat, rendeleteket? Levélben feltett kérdéseire a Szülőföldünk Jogi tanácsadó című műsorában válaszolunk. Szeretne hallani szülővárosáról, szülőfalujáról? Szeretné hallani itthoni hozzátartozói, barátai hangját? Szívesen hallgatna egy-egy zeneszámot, dalt vagy verset? Írjon nekünk, kérését a HALLGATÓINK KÍVÁNSÁGÁRA és az ÖNÖK KÉRTÉK című műsorainkban díjtalanul teljesítjük. A közvetítés időpontjáról külön levélben értesítjük. MAGYAR RÁDIÓ SZÜLŐFÖLDÜNK SZERKESZTŐSÉGE, BUDAPEST, 1800 57
