Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-09-21 / 19-20. szám
\ i ■ i sor. Utána rövid értékelés: minden rendben, csak még mindig nem megy egyszerre ...! Az augusztus 19-én rendezett gálaestre minden jegy elkelt. Akik nem jutottak belépőhöz, azok a kerítésen átmászva a lépcsőkön ülnek. Forró, ünnepi hangulatban kezdődik az előadás. Az első, nemvárt taps végre feloldja a feszültséget, ettől egyre szabadabban, oldottabban táncolnak. A finálé: szatmári táncok, amelynek végén egy ütemre, egy együttessé összeforrva fogadják a virágesőt és a vastapsot. Az éjszakai táncházhoz a Muzsikás-együttes zenészei húzzák, a csaknem kétszáz érdeklődőnek. Tánc közben is beszédtéma a fesztivál. A hazai szakemberek a táncegyüttesek felkészültségét méltatják, és dicsérik az ötletet, hogy a franciák, a finnek, a kanadaiak elhozták új hazájuk népi táncait is Budapestre. Az augusztus 20-i programot aligha feledik a külföldről érkezett magyar táncosok. Az ünnepi víziparádé megtekintése után, hatalmas érdeklődéstől kísérve, népviseletben végigtáncoltak a forgalmas Duna-korzón, majd hajóval a Margitszigetre utaztak, ahol ezrek gyűrűjében mutatták meg, hogy nem felejtették el magyarságukat; magas szinten művelik a magyar népi táncot. Simay Zsuzsa, a Népművelési Intézet munkatársa a kezdetektől irányítója a szakmai munkának. Tevékenységét most Bárczi Géza Emlékéremmel jutalmazta az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége. • — A legjobbkor kapcsolódtunk be a külföldi magyar népi együttesek szakmai munkájának „korrigálásába”, hiszen már a második — és a harmadik — generáció fiataljai jelentkeztek az együtteseknél. Kezdetben