Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-09-21 / 19-20. szám

V. megvilágítani. Véleményem szerint nem vezet közvetlen út a nyelvtan is­meretétől a beszédkészségig. A ma­gyarul tanuló idegennek az elemeik egymásbaíűzése a legnagyobb prob­léma. A strukturoglobális módszer lényege, hogy az összerakást meg­kerülve az egészből indul 'ki; a mon­dat szórendje, felépítése, hanglejtése az, ami elsőként rögződik. — Világéletemben tanítani akar­tam ... A Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen tanáraim között volt Horváth János, Bárczi Géza, s amint a példaképek, én is .magyar— francia szakon végeztem. 1947-ben ösztöndíjat kaptam Párizsba, aztán a történelem úgy rendelte, hogy ott maradjak. Egy idő után teljesült vá­gyam, taníthattam — ha nem is Arany Jánost, de Victor Hugót — egy jónevű középiskolában, ahol a francia nyelv és irodalom tanára lettem. Emellett a franciát idegen nyelvként is oktattam az Alliance Francaise párizsi iskolájában. E kétféle franciatanítás tapasztalatai­val kezdtem dolgozni a BELC kuta­tóintézetben, itt sajátítottam el a strukturoglobális nyelvtanítási mód­szert, amelynek a magyartanításban való kipróbálására is lehetőséget kaptam. 1969-ben kerültem a nizzai egyetem általános nyelvészeti tan­székére, ahol csakhamar ,,A nyelv­­tanítás általános elvei” című tárgyat bízták rám. A magyarral mint pél­­danyelwel éltem, bizonyítandó a strukturoglobális módszer hatékony­ságát. Aztán néhány tanítványom megkért, hogy folytassuk most már külön órán a magyartanulást. Idővel többen csatlakoztak, s néhány év múltán az egyetem rendes program­jába is bekerült a magyar nyelv ta­nítása. 1984 szeptemberétől a ma­gyar nem várt támogatást kapott: a „francia, mint idegen nyelv” szako­soknak — módszertani gyakorlatként — előírták egy újabb idegen nyelv tanulását, s Nizzában a magyar nyel­vet jelölték ki e célra. Ezzel mint­egy harmincra növekedett magyarul tanuló tanítványaim száma. — Megbizonyosodtam róla, hogy a magyar, mint idegen nyelv tanítá­sában is a strukturoglobális módszer a legcélravezetőbb és örülök, hogy az Anyanyelvi Konferencián is kifejt­hettem ebbeli véleményemet. Ta­pasztalataimat továbbra is szívesen átadom magyar nyelvet oktató kollé­gáim számára. KARDOS ISTVÁN (Nogy-Britannia) Angliai vendé­günk, a Trinity United Reformed Church lelkipász­tora egy papi dele­gáció tagjaként is járt már Magyar­­országon, mint az angliai református zsinat konzultán­sa közép- és ke­let-európai ügyek­ben. — Bensőséges kapcsolat van 'ki­alakulóban egyházaink között. Egy cardiffi lelkipásztor március óta in­tenzív magyar nyelvkurzusra jár Budapesten, remélem, eljön az idő, amikor magyarul prédikálhat vala­melyik magyarországi gyülekezet­ben. Egy budapesti lelkipásztor pe­dig három éver: át angol gyülekezet­ben szolgál. Egy angol kislány há­rom hónapot dolgozott Őrbottyán­­ban, a fogyatékos gyerekek otthoná­ban, amelyet a református egyház tart fenn. Szeretném, ha ezek a sze­mélyes kontaktusok mind gyakorib­bak lennének. O A tihanyi templomban rendezett orgonakoncerten Jómagam angol gyülekezetben szolgálok, ahová szép számmal jár­nak el ázsiai és afrikai eredetű be­vándorlók is. Csupán egy magyarról, egy idősebb úrról tudok, ő skót fele­ségével látogatja istentiszteleteinket. Időről időre azonban megtalálnak minket hosszabb kiküldetésben lévő, vagy ösztöndíjas magyarok is. Most búcsúztunk el éppen az egyik haza­térő családtól, a kislány nagyszerűen beilleszkedett a mi gyermek isten­tiszteletünk közösségébe. Korábban — 1971-től, tíz esztendőn át — a Né­met Szövetségi Köztársaságban szolgáltam, ott magyar gyülekezet­ben is. Mostani munkám mennyisé­ge és időrendje olyan, hogy — saj­nos — csak nagy ritkán teljesíthe­tek szolgálatot magyar közösségek­ben. Az Angliai Magyar Református Egyház londoni székhellyel műkö­dik, Varga Sándor vezetésével. Az összes angliai református magyart igyekeznek szolgálni, egybegyűjteni. Szinte emberfeletti a munka, amit végeznek. Londoni istentiszteleteik­re Lutonból, Kentből is érkeznek. Havonként tartanak istentiszteletet más magyar központokban is, ha a lelkipásztor nem jut el valahová, el­megy valamelyik presbiter. Mint oly sok magyar egyházközség, egyesü­let szerte a világban, az Angliai Ma­gyar Református egyház is szinte missziós munkát végez, s nem csu­pán szigorúan vett vallásos értelem­ben. Otthont adnak a legrégibb ang­liai magyar tánccsoportnak, amelyet a Baracsi házaspár vezet, lankadat­lan lelkesedéssel. Magyar nyelvtan­­folyamot is szerveztek. És arról is meg kell emlékezni, hogy a lelki­­pásztor szociális jellegű munkát is végez. Mint minden jó konferenciát, a veszprémit is a születő emberi kap­csolatok tették igazán értékessé: az, hogy a Föld sók országából összese­­reglett egyesületi vezetők, papi em­berek, tanárok láthatták, hasonló feladatokkal küszködnék, érdemes közösen is keresni a „hogyan to­­vább?”-ra adandó válaszokat. AZ INTERJÚKAT KÉSZÍTETTE: BALAZS ADAM, BALÁZS ISTVÁN, LINTNER SÁNDOR, POKORNY ISTVÁN, SOS PÉTER JANOS FOTÓK: GÁBOR VIKTOR, NOVOTTA FERENC ÉS A SZERZŐK A KONFERENCIA SZÜNETÉBEN Darózsdi József (Hollandia) kaszával 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom