Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-08-22 / 17-18. szám
AZ ORSZAGHAZ megkétszerezte. A beton alap a Duna 0 pontjáig nyúlik le, kavicsrétegen nyugszik, tökéletes szigetelésű. Ez a betontest szolgál alapul a mintegy 17 745,45 négyzetméter kiterjedésű épülettömbnek. 1892-ben megállapították, hogy a millenniumra az épület nem készülhet el teljes egészében. A bizottság utasítása alapján a kupolacsarnok, a hozzá vezető főlépcső, valamint a középső teret lezáró ún. delegációs folyosó készült el soron kívül. Így lehetőség nyílott a millenáris országgyűlés ünnepi ülésének az új épületben való megtartására. A már elkészült épületről 1902. októberében így ír a Magyar Nemzet: „...A magyar nép legdrágább kincse, az alkotmány, a főváros legnagyobb, legszebb épületében lakik. Most már az idegen, ha Budapestre jön, két nagy palotát pülant meg egyszerre, fönt a Budai Várat, lent a törvényhozás nagy terjedelmű komolyabb színezetű házát...” Az Országház épületének ünnepélyes, monumentális hatását exponált helye, hatalmas tömege és a természeti környezettel való öszszehangoltsága biztosítja. Budapest természetadta tengelyével, a Dunával párhuzamosan helyezkedik el, szervesen nő ki az alsó rakpart kőfalaiból. Az építész szerencsés érzékkel választotta meg az épület méreteit, alakította ki arányait és hangolta össze a környezettel. A hosszúság, a magasság, illetve az épület egész tömege, tagolása kiváló, hangsúlyával mintegy koronázza a pesti partot. Szerkezeti lényege a világos áttekinthetőség és a szimmetria. Külső képe pontos fogalmat ad belső részeinek rendeltetéséről, az épület belső beosztásáról. Ezzel elkerüli az eklektikus építészet fogyatékosságát, a kulisszaszerű homlokzati megoldást, és már a 20. századi építészet felé mutat. Az országgyűlés két, külön ülésező házát, a volt alsó- és felsőházat, (ma a képviselőház és kongresszusi épületrész) Steindl két teljesen szimmetrikus alaprajzú épületrészbe helyezte. A külsőn az üléstermeket külön is kiemeli a felmagasított tetőszerkezet. A volt két ház közös ünnepi üléseit szolgáló reprezentatív központ, a kupolacsarnok összekötő kapocsként szerepel a két épületrész között. A kupola egyszersmind legmagasabb pontja is az épületnek. A Parlament épületét leginkább a gótikus stílus jellemzi — annak magasba törése nélkül —, de számos más történeti stílus (barokk, reneszánsz) jegye is fellelhető rajta. A gótikára a csipkeszerű finomsággal faragott tornyok emlékeztetnek, a kupola két oldalán a két nagyobb kőtorony, az épület többi részén pedig a kisebb fiatornyocskák. Az épület külsejét gazdagon díszítő szobrokat is a gótikus stílus követelményei szerint konzolokon, baldachinok alatt helyezték el. A 88 szobor a magyar történelem kiválóságait — uralkodókat, hadvezéreket — ábrázolja, 23 szobrász munkája. A főbejárathoz vezető széles lépcsőt jobbról és balról egy-egy bronz oroszlán őrzi. Hármas nyílású kovácsoltvas kapun, majd színes üvegekkel áttört hatalmas tölgyfa kapun keresztül vezet az út a díszlépcsőcsarnokba, amely a kupolatérbe torkollik. Aranyozások, csiszolt márványok, ragyogó színek keleties hangulata váltja föl a külső ünnepélyességét. A díszlépcsőcsarnok az épület egyik legszebben megoldott része. Itt helyezték el Steindl Imre mellszobrát, Stróbl Alajos (1856—1926) szobrászművész művét. A lenyűgöző kupolacsarnokban 16 karcsú pillérköteg hordozza a csillag boltozatú kupolát. A pillér fejezeteken 16 uralkodó szobra, a merész boltozati íveket pedig uralkodó családok címerei díszítik. A kupolacsarnok az épület hossz- és kereszttengelyének középpontja, innen vezet az út két irányba, a két szimmetrikus épületrészbe, az országgyűlési (volt alsóház) és a kongresszusi (volt felsőház) szárnyba. A két épületrész üléstermei (a patkó alakú széksorokkal), a társalgók, a hivatali és fogadó helyiségek építészetileg szimmetrikusan megoldottak, csupán díszítésük különböző. A kupolacsarnokból nyílik és a Dunára néz az étterem, az úgynevezett vadászterem, amely nevét az egyik oldalfalat díszítő hatalmas képről, Körösfői Kriesch Aladár festőművész bölényvadászatot ábrázoló művéről nyerte. Az épület belsejét gazdagon díszítik szobrok és falfestmények is. Témájuk többnyire történelmi. Az eredeti elképzelések szerint az országgyűlési terembe került volna Munkácsy Mihály (1844—1900) „Honfoglalás” című képe. Akusztikai okokra hivatkozva, építés közben módosították a terem kiképzését, így nem volt számára megfelelő hely kialakítható. A kép ma az Elnöki Tanács elnökének fogadószobáját díszíti. Az Országház a 19. század utolsó évtizedeinek jellegzetes, kőbe formált emléke, becses műemlékünk is. Budapest ostroma alatt az épület külső és belső része igen sok sérülést szenvedett. A helyreállítás már 1945-ben megindult, a belső részeké 1951-re ideiglenes befejezést is nyert. Külső és belső teljes helyreállítása a későbbi években következett be. Az épület megóvása, helyenkénti «felújítása pontos tervek alapján, szigorú műemlékrestaurálási elvek szerint ma is folyik. Az Országház épületében a Magyar Népköztársaság legfelsőbb állami szervei: az országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a minisztertanács dolgoznak, hozzák döntéseiket. egri MARGIT 34
