Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-08-22 / 17-18. szám

Száz esztendővel ezelőtt, 1885. március 5-én írta alá Steindl Imre azt a szer­ződést, amelynek 1. paragrafusában ez olvasható: „Az országház építést végrehajtó bizottsága átadja Steindl Imre építésznek, Budapesten, az V. kerület­ben a felső Dunasoron az úgynevezett Tömő­téren építendő országház építési munkálatai­nak építészeti vezetését.” Ugyancsak 1885-ben, október 12-én te­szik meg az első kapavágást, kezdik meg a földmunkákat és a felméréseket. Az indulást több éves előkészítés tette le­hetővé. 1880-ban iktatta törvénybe az or­szággyűlés az LVIII-as törvénycikket, az új, állandó országház építéséről. 1881-ben orszá­gos bizottság alakult, amelynek hatásköre a telek végleges kiszemelése és pályázat útján az építési megbízás kiadása volt. 1882-ben jelent meg a pályázati hirdetés, amelynek lejártáig, 1883. február 1-ig 19 pályaterv ér­kezett be. A nemzetközi pályázaton a kor több ismert építésze vett részt, közöttük a 20. századi modern építészet előfutára, a bécsi építészeti iskola megalapítója, Otto Wagner is. A 20 tagú bizottságból 19-en szavaztak Steindl Imre: „Alkotmány I.” jeligéjű tervé­re. A második helyre Hauszman Alajos, a bu­dai királyi palota későbbi építőjének terve került. Steindl díjnyertes tervére némi vál­toztatás elvégzésével kapta meg a megbizást. Az országgyűlés 1884-ben hagyta jóvá a ter­vet, illetve hozott határozatot a kivitelezésről. Steindl Imre (1839—1902) budapesti mű­egyetemi tanulmányai befejeztével Bécsben, az Akadémián bővítette ismereteit, ahol eli'­­merő oklevelekkel és akadémiai nagydíjjal jutalmazták. A korszak jellemzője a történeti stílusok átvétele és minél tökéletesebb elsajátítása, a historizáló eklektika. Ezen a hagyományon nevelődött Steindl is, különösen a gótikus stílus volt számára vonzó. Középkori épüle­tek restaurálását is nagy szakértelemmel vé­gezte, ő vezette például a Kassai Dóm nagy­szabású munkálatait Amikor az országház építésére megkapta a megbízást, már ismert építész, műegyetemi tanár volt. Több jelen­tős budapesti épület alkotása fűződik nevé­hez: az Üj Városháza, az Állatorvosi Főiskola pavilonrendszerben emelt épületcsoportja, az egykori Műegyetem (ma az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Természettudományi Ka­ra) neoreneszánsz stílusú épületei. Tisztán gó­tikus stílusban építette a Rózsák terén levő erzsébetvárosi templomot. Ezeken kívül Bu­dapesten és vidéken köz- és magánépületek egész sorát tervezte. Fő művén, az Ország­házon élete végéig dolgozott. Két évvel annak teljes felépülte előtt halt meg. Az Országház építése csaknem 20 évig, 1885. októberétől 1904. végéig tartott. A kép­viselőház azonban már 1902. októberétől az új palotában tartotta üléseit. A törvényben elő­írt elkészülési időpont 1896, az ezredéves kiál­lítás éve lett volna. A határidőt és a költsé­geket a rendkívül rossz talajviszonyok miatt lépték ajá. Az Országház a Lipótvárosban, a régi vízWű területén épült. A régi kutak el­­távoT I, valamint a hetörő Duna-víz elleni védeKezés az alapozási munkákra szánt időt 1. Az Országház a Kossuth térről 2. Vízköpő az Országház egyik tornyán 3. Pirogránit díszek a tetőn 4. Az épület keresztmetszete 5. A dunai homlokzat terve (Rauscher Lajos rajza) 6. A Kossuth téri homlokzat terve (Rauscher Lajos rajza) Következő oldalpárunkon az Országház kupolája látható FOTO: MARKOVICS FERENC 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom