Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-01-19 / 1-2. szám
radságot nem kímélve megindul az aknamunka, hogy az illetőre rányomják a honfitárs bélyegét. Csodálatos módon ez az esetek túlnyomó többségében sikerrel is jár. Ha jól emlékszem, utoljára Charlie Chaplin esetében mondott csődöt a fáradozás. Mivel a legjelentősebb magyaroknak akárcsak részleges felsorolása a lehetetlennel határos, megelégszem egy Dióhéj-Ki-Kicsodával. Szavamat adom, hogy szigorúan megszűröm az anyagot. Csak a legprominensebb, vagy leghihetetlenebb neveket tálalom fel. Legfeljebb George Washingtonig megyek vissza. Jól olvasták: George Washington, az Egyesült Államok első elnöke, családfáját anyai vonalon Szent István királyig vezette vissza. Forrásmunkám: „The Journal of American History”, XXIX. kötet, 1935. 4. szám, 4. negyedév, „Washington’s Hungarian Ancestry” címen, szerzők: Mabel Thacher és Rosemary Washburn. Kevésbé ismeretes, hogy Queen Mary (nem a hajó, hanem II. Erzsébet nagymamája) magyar rokonsággal rendelkezett. Más szóval: a brit uralkodóház részben magyar származású. Tehát: Lord Balogh: közgazdász, az angol kormány tanácsadója, nem az egyetlen magyar, aki ezzel a ranggal dicsekedhet. Van egy Lord Káldor is, aki a Labour-kormány energiaügyi minisztere volt. Wilson miniszterelnök egy ízben bizalmasan megkérte Lord Roll külügyi államtitkárt, tartsa kissé szemmel ezt az „exotikus kettőst”. De hiszen én is magyar vagyok!” fakadt ki őfelsége államférfiúja, aki Galántán született. Well, nemsokára meg is bosszulta magát az ellenőrzés hiánya. Egy képviselő felállt a parlamentben és szemére hányta Baloghnak, hogy az angol történelem legérthetetlenebb, legbonyolultabb, legkörülményesebb állami költségvetését állította össze. „Ez semmi!” vágott vissza őlordsága. „Látta volna magyar eredetiben!” I Gyarmathy Mihály: sok-sok éve a Folies Bergére művészeti vezetője. Az öregúr mindmáig hazafias kötelességének tartja, hogy magyar turistáknak szabadjegyet ajándékozzon. Ha monsieur le directeurnek el kell utaznia, titkárnőjénél cédulát hagy hátra amelyen magyar nyelven elnézést kér távollétéért. Erre az inzultusra sokan vérig sértve elhagyják a helyiséget. Sokkal robusztusabbnak mutatkozott az a magyar, aki egy szép napon megjelent Gyarmathynál és teketóriázás nélkül a következőket közölte vele: „Nézze igazgató úr, engem nem érdekelnek az efféle revük, de ön jól tudja, milyen nehéz a magamfajta turista anyagi helyzete — adja ide nekem a belépőjegy árát készpénzben!” Elmyr de Hory: Hóry Elemér rokona lehetne Thaly Kálmánnak, aki gyönyörű szép kurucdalokat komponált és elhitette országvilággal, hogy azok eredetiek. Hory minden idők legnagyobb képhamisítója, aki játszi könnyedséggel, a tökéletességig uralta valamennyi kollegája stílusát. Egyetlen délután képes volt egy stílushű Renoirt festeni. Egy Matisse-kép festéséhez annyi időre volt szüksége, mint másnak egy cigaretta elszívásához. Picasso sajátjaként ismert el egy Hory-hamisítványt. Értsük meg egymást: Hory nem kopírozott, hanem vadonatúj festményeket állított elő a legkülönbözőbb mesterek stílusában. A rokon lélek Clifford Irving, aki mint író volt hamisító (emlékezzünk csak Howard Hughes emlékirataira), könyvben örökítette meg Elmyr de Horyt. Orson Welles dokumentumfilmet forgatott róla. Eleinte játék gyanánt fogott bele Hory híres festők stílusutánzataiba. Állítólag Vértes Marcell volt a felbújtó, aki kedvtelésből keresett gyakorlati választ arra a kérdésre, tud-e egyvalaki úgy festeni, mint másvalaki. (No jó, nem csak kedvtelésből, hivatásból is: elvégre Vértes azért kapta Oscar-díját a „Moulin Rouge” filmért, mert abban Toulouse-Lautrec „kezét vezette”.) Hory egyre jobban belejött a stílusok ezermesterségébe. Később üzletet csinált belőle; műgyűjtőnek adta ki magát, aki kénytelen megválni kincseitől. Elhitték neki a magyar arisztokratát. Ám a nagy pénz nem az ő, hanem két KARIKATORAK: SAJÓIK FEREN csinos fiatal ügynöke zsebeit tömte deges2 re, akik kihasználták tehetségét. 1959-íc kezdve Ibizán élt. Amikor végül is valal* feljelentette, attól való félelmében, hogy k; szolgáltatják Franciaországnak, önkezéve vetett véget életének. Ez 1976-ban történ’ Azóta hallgat a krónika. Senkinek nem ér deke, hogy felelevenítse a kínos esetet. A vi lág legelőkelőbb múzeumait a festészet egy egy klasszikusának nevével továbbra is va lódi Hory-művek díszítik. Ez felülvizsgálható Ugyanis Hory nem volt százszázalékos szél hámos — valamennyi művét szignálta, hátlapon, egy-egy apró „Elmyr”-rel. Ez áztál oda vezetett, hogy ma a Hory-hamisítványol olyan magas árakon kelnek el, mint a valód régi mesterek. Louis Lepke: hivatásos bűnöző, születet Makón. A harmincas években a legkemé nyebb olasz konkurrencia ellenére Chicagt gengszterkirályává tornászta fel magát Nemzeti önérzete legendás volt: egyszer égj olasz kartársakból álló delegáció kereste fe azzal a kéréssel, hogy a hagyományokra való tekintettel vagy nevezzen ki egy olasz szakembert a vezetőségbe, vagy legalább vegyer fel olasz művésznevet. Lepke Lajos elutasította az indítványt és ezáltal megmentette £ magyarok jóhírét ebben a foglalkozási ágbar is. Tudomásom szerint ő volt az egyetlen hazánkfia az élvonalbeli galeriben. (A1 Capone nagyváradi származását sohasem sikerült hitelesen bebizonyítani.) Michu: mindössze 83 cm magas cirkuszartista bebizonyította, hogy a magyarok nem mindig a legnagyobbak. David Frost amerikai showmester a tv-ben mint a világ legkisebb emberét mutatta be. Ugyané minőségében emlékezik meg róla a „Guiness Rekordok Könyve”. Emberkénk hosszú ideig a világ leghíresebb cirkuszainak (Ringling Bros. és Barnum & Bailey) volt a sztárja. Podhajsky ezredes: a nagy hírű bécsi Spanyol Udvari Lovarda egykori vezetője, a fehér lipicai paripák megmentője Hitler anschlussza idején. A háború után Robert Taylor személyesitette meg az érdemes férfiút a mozivásznon. Szláv csengésű neve ellenére magyar származású volt. Egy lovasnemzet kései sarja. * Most már tudjuk, hogy a magyarok mindenben benne vannak, mint a fokhagyma. Hogy a magyar nem nemzet, hanem ionomén. Hogy a magyarok odahaza érzik magukat a legjobban. Hát akkor tulajdonképpen miért nem vándorolnak megint ki, vagyis jobban mondva be, azaz vissza Magyarországra a külföldi magyarok, akiket Kodály nyolcadik törzsnek nevezett? Ne bolygassuk az okokat. Elégedjünk meg azzal, hogy a kevésbé fáradságos megoldást választják. Inkább mindannyian hangyaszorgalommal működnek közre ama terv megvalósításán, amely a földgömb gyarmatosítására irányul. Igyekeznek az egész világot egyetlen Magyarországgá alakítani. Cselekszik pediglen ezt régi jelszavuk alapján, amely tömören ezt hirdeti: EXTRA HUNGÁRIÁM NON EST VITA 45
