Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-05-25 / 11. szám

^ pO .B. 29^ i— * > BUDAPEST 62 > _____________ POSTÁNKBÓL Kerestetés A Magyar Hírek posta-rovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, bogy a beérkezett leveleket rövidített for­mában közölje. Nagy távolságból, nagy késéssel ér­kezett a kedves meghívó. Sao Pauló­­ban március 15-i ünnepséget rende­zett az Arany János Kör. Az ünne­pi megemlékezést Benkő István evangélikus lelkész tartotta, majd a Bartók Béla énekkar és a támccso­­port adott műsort. Ezt követően be­mutatták Bíró Lajos „A vőlegény” című egyfelvonásosát. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Férjemmel együtt tanárok va­gyunk. Pár év alatt több magyar hangjátékot fordítottunk a finn rá­diónak. Legutóbbi munkánk Bokor Péter: „Az első év első napja” című rádiójátéka volt. Az itteni drama­turg szerint a legjobb dokumentum­dráma, amit valaha is olvasott a hi­­rosimai témakörben. Bár nehéz for­dítói munka volt, örömmel végez­tük el a nagy feladatot. Bokor Péter drámája engem nagyon mélyen érin­tett. Nemcsak elgondolkoztatott, de szinte tettekre sarkallt. Férjem és én is szívesen tennénk többet is a ma­gyar kultúra terjesztésében, de „min­den kezdet nehéz” — még egyelőre útkeresők vagyunk. MARIA VIRTANEN, TAMPERE, FINNORSZÁG * Lapjuknak nevelő és tanító hatá­sát én fontosnak érzem. Ezért lenne egy kis javaslatom. Jó volna, ha a jö­vőben — ha máshol nem, az angol nyelvű részben —, egy kis cédulát helyeznének el, amely felhívná az olvasó figyelmét, hogy olvasás után ne dobja a szemétkosárba a lapot, hanem adja tovább olyannak, aki még tud magyarul, de talán olyan­nak is, aki már kevésbé tud. Klubok, könyvtárak bizonyára örülnének egy ilyen ajándéknak. G. molnár, blacktown, Ausztrália A Francia Botanikus Társulat (So­­ciété Botanique de France) közel­múltbeli ülésén Gotthard Dénes is­mert pesti amatőr növénygyűjtő társszerzővel előadást tartottam Ma­gyarország növényeiről. A hazai fló­rában van mintegy 300 faj (a 2150- ből), amelyek nem találhatók új ha­zámban: ezekből mutattam be rész­ben vetített képekkel 150 példányt. Kihangsúlyoztam, hogy a botanikus látogatók 65, Franciaországban isme­retlen növényt megtalálhatnak egy 50 kilométeres körzetben Budapest körül, GEORGES SAG, SAINT-MAUR, FRANCIAORSZÁG A Magyar Hírekben rólam meg­jelent írás visszhangja az érdeklődés széles skálájában nyilvánult meg. A felkéréseknek engedve március 27- én magyarul és április 3-án portugál nyelven előadást tartottam „Impresz­­szióim az új Magyarországról” cí­men. Örömmel közölhetem, hogy ez alkalommal konkrét formát öltött a Magyar és Brazil Művészbarátok Köre, amelynek kul túrprogram ja a negyven-egynéhány évvel ezelőtt Debrecenben jól bevált módszer sze­rint lesz megvalósítva. A baráti kör­ben havonta tartandó előadóestek el­ső tíz programját az alábbi művé­szek ajánlották fel: Aszmann Ferenc festőművész és író, ifj. Aszmann Ferenc fotóművész, Burján László festőművész, Garamvölgyi Gyöngyi szobrászművésznő, Hajdú Antal fes­tőművész és hegedűvirtuóz, dr. Hoff­mann Luiz Carlos író és költő, Kar­valy Károly zeneművész, Luiz de Castro (Lima) szobrászművész, Somló Károly szobrász és festőművész, Somló Róbert fotóművész. Határozott meggyőződésem, hogy a magyarságtudat ápolásának és az óhaza iránti szeretet ébrentartásának érdekében kifejtett akciónk nem hiá­bavaló. ASZMANN FERENC, RIO DE JANEIRO, BRAZÍLIA * Köszönöm a sok emberi, őszinte riportot, cikkeket, de engedjenek meg egy észrevételt. Nem az eman­cipált nő beszél belőlem, hanem csak a büszkeség, hogy annyi nagyszerű magyar asszonyt adott ez a kis or­szág a nagyvilágnak. A „politikus pályák” után, nem lehetne-e például egy új sorozatot indítani erről a nagyszerű témáról? Azt hiszem, min­den olvasó nagy örömmel fogadná. ÉVA HINORAN, PULLY, SVÁJC * Mellékelek egy fényképet, amin átnyújtom ajándékomat az egyetem (University of Mississipi) egyik ki­tűnő tanárának, dr. Leland Fox-nak. Az album egy három lemezből álló felvétel az Állami Operaház kitűnő énekeseiről és nekem is van egy fel­vételem a lemezen. Az album az egyetem könyvtárában lesz tartva és így Mississippiben sok fiatal énekes fogja élvezni a Magyar Operaház csillagainak előadását. BENCZE MIKLÓS, DOTHAN, ALABAMA, USA FÜRJÉSZ Lász­lót (szül.: Her­­nádszurdok, 1922. augusztus 29.) ke­resi fia, Bürkart Josef az NSZK- ból. A keresett foglalkozása föld­műves volt, 1949- ben hagyta el Ma­gyarországot. 1950-ben írt utoljára. Tartózkodási helye feltehetőleg USA, Dallas, Texas. KOLLÁR Bélát (szül.: Budapest, 1937., anyja neve: Simon Ilona) ke­resi testvére, Kollár János Budapest­ről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot, 1972-ben írt utol­jára a 1290 E Ocean Blvd. Long Beach, California, USA címről. FRANK KLIMSINSZKY-t (szül.: Brád. Hunyad megye, 1870 körül) il­letve leszármazottait keresi uno­kaöccse, Pusztai Lajos Székesfehér­várról. A keresett 1900 körül hagyta el Magyarországot. Az 1940-es évek­ben írt utoljára a Chicago 111. 711— 13 Wesoland Av. címről. Feltehetőleg a keresett nem él már, így hozzátar­tozói jelentkezését várja a kereső. NÉMETH Ká­rolyt (szül.: Pécs, 1933.) keresik ba­rátai, Simon Sán­dor és Éva Buda­pestről. A keresett foglalkozása vas­öntő volt, 1956- ban hagyta el Ma­gyarországot. 1958. márciusában írt utoljára a Hamburg 4. Schmuk Str. 14. címről. SZABÖ Margitot (szül.: Szeghalom 1913., anyja neve: Órosz Franciska) keresi unokatestvére, dr. Takács La­­josné Szabó Juliska Budapestről. A keresett 1914-ben hagyta el Ma­gyarországot, foglalkozása tisztviselő volt. Az 1930-as évek elején írt utol­jára, akkori címe: Brooklyn 557 East 12th Street. JAKAB Józsefet (szül.: Jánosháza. 1880., anyja neve: Nagy Erzsébet), illetve gyermekeit: József nevű fiát és leányát keresi unokatestvérük Ja­kab Tibor Jánosházáról. A keresett 1912-ben hagyta el Magyarországot, az 1950-es évek elején írt utoljára Buffalo városból, New York állam­ból (USA). BARTA (Uhrin) Károlyt (szül.: Békéscsaba, 1936. június 29., anyja neve: Tomka Terézia) keresi testvé­re, Uhrin Károly Budapestről. A ke­resett foglalkozása balett-táncos, ko­reográfus, 1956-ban hagyta el Ma­gyarországot. 1982 júniusában írt utoljára a 2801 Connecticut Ave, Washington D. C. 20 008 címről. HAMMERSBERG Lászlót (szül.: Kompot, 1933. április 11., anyja neve: Hendl Sarolta) keresi testvére, Ke­rekes Barnabásné Olaszliszkáról. A keresett 1956-ban hagyta el Magyar­­országot. Először Bostonban, utána a 12 Muirhead Street Woliaston 02170 Mass. USA címen élt. Utolsó hír róla kb. hat évvel ezelőtt érke­zett. KÁDÁR Gyulát (szül.: Dévaványa, 1941. április 12., anyja neve: Bucsi Margit) keresi édesanyja, Kádár Fe­­rencné Budapestről, aki már nem a régi címén lakik. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Utolsó is­mert címe: 5 Uoodland Rise Gren­­ford Middlesex. BEESZLAUER András (szül.: Sik­lós, 1928. vagy 1929-ben) keresi volt iskolatársa, Hónig István Nagyhar­­sányból. Keresettet 1944-ben április­ban vitték először Franciaországba, majd Auschwitzbe, ahol a keresővel egy lágerben voltak. HANGODI Istvánnét és családját (szül.: Budapest, 1912., anyja neve: Szorschág Borbála) keresi testvére Kőházi Nándor Budapestről. A kere­sett 1944-ben hagyta el Magyarorszá­got. Egy fia és három lánya van: István, Ilona, Beáta az ismert ne­­vűek. Körülbelül 15 éve írtak utol­jára, valószínűleg Ausztráliában (Sydneyben vagy Melbourne-ben) élnek. MESZLÉNYI Szilárdot (szül.: Pá­pa, 1912., anyja neve: Szőlősy Er­zsébet) keresi 83 éves, egyedül élő édesanyja. A keresett foglalkozása technikus volt, 1945-ben hagyta el Magyarországot. 10 éve nem válaszol anyja leveleire. Utolsó ismert címe: 7813, Stanfen. Postfach 10 Brsg. Kro­­ringen Strasse 1 B. CARON ANTHONY-NÉ Diós Évát (szül.: Gyulakeszi, 1939. június 15., anyja neve: Reizner Margit) keresi édesapja és testvére, Diósi István és Diósi László Budapestről. A keresett 1956 novemberében hagyta el Ma­gyarországot. 1980-ban írt utoljára a 37 Des Recollets, Loretteville P. Q. Canada, G2A 2W2 címről. Ebben a levélben elköltözési szándékát emlí­tette. MÁTÉS Jánost (szül.: Somogy - szentmiklós, 1926. december 21., anyja neve: Majorics Mária) keresi testvé­re, Mátés József Nagykanizsa-Mik­­lósfáról. A keresettet 1944-ben leven­teként vitték el Németországba, on­nan Franciaországba, majd Angliá­ba került. 1949-ig rendszeresen tar­totta a kapcsolatot itthoni hozzátar­tozóival, akkor azonban megváltozott szülőhelyének neve Miklósfára majd később Nagykanizsa-Miklósfalva lett. Egy angliai munkatársa mesélte, hogy volt egy német származású felesége, akit Erikának hívtak. RAU Attila Györgyöt (szül., Buda­pest, 1947. szeptember 8., anyja ne­ve: Diczman Mária) keresi húga, Simonná Rau Mária Budapestről. A keresett 1967 márciusában hagyta el Magyarországot, foglalkozása köz­pontifűtés-szerelő. Felesége Darline, gyermekei: Attila, Mária, Irén és Zsuzsa. 1974-ben írt utoljára a 2107 Colorado Dr. Sturgis So. Dakota 57 785. címről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik is­merik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége kész­séggel továbbítja leveleiket a keres­­tetőkhöz. Címünk: Magyarok Világ­­szövetsége Budapest, H — 1905. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom