Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-04-27 / 9. szám

A Magyar Tudományos Akadémia elnök­sége 1984. február 28-án határozatot hozott egy új elvekre épülő, számító­­gépes nagyszótár összeállítására. A magyar szókészlet e kincsesházában 10 millió adat — 10 millió szó és annak szöveg­­környezete — kap helyet, feltüntetve termé­szetesen a pontos forrásmegjelölést is. A szak­értők ehhez a magyar könyvnyomtatás korá­tól napjainkig minden nyomtatott emlékből mintát vesznek. Akadémiánk nagy hagyományú munka folytatásáról döntött, hiszen 1898-ban szer­vezték meg az úgynevezett Szótári Bizottsá­got. Vannak azonban adatok, amelyek szerint a szótári anyag gyűjtése pusztán lelkesedés­ből már évekkel korábban megkezdődött, s folyt a közelmúltig. Az volt az elgondolás, hogy a felvilágosodás korától kezdve kell ösz­­szeválogatni a magyar próza, vers és nyomta­tott sajtó szókincsét. A nagy művön több nem­zedék fáradozott: szegénysorsú diákok, közép­iskolai tanárok, kiváló nyelvészek és akadé­mikusok. Becslések szerint a több száz folyó­méternyi cédulán ötmillió adat van följegyez­ve több százezer magyar szóról. Illesse méltó tisztelet a hangyaszorgalmú elődök hősies munkáját, de adjuk meg az igazságnak is, ami az övé: a szakemberek úgy tapasztalták, hogy e hatalmas anyag szinte a kezelhetetlenségig nehézkes. Ezért helyezte ta­valy új alapokra az Akadémia elnöksége az egész vállalkozást, s bízta meg egyik levelező tagját, Papp Ferenc professzort, a számító­­gépes nagyszótár létrehozásával. Papp aka­démikus, aki a Nyelvtudományi Intézet szó­tári osztályát vezeti, 1957 óta foglalkozik kü­lönféle nyelvészeti kérdések számítógépes megoldásával. — Milyen érzés egy olyan i betű megraj­zolásába fogni, amelyre a pontot már a jövő évezredben teszik ki? — Ismertem egy kőfaragót, aki fiatalon kezdte formálni azokat a kőtömböket, amelye­ket a Parlament háborúban sérült köveinek helyébe illesztettek. Ezt végezte egy életen át, s innen ment nyugdíjba. Irigyeltem a szeren­cséjét, mert ez az ember valóban a történelem számára dolgozhatott. £n is olyan feladatot kaptam, amihez foghatót nyelvész évszázadon­ként egyszer, ha kap. Gondoljuk meg, hogy Richelieu bíboros 1635-ben egy nagyszótár megalkotása céljából alapította a francia aka­démiát, de az orosz akadémia is ugyanilyen céllal jött létre 1783-ban. Még ha akartam volna, akkor sem vonhat­tam volna ki magam annak a megértő, sőt lel­kes pártfogásnak hatása alól, amellyel Aka­démiánk elnöksége — de néhány más szerv és testület is — fogadta a számítógépes nagy­szótár gondolatát. Abban a készségben, amely­­lyel a szükséges anyagi eszközöket rendelke­zésünkre bocsátották, a nemzeti értékek foko­zott védelmének mai gyakorlatát érzékelhet­tem. Történelmi feladatot bíztak rám. A kom­puteres megoldás biztató, mert néhány száz­ezer adat összegyűjtése nem tart sokáig, s an­nak a mennyiségnek már bizonyos határok között jellemző ereje van. Az új módszerben az a csodálatos, hogy a memóriában tárolt anyagot ezernyi változatban visszakérdezhe­tem. A néhány százezer adat kombinatív lekér­dezéséből már sejthetem, mire is képes a tel­jes anyag. Egyébként is azzal számolunk, hogy tíz év múlva a szakemberek több millió adat­ból tudnak majd dolgozni. — Miről érdemes kérdéseket föltenni a gép­nek? A MAGYAR SZÓKINCS - SZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom