Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-04-06 / 7-8. szám
t ♦ Lepje meg budapesti rokonait, barátait ünnepi ajándékcsomaggal! Ön nálunk megrendeli — 20 US $ 20 US $ 35 US * Küldje a csekket címünkre, Grand Hotel Royal Budapest, 1073 Lenin krt. 49, Telefon: (36-1) 533-133. Telex: 22-4463, az ajándékozott pontos címével és nevével együtt! mi Budapesten házhoz szállítjuk! 1 kg diós bejgli 1 kg mákos bejgli 1 kg édes teasütemény 1 kg diós bejgli 1 kg mákos bejgli 1 db Royal torta 50 dkg. (kb.) libamáj zsírjában 1 kg sós teasütemény Kellemes ünnepeket! GRAND HOTEL ROYAL BUDAPEST Elek „Csibi 9» » „A Magyar Sportolók Szabad Szervezete közgyűlését előkészítő ülését február 8-án csütörtökön fél 3 órakor Nagy Marcell lakásán, József körút 14., II. emelet tartja” — a Szabadság című napilap 1945. február 6-án megjelent számában közölte a felhívást, amelynek egyik aláírója Képessy József, az MTK atlétája, későbbi főtitkára volt. Ma, a hetvenedik életévén túl, jó egészségnek örvendő atlétikai szakíró. — Úgy okoskodtam, hogy nem a széles József körúton megyek, a VIII. kerületi Kisstáció utcai családi házunkból, ahol ma is lakom, hanem a szűkebb Német (ma Bacsó Béla) utcán, mert kisebb a veszély, hogy a Buda felől lövöldöző németek egyik golyója eltaláljon. Jól emlékszem arra, hogy a József utca és a Német utca sarkán levő polgári iskola kapuja előtt egy fiatal nő holtteste feküdt. Keresztet vetettem és tovább siettem a fal mellett lapulva. Szerencsésen megérkeztem a József körút 14-be, ahol Nagy Marcell ablaküveg nélküli, fűtetlen lakásában nagykabátban, kalappal a fejünkön, dideregve kezdtük el az alakuló ülést, s olykor egymás szavát sem hallottuk, hiszen Budán még javában állt a harc, dörögtek a fegyverek, az égő város vörösre festette az eget. Sietnünk is kellett, hogy a korai sötétedés előtt még hazaérjünk — emlékezett Képessy József. Az előkészítő ülés után tizenkét nappal, február 20-án meg is alakult a Nemzeti Sport Bizottság. Első elnöke dr. Kreisz László főorvos lett, akinek Benczúr utcai sportklinikáján jó néhány hamis papírral rendelkező álbeteg vészelte át a nehéz időket; a főtitkára Dollai Antal, az FTC egykori sprintere. így kezdődött el a magyar sport újjászervezése, felélesztése. Az újrakezdőkre — ahogyan az élet más területein is — gigászi munka várt. A Testnevelési Tudományos Társaság 1946 elején tartott alakuló ülésén megállapították, hogy a háború kezdetekor nyilvántartott félszázezer versenysportoló közül mintegy húszezernek a sorsáról semmit sem tudnak. Elpusztult a legnagyobbak közül Kabos Endre, a berlini kardvívó aranyérmes, aki a Margit-híd felrobbantásakor merült el örökre a Duna hullámaiban; Csík Ferenc, a 100 méteres gyorsúszás berlini győztese, aki Sopronban bombatámadás során vesztette életét; Petschauer Attila, az olimpiai bajnokságot nyert kardvívó csapat tagja, akit munkatáborba hurcoltak, s Garay János, az ugyancsak olimpiai csapatbajnokságot nyert kardvívó, akit Mauthausen gázkamrái nyeltek el. A túlélők azonban az élet lendületével hamarosan benépesítették a lassan újjáépített, rendbehozott sportpályákat. Az utolsó budai ágyúlövés után alig egy héttel már kézilabda-tornát rendeztek a Sportcsarnokban, amelynek kitört ablakait deszkákkal pótolták. Májusban a labdarúgók bajnoksága is megindult. A hazai versenyeket nemzetközi szereplések követték. Már 1945. augusztus 19-én és 20-án Ausztria labdarúgó válogatottja játszott az Üllői úton. Bencze Lajos, az akkor 28 esztendős újpesti birkózó 1946-ban Oslóban nyerte a magyar sport háború utáni első Európa-bajnokságát. Farkas Gizi, a kiváló asztali teniszező 1947-ben három világbajnoki aranyat hozott haza Párizsból: az egyes mellett a női párosban az osztrák Gertrud Pritzi, a vegyespárosban pedig Soós Ferenc oldalán bizonyult a legjobbnak. A háború utáni első világrekord pedig 1948. július 14-én került be a statisztikákba, amikor Németh Imre, 59.02 méterre hajította a kalapácsot. Az események azután egyre gyorsuló ritmusban követték egymást. Új sportágak születtek, mások óriásit fejlődtek, alapjaiban változtak. A technika térhódításával az emberiség mozgásigénye is növekedett, a sport, a rendszeres testedzés mind szélesebb körben vált életszükségletté. Mozgalmas négy évtizedet hagytunk magunk mögött. Erre az eseménydús négy évtizedre emlékezve az Országos Testnevelési és Sporthivatal, s a Magyar Olimpiai Bizottság könyvet jelentetett meg. A kiadvány szerkesztője Szalag Péter, a Magyar Távirati Iroda sportosztályának vezetője, húsz sportújságíró közreműködésével „megválasztotta” a négy évtized legjobb sportolóit. Elek Ilona és Papp László kapta a legtöbb szavazatot, a csapatok versenyében pedig minden bizonnyal az ötvenes évek labdarúgó-válogatottja került volna az első helyre. Elek Ilona (Csibi) a harmincas évek elején tűnt fel, s húgával együtt tagja volt az 1933-ban Budapesten Európa-bajnokságot nyert magyar tőrcsapatnak. Egy év híján két évtized múlva, 1952- ben Helsinkiben készült páratlannak mondható pályafutásának megkoronázására. A Westend csarnok pástján szinte feltartóztathatatlanul menetelt immár harmadik olimpiai bajnoksága felé. A döntő utolsó asszójában azonban Iréné Camber váratlanul 52