Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-03-02 / 5. szám

Körkép A Magyar Nyelv és Kultúra Franciaországi Baráti Körének tagjai a párizsi Zimmer Kávé­ház különtermében az elhunyt Megyery Sári író­nőre, a baráti kör tagjára emlékeztek. Az est ünnepi szónoka Andre Lang, az írónő özvegye volt. Megyery Sári verseit Latczkó Tóth Péter ol­vasta föl. * Nyolcvankilenc éves korában, 1984. november 18-án Rómában elhunyt Gallai Nándor. 1915— 1940 között a magyar színházi élet ismert alak­ja volt. * A Contre Ciel irodalmi magazin (Franciaor­szág) decemberi száma Esterházy Péter egyik novelláját közli Virág Ibolya fordításában. A sajtótitkár levele szerint a közeljövőben több kortárs magyar író művét szándékoznak kö­zölni. A kanadai Brantford magyarjai népművészeti bemutatót rendeztek. Képünkön a fő szervezők: jobbról: Vona Ferencné, Kohlberger Edéné, Dá­vid Tiborné, Torma Béláné, Szobo Imréné. * Már bemutattuk lapunkban Kovácsné Varga Mária Sydneyben (Ausztrália) élő tanítónőt és az általa vezetett magyar iskolát. Most újabb le­velének egy részletével ismertetjük munkássá­gát: „Ami az én kis osztályomat illeti, itt min­den korosztály megtalálható, 5 évestől 14 évesig, egy tanteremben. Ahány gyermek, annyi cso­port, mind-mind más szinten. Ezért könyvet nem lehet a számukra biztosítani, csak összeváloga­tott anyagrészeket dolgozhatok fel. De az év vé­gére minden gyermek eléri az általam kitűzött célt: írnak, olvasnak és az én segítségemmel a fogalmazással is megbirkóznak. Minden szomba­ton 1-tői 4-ig van tanítás, sokan 50—60 kilomé­terről hozzák gyermekeiket. A hét más napjain pedig én keresem fel azokat, akik nem tudnak iskolába jönni.” Képünkön a Croydon Park Magyar Iskola ta­nulóinak színjátszói, Kovácsné Varga Mária ta­nárnővel. HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Országszerte mély részvétet keltett a Rómá­ban nemrég elhunyt és a Farkasréti temetőben végső nyugovóra lelt világhírű szobrászművész, Amerigo Tot halála. A Reformátusok Lapja tel­jes terjedelmében közli Adorján József esperes­nek az egyházi gyászszertartáson a 90. zsoltár alapján elmondott imáját. Köntös Dezső, fehérvár­csurgói lelkipásztor pedig megemlékezik Tóth Im­rének szülőfaluja, Fehérvárcsurgó iránti hűségé­ről és szeretetéről. „Ennek egyik szép bizonysága — írja a többi közt —, hogy amikor Bitzó József csurgói plébános kérésére elkészítette az immár világhírű alkotását, a Csurgói Madonnát, az em­lékkönyvbe ezt írta: »Remélem, az ökumené gon­dolata élni fog. Amerigo Tot, a kálvinista. 1967. szeptember 27.« Egy más alkalommal baráti kör­ben tett látogatást szülőfalujában azzal a szán­dékkal, hogy szeretné látni a keresztelését do­kumentáló anyakönyvet. Amerigo Tótat 1909. ok­tóber 7-én keresztelték meg a fehérvárcsurgói református templomban. Tóth Imre az Okmány Jegyzet rovatába ezt írta: „Olvastam. Hálával a Mindenhatónak. 1970. június 1. Tot Imre alias Amerigo Tot.” Egyik legemlékezetesebb hazalá­togatása 1981-ben volt, amikor Lékai László bí­borosnak mutatta be a Csurgói Madonnát. „Mi­után megtekintettük katolikus testvéreink temp­lomában a Madonnát, Amerigo Tot kérésére át­mentünk a református templomba, s ekkor egy előre nem tervezett ökumenikus istentiszteletnek lehettünk tanúi és részesei. Elénekeltük Amerigo Tot szeretett énekét, a 90. zsoltárt, s a bíboros kérésére elmondottuk a Miatyánkot.” * A Könyvvilág Méliusz József romániai magyar író Sors és jelkép című könyvét úgy mutatja be, mint az egyik legkiválóbb magyar esszéregényt. Rövid részlet Kovács J. Béla recenziójából: „... Tájak, emberek, könyvek, emlékek, eszmék és a történelem hagyományai elevenednek meg lapjain. A szerző szemléletében egybeolvad er­­délyiség és európaiság .. . Méliusz József regénye sajátos sorsa ellenére sem magányosan álló al­kotás, hanem szervesen illeszkedik bele a romá­niai magyar prózairodalomnak abba az önmagái kereső, önvizsgáló áramlatába, amelyet Sütő András, Beke György, Bálint Tibor és mások írásai képviselnek. A Sors és jelkép igaz könyv Erdélyről. Nemcsak a nemzetiségi problematika őszinte feltárása, hanem a szerző igazságkereső vívódásai is azzá teszik.” * Az egykori Színházi Élet egykori „kis Gyenes”­­éről olvastunk a Nők Lapjában. Juan Gyenesröí van szó, a Madridban élő világhírű fotóművész­ről, akit a cikkíró, Illés Jenő „a szépség krőzusá­­nak” nevez. Mint írja, Gyenes fantasztikus fo­gékonyságot tanúsít a szépség iránt és „törekvé­seinek egyik legjellemzőbb vonulata a szépség keresése, a szépség története, az emberi arc, min­denekelőtt a női arc rezdüléseinek, titkainak fel­fedezése .. * Őszből tavaszba. Ez a címe dr. Nagy Tibor ausztráliai úti beszámolójának, amelyet a Refor­mátusok Lapja közöl abból az alkalomból, hogy magyar református lelkészek látogattak 'Ausztrá­liába ausztrál lelkész testvéreik korábbi, ma­gyarországi látogatásának viszonzásaképpen. Út­juk során a melbourne-i magyar református gyü­lekezettel istentisztelet és családi est keretében találkoztak. „Dr. Antal Ferenc lelkipásztor szí­­vés házigazdaként ismertette a gyülekezet éle­tét. öregotthonuk sok megfáradt, egyedül ma­radt magyarnak ad nyugodt otthont. Istentiszte­leteiken és gyülekezeti életükben a 40—50 évvel ezelőtti hagyományokat folytatják. Mióta töb­ben jönnek haza látogatóba, egyre nyitottabbak lesznek, és reméljük, hogy sikerül megerősíteni az összetartozás kötelékeit e távoli világrészben szétszórtságban élő mintegy 30 ezer magyar re­formátus testvérünkkel” —■ írja dr. Nagy Tibor — h — Kerestetés KOVÁCS Hubát (szül.: Garbóié, 1913. október 10.) keresi lánya, Kovács Sarolta Dunavarsány­­ból. A keresett valószínűleg 1948-ban hagyta el Magyarországot. A kereső édesanyja 1956-ban ment ki az NSZK-ba, majd együtt Franciaor­szágba mentek. 1959-ben szakadt szét a család, miután Kovács Hubát besorolták egy USA-ba utazó csoportba. Felesége lemondva erről a lehe­tőségről visszautazott az NSZK-ba. A keresett 1959-ben írt utoljára a rue J. J. Rousseau Ave. (Haute Savoie) franciaországi címről. KEPES Tibort (szül.: Rákoskeresztúr, 1934. március 13., anyja neve: Varró Mária) keresi nő­vére, dr. Andaváry Ferencné Kepes Ilona Buda­pestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyar­­országot, foglalkozása minőségi ellenőr. 1975-ben német feleségével és két gyermekével, Péterrel és Erikával hazalátogatott Magyarországra. Ter­veztek egy újabb utat is haza, de 1981 óta sem­mi hír róluk. Utolsó ismert címük: North Plain field 25 Washington Ave, New Jersey 07060. BODROGI Lajost (szül.: 1914.) keresi fia, Bod­rogi Péter Budapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Magyarországot. Bécsben pappá avat­ták, osztrák—magyar állampolgár lett. Közben járt Üj-Zélandban, majd visszatért Ausztriába, ahonnan 1962 decemberében írt utoljára. Ilona BAUMCZWEIG-et (szül.: Budapest, 1900. december 24., anyja neve: Seif Ernesztin) keresi testvére Sarlós Zoltánná (Atlasz Gizella) Buda­pestről. A keresett foglalkozása varrónő, az 1930—32-es évek tájékán hagyta el Magyarorszá­got. 1975-ben vagy 76-ban írt utoljára, Argentí­nából, címe akkor: Buenos Aires Paraguay 2535. E. planta baja. WEINBERGER Terit (szül.: kb. 1920., lánykori neve: Steimec Teréz) keresi régi ismerőse Misik Lajosné Bordács Irén Budapestről. A keresett 1946-ban Miskolcon az Ó utca 37. alatt Ungár Károlynénál lakott albérletben. 1947—48-ban hagyta el Magyarországot. Valószínűleg Izrael­ben tartózkodik. BÉRES Ferencet (szül.: Tápióság, 1938. au­gusztus 5., anyja neve: Nagy Emereneia) keresi édesanyja Béres Pálné Tápióságról. A keresett foglalkozása villanyszerelő, 1960-ban IBUSZ- csoporttal Ausztriába utazott, ahonnan nem tért vissza, innen fél év múlva az USA-ba került. Körülbelül 6 éve írt utoljára a Toledo, Ohio; Toledo Mental Health Center USA, 4 3699 cím­ről. PANKOTAY Ferencet (szül.: Szombathely, 1919. augusztus 14., anyja neve: Kondor Magda) keresi leánya Novothnyné Pankotay Judit és két testvére, Budapestről. A keresett 1956-ban hagy­ta el Magyarországot, foglalkozása gyengeáramú mérnök. Utoljára 1966-ban írt a 4025 Camelot Dr. A—I. Raleight — N. C. 27609 USA címről. Hat undkája is várja nagyapjuk jelentkezését. PADY Sándort (szül.: Pápa, 1939, anyja neve: Teréz) keresi első unokatestvére, Pady Géza Bu­dapestről. A keresett 1956-ban hagyta el Ma­gyarországot, foglalkozása szerszámkészítő. Báty­jával, Jánossal egyidőben távozott Amerikába. Utoljára 1957-ben írt a 197 Market St. Passaic N. J. USA címről. KONTSAG Ferencet (szül.: Budapest, 1950. jú­nius 17., anyja neve: Halmágyi Éva) keresi édes­apja dr. Kontsag Ferenc Budapestről. A keresett 1971-ben legálisan Jugoszláviába ment, onnan nem tért haza. Egy olaszországi táborból Ameri­kába került, ahonnan Hawaiiba ment munka­­vállalási szándékkal. Évekig ott tartózkodott, cí­me: Hilo, POB 5343 USA. 1983. augusztusában Los Angelesből írt egy lapot, de közelebbi címet nem közölt. Kéri édesapja jelentkezését. KESERŰ Esztert, aki 1956-ban vándorolt ki Ausztráliába, keresi unokatestvére, dr. Keserű Gyula Pittsburgh-ból. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik ke­resett honfitársainkat, közöljék velük kérésün­ket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket kere­sőkkel. A Magyarok Világszövetsége készséggel továbbítja leveleiket a kerestetőkhöz. Címünk: Magyarok Világszövetsége, Budapest, H—1905. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom