Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-01-19 / 1-2. szám

HAZAI TUDÓSÍTÁSOK KÜLFÖLDI MAGYAROKRÓL Kerestetés A Magyar Építőművészet Guy An­kerl „Experimental Sociology of Arc­hitecture” című, Hágában, Párizs­ban és New Yorkban megjelent könyvéről Banta János írását közli. A cikk első bekezdése: „Egy rendkí­vülien figyelemre méltó és tanulsá­gos, bár számunkra szokatlan gon­dolkodásmódról tanúskodó könyvről szeretnék beszámolni. A szerzőről annyit: Guy G. Ankerl, azaz Ankerl Géza világszerte elismert szocioló­gus, a Massachusetts-i Cambridge Egyetem tanára. Eredeti szakmája szerint építész, tanulmányait a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen végez­te. Diplomamunkája a kazincbarci­kai áruház volt, amelyet az én irá­nyításommal tervezett meg. Együtt­működésünkre, úgymond, ma is szívesen gondol vissza. 1956-ban hagyta el Magyarországot." Bánta János a továbbiakban a kötetben publikált tudományos eredménye­ket ismerteti, azokat a szakember nézőpontjából elemzi, majd véle­ményét így fogalmazza meg: „ösz­­szefoglalva: a filozófiai-tudomány­elméleti nézetkülönbségek nem szol­gáltathatnak okot arra, hogy Guy G. Ankerl rendkívül érdekes, inspi­rativ hatású könyvének tanulsá­gait ne hasznosítsuk... Azt sem hagyhatom említés nélkül, bár ez túlmutat kompetenciám körén, hogy Guy G. Ankerl kötete nemcsak az építészeknek, hanem a szociológu­soknak, a pszichológusoknak is újat ad". * Az Üj Tükör Domahidy Andrást, az Ausztráliában élő írót mutatja be a hazai olvasóknak, egyrészt életrajzának és a szerkesztőség kri­tikai állásfoglalásának közlésével, másrészt az író „Árnyak és asszo­nyok” című regénye egyik, önállóan is kerek elbeszélésnek tekinthető részletének kinyomtatásával. A mi­ni-lexikon Domahidy Andrásról a következőket tudatja: 1920-ban Szatmáron született, 1943-ban a Páz­mány Péter Tudományegyetem jogi karán avatták doktorrá. Magyaror­szágot 1948 őszén hagyta el, 1950- ben telepedett le Ausztráliában. Je­lenleg egy egyetem jogi könyvtárá­nak vezetője, megalakulása óta — több, mint két évtizede — a perthi Magyar Ev.—Ref. Egyház gondnoka. Domahidy Andrásról ezek is olvas­hatók: „Vérbeli elbeszélő, aki a há­ború előtti és utáni magyar vidék idehaza maradt és szétszóródott alakjainak krónikáját örökíti meg írásaiban. Ha két regényének és el­beszéléseinek őseit keressük, akkor egyrészt Kaffka Margit, másrészt Móricz Zsigmond örökösének érez­hetjük.” A lap a továbbiakban Do­mahidy András írásairól egyik ha­zai és egyik külföldi kiritikusa vé­leményét idézi. Nagy Péter, a bu­dapesti Tudományegyetem világiro­dalmi tanszékének professzora sze­rint Domahidy nyelve olyan, mint a borostyán: mély tüzű és áttetsző egyszerre, mely nem elfedi, hanem kiemeli, felnagyítja azt, amit ma­gába olvasztott. Az ausztráliai Vá­szolyt Erik, aki ugyancsak az iroda­lom professzora, az író „Árnyak és asszonyok” című regényéről így vé­lekedik: „... a regény cselekménye zömmel Nyugat-Ausztáliábav, az író második hazájában játszódik, ám onnan is a Szamos mentére ível vissza. Domahidy András attól az Értől indult el, s az Indiai-óceánig jutott, hogy ott legyen belőle ma­gyar elbeszélő és regényíró.” * Az Élet és Irodalom az első hazai országos ipari formatervezési kon­ferenciáról és a tanácskozás alkal­mából megrendezett két kiállításról Vadas József írásában számol be. A cikk egyik bekezdésében arról ír, hogy a konferencia plenáris ülésén vörösre tapsolta tenyerét, amikor végigélvezte Stephan Lengyel elő­adását. Honfitársunk egykor a bu­dapesti Iparművészeti Főiskola hall­gatója volt, 1961-ben diplomázott, majd ösztöndíjasként Ulm iskoláján folytatta tanulmányait. Az NSZK- ból nem tért haza, napjainkban pe­dig az esseni egyetem tanszékveze­tő tanára. Stephan Lengyel — ol­vasható a beszámolóban — ma már némi akcentussal, de annál nagyobb beleéléssel szólt elképzeléseiről. * A Népszabadságban Tamás István jegyzeteiben Márai Sándor nevére figyeltünk fel. A szerző arról ír, hogy sokadszor, mostanában is ol­vasgatta Márai Sándor „Napló 1943—44” című kötetét, az első köny­vek egyikét, amelyet a háború utáni hetekben a Révai Kiadó jelentetett meg. A kötetet, közismert nevén az „Ostromnapló”-t ezután többször is ki kellett adni, ma pedig már nem lellhető fel az antikváriumokban, az újságok apróhirdetései szerint egy­­egy példányért ezer-kétezer forintot is megadnák. Tamás István a továb­biakban Márai Sándor írásából sze­melvényeket idéz, végül pedig a kö­vetkezőket fogalmazza meg: „Az Ost­romnapló bizonyos részleteiben re­mekmű. Mindenesetre a magyar irodalom századunkbeli jelentékeny teljesítménye. írója később emigrált, s ellenségesen fordult szembe hazá­ja társadalmi rendjével. Ezzel elszá­molni nem a mi gondunk. Mostani életének terepét, a Nyugatot is utál­ja. Amit itthoni magyar író korában, az Ostromnaplóban közreadott, vég­ítélet a két háború közötti országról. Vitathatatlanul nagy humanista ér­ték. Igaz, hatásos, artisztikus, vilá­gos. Nem lehet haragudni annyira a mai szerzőre, hogy ne becsüljük ben­ne a tegnapit". * A Magyar Televízió nemrégiben sugározta azt a dokumentumfilmet, amély csaknem egy évtizede készült Londonban Ignotus Pálról — rövid­del halála előtt. Az érdékes monológ­ban a nézők most azt a vibráló szel­lemű férfit ismerhették meg, aki századunk magyar irodalomtörténe­tének ifjúiként tanúja, később pedig jelentős szereplője volt. Amiről be­szélt, a Nyugatról — a folyóirat első főszerkesztője édesapja. Ignotus Hu­gó volt —, az elmúlt években számos könyv, tanulmány jelent meg itthon, sőt, hasonmás kiadásban maga a fo­lyóirat is megjelent. Öröm volt hall­gatni az öreg író emlékezését, ame­lyet tisztán megőrzött anyanyelvén adott elő. „ KEPES Tibort (szül.: Rákoskeresz­túr, 1934. március 13., anyja neve: Varró Mária) keresi nővére, dr. An­­daváry Ferencné Kepes Ilona Buda­pestről. A keresetit 1956-ban hagyta el Magyarországot, foglalkozása mi­nőségi ellenőr. 1975-ben családjával, német feleségével és két gyermeké­vel, Péterrel és Erikával hazaláto­gattak Magyarországra. Terveztek egy újabb utat is haza, de 1981, óta semmi hír róluk. Utolsó ismert cí­mük: North Plainfield 25 Washing­ton Ave., New Jersey 07060. HANGODI Istvánnét és családját (szül.: Budapest, 1912., anyja neve: Szorschág Borbála) keresi testvére, Kőházi Nándor Budapestről. A kere­sett 1944-ben hagyta el Magyarorszá­got. Egy fia és 3 lánya van: István, Ilona, Beáta az ismert nevűek. Kö­rülbelül 15 éve írtak utoljára. Va­lószínűleg Ausztráliában, Sydneyben vagy Melboume-ben élnek. KOVÁCS Hubát (szül.: Garbolc, 1913. október 10.) keresi lánya, Ko­vács Sarolta Dunavarsányból. A ke­resett valószínűleg 1948-ban hagyta el Magyarországot. A kereső édes­anyja 1956-ban ment az NSZK- ba, majd együtt Franciaországba mentek. 1959-ben szakadt szét a csa­lád, miután Kovács Hubát besorol­ták egy USA-ba utazó csoportba. Fe­lesége lemondva erről a lehetőség­ről visszautazott az NSZK-ba. A keresett 1959-ben írt utoljára a 14 rue J. J. Rousseau Annecu (Hanté Savoie) Franciaország címről. HUF Józsefet (szül.: Csákánydo­­roszló, 1950. május 29., anyja neve: Joó Judit, Sipos Imréné) keresi édes­apja, Huf József Svájcból. A keresett 1957-ben hagyta el édesanyjával Ma­gyarországot. Címük: 996 Willowda­­le, Ave Willowdale, Ontario, Kanada volt még 1979-ben is. Az édesanya 1958 novemberétől megszakította a levelezést. Édesapja ismeretségi kö­rének érdeklődései meghiúsultak, ugyanúgy kapcsolatfelvételre irányu­ló levelei válasz nélkül maradtak, mert fia téves információk alapján apját halottnak tudta. SASATA Nándort (szül.: Buda­pest, 1907. október 14., anyja neve: Gepp Teréz) keresi volt felesége, Sa­­sata Nándorné Budapestről. A kere­sett foglalkozása grafikus, 1956 de­cemberében hagyta el Magyarorszá­got. 1979. őszén írt utoljára az 1480 Marseille Dr. U. S. A. Miami Beach, Florida 33141 címről. RÉVFI (Bobár) Dezsőt, Évát és Lászlót (édesapjuk Kisszálláson jegy­ző volt), valamint unokatestvérüket, SZENTKIRÁLYI (Schulz) Nórát ke­resi Svájcból gyermekkori barátjuk. Székely Endre. CSISZÁR Ferencet, nejét Erzsébe­tet és lányukat Bernadettet, akik Kanadában élnek az 1970-eis évek vé­gétől, keresik Vörösék Svédország­ból. ADORJÁN Istvánt (szül.: 1946. no­vember 27. Péttighofen, Ausztria, anyja neve: Edelényi Éva) keresi ur katestvére, Veres Béláné Adorj; Gyöngyi Debrecenből. A keres« foglalkozása meteorológus, 1956-b. hagyta el Magyarországot. Utolsó i mert cím: 6 North St. Marino, Sou Australia 5049 az édesapjáé volt, a meghalt, vele levelezett a kereső. BARANYAI Ferencnét (szül.: Nai Xénia, 1931. április 18-án Budape ten, anyja neve: Mező Rozália) k> resi húga, Váradi Károlyné Nagy Ad Budapestről. A keresett foglalkoz. sa gép- és gyorsíró, 1957 januárjába hagyta el Magyarországot. Utoljái New Yorkból írt, 1975-ben. TISER István (szül.: Bodajk, 188 Anyja neve: Pinke Erzsébet, fogla kozása vendéglős volt) Péter név fiát keresi Halász Antalné Kőszeg hegyről. Éva OBER-t (szül.: Nagy Éva, Bu dapest, 1953. december 7., anyja név« Németh Malvin) keresi édesanyj; özvegy Nagy Károlyné Szombathely ről. Keresett 1972. október 2-án hagy ta el Magyarországot. Utolsó ismer címe: 4223. SW. Frui Apt. 170. Hous ton 27077 Texas, ahonnan 1982. már ciusába.n írt utóljára. FÁBIÁN Bélát (szül.: 1926. decem bér 26., Budapest, anyja neve: Mok son Anna) keresi testvérbátyja, id Fábián Ferenc Takácsából. A kere sett motorszerelő volt, 1948. no vem herében Ausztriába, 1953 márciusá ban Brazíliába ment, ahonnan kb. ö éve írt a Caixa Pt. 2808, Sao Paul« címről. ILL Vilmost (szül.: Budapest, 1912 november 19., anyja neve: Sztam esik Erzsébet) keresi édesanyja, özv 111 Lajosné Budapestről. Kereset foglalkozása géplakatos-szerszámké szító. 1956-ban hagyta el Magyaron szágot. 1971. november 14-én adót hint magáról utoljára a Guillermc 111 Dean Fumes 1087 Villa Adelina Provincia Buenos Aires címről. BODROGI Lajost (szül.: 1914.) ke­resi fia. Bodrogi Péter Budapestről A keresett Magyarországot 1956-ban hagyta el. Bécsben pappá avatták osztrák—magyar állampolgár. Közber járt Űj-Zélandban, majd visszatért Ausztriába, ahonnan 1962. decembe­rében írt utoljára. SEBÖK József Endrét (szül.: Bu­dapest, 1940. február 4., anyja neve: Barabás Ida) keresi édesanyja, Se­bők Józsefné Budapestről. Keresett foglalkozása kirakatrendező, 1956- ban hagyta el Magyarországot. Utol­jára 1979. novemberében írt a 2027 Galena St. Aurora Colorado U. S. A. címről. Kérjük kedves olvasóinkat, akik ismerik keresett honfitársainkat, kö­zöljék velük kérésünket, hogy vegyék fel a kapcsolatot az őket keresőkkel. A Magyarok Világszövetsége kész­séggel továbbítja leveleiket a keres­­tetőkhöz. Címünk: Magyarok Világ­­szövetsége. Budapest H—1905. 13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom