Magyar Hírek, 1984 (37. évfolyam, 2-26. szám)
1984-02-18 / 4. szám
ÁREMELÉSEK A tavalyi év végén gazdasági helyzetünkről megjelent elemzések már jelezték: ahhoz, hogy a szociális biztonságot, a hazai kereslet és kínálat kielégítő ellátást eredményező egyensúlyát megőrizzük, és továbbra is pontosan fizessük tartozásainkat, szükség lesz központi árintézkedésekre. Kiderült ugyanis, hogy bár javítottuk külgazdasági mérlegünket, a kedvezőtlen külgazdasági körülmények és az aszálykárok miatt a produkált eredmény kisebb annál, mint amilyenre számítottunk. Ilyen indokok alapján került sor több árucsoport és szolgáltatás: egyebek között a hús és húskészítmények 20 százalékos, a sör 15 százalékos, a CSÖKKENŐ Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztatta a sajtót a bank múlt évi tevékenységéről és idei feladatairól. A tavalyi népgazdasági terv — emlékeztetett rá — nemzetközi fizetőképességünk megőrzését és további szilárdítását tűzte ki célul. A nem rubel elszámolású áruforgalomban az előző évinél lényegesen nagyobb, de a tervezettnél kisebb többlet keletkezett, a nettó adósság mérséklődött, annak ellenére, hogy a feltételek a számítottnál kedvezőtlenebbek voltak. Fő piacainkon a recesszió elhúzódása nehezítette az értékesítést, az exportot protekcionista intézkedések sújtották, az árak is kedvezőtlenül alakultak: a dollárban számolt árak csökkenése, az exportban nagyobb volt, mint az importban. Emellett a rendkívüli szárazság, az aszály erősen közrejátszott a külkereskedelmi aktívum tervtől történt elmaradásában. Kedvezően alakultak viszont idegenforgalomból származó bevételeink: a nettó bevétel mintegy 165 millió dollár volt. A terv fő célja 1984-ben változatlanul a belső és a külső egyensúlyi helyzet javítása. A nemzetközi fizetőképesség további szilárdítása érdekében csökkenteni kell az adósságállományt. Külföldi hitelkapcsolataink 1983- ban javultak — hangsúlyozta a bank elnöke. — A kedvező folyamat a külső egyensúlynak változatlanul és szükségszerűen elsőbbséget adó gazdaságpolitikánkból is táplálkozott. Gazdaságpolitikai erőfeszítéseink sikerei alapot teremtettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi intézményétől, a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világbank) hiteleket kérjünk és kapjunk. 1983-ban — a fizetési kötelezettségek teljesítése mellett — likviditási helyzetünket javítani tudtuk, hitelképességünk nemzetközi megítélése javult. A Világbank-tagsághoz kapcsolódik, hogy „Bankinform” néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógépes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a vállalatok — szerénv térítés mellett — megkapnak a Világbank által finanszírozott létesítményekről a kölcsönnyújtások egves fázisaihoz kapcsolódó információkat. háztartási tüzelőolaj 20 százalékos, az építőanyagok átlagosan 20 százalékos és a gépkocsik árának 7 százalékos emelésére. Az árintézkedések mint általában, úgy most sem érintik egyformán a lakosság minden rétegét. Az áremelések részbeni kompenzációjaként a kisjövedelmű háztartások egyes juttatásait növelték központilag, fgy a legalacsonyabb nyugdíjakat és a házastársi pótlékot, a gyermekek után járó családi pótlékot és jövedelempótlékot, valamint az ösztöndíjakat Gyermekenként és eltartott családtagonként tízezer forinttal többet előlegez meg az Országos Takarékpénztár a magánerőből való építkezéskor. ADÓSSÁG Ezek segíthetik a magyar vállalatokat a versenytárgyalásokra való sikeres felkészülésben. Az árfolyampolitikáról szólva, Tímár Mátyás hangsúlyozta, hogy annak rugalmasan kell alkalmazkodnia az új körülményekhez. A beruházási hitelezés középpontjában továbbra is az export növelését és az import gazdaságos helyettesítését, valamint a népgazdaság anyag- és energiafelhasználásának csökkentését elősegítő — fejlesztések támogatása áll. A gazdaságirányítás intézményrendszerének átalakítása mellett felvetődött a pénzügyi intézményrendszer továbbfejlesztése. A bank elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a maguk részéről erősíteni kívánják a jegybank funkcióit és javítani az üzleti-banki tevékenységet. Az utóbbi években különféle kisebb pénzintézeti tevékenységet végző szervezetek jöttek létre, s több elgondolás született a pénzintézeti tevékenység bővítésére. Ezeknek az elgondolásoknak a megvalósítását támogatjuk — mondta Tímár Mátyás. — De szükséges, hogy a jegybanki irányítás és ellenőrzés az új intézményekre is kiterjedjen. Az Innovációs Alap tevékenységéről szólva Timár Mátyás elmondotta, hogy a jóváhagyott 600 millió forintos alaptőkéből 1983 végéig az alap mintegy 370 millió forintot helyezett ki, s ebből mintegy 100 millió forint már megtérült. Tevékenységének közvetett eredményeképpen már számos új termék jelent meg a magyar piacon és több új mezőgazdasági és ipari technológiát kísérleteztek ki, illetve vezettek be. A Magyar Nemzeti Bank 1983-ban Vállalkozási Alapot hozott létre. Az alap a rendelkezésre álló pénzt a fejlesztés- és hitelpolitiikaii előírások keretei között főképp üzleti szempontok szerint használja fel: pénzével 1983-ban számos gyors megtérülésű, gazdaságos vállalkozást segíteP elő. Ha tovább növekednek az igények, a bank a tervek szerint kötvények kibocsátásával növelheti a vállalkozások finanszírozására rendelkezésre álló pénzt, és értékpapí rok forgalmazásával segítheti elő a tevékenység továbbfejlesztését. L. M (A Magyar Hírlap cikke nyomán) Kultúra - tudomány Czóbel Béla festőművész születésének 100. évfordulóján emlékudvart avattak szülőházában, az Október 6. utca 3. szám alatt. A szobor Varga Imre Kossuth-dijas művész alkotása FOTO: FÉNYES TAMAS — MTI A Magyar Állami Népi Együttes eddigi öt fellépését az USA-ban óriási siker kísérte. Műsorukat telt házak előtt adják elő. 1984. január 24-én New Brunswickban (New Jersey állam) a nagy sikerű program után a helyi amerikai—magyar alapítvány és a New Brunswick-i Magyar Sport Club adott részükre fogadást. * Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete ünnepélyes keretek között átadta a Kodály-emlékérmet hat japán személyiségnek, akik kimagasló szerepet játszottak Kodály Zoltán zenéjének és oktatási módszereinek terjesztésében. Kitüntetést kapott A NEMZETI SZÍNHÁZ A Parlamentben ülésezett a Nemzeti Színház felépítésének társadalmi megsegítésére alakult védnökség. A tanácskozást Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a védnökség elnöke vezette. A védnökség megvizsgálta a színház tervezési munkálatainak helyzetét és a lakossági adományozást előkészítő szervező munkát. A védnökség úgy döntött, hogy névre szóló emléklapot küld mindazoknak a hazai és külföldi adományozóknak, akik eddig vagy ezután a színház felépültéig — egyéni vagy kollektív felajánlással — személyenként 2000 forintot, vagy azt meghaladó összeget fizetnek be. Az új Nemzeti Színház felépítésére indított társadalmi gyűjtés eredményeként több mint 13 miliő forint gyűlt össze eddig; s március végéig elkészül a kulturális intézmény végleges terve — elsősorban e két tényhez kapcsolódott a védnökségi ülésen kialakult vita. A hozzászólók — Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke; Marosán György nvugdíjas; Boldizsár Iván író; Veress Péter Miklós költő; Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési Tanimoto Kazujuki, a hokkaidói egyetem professzora, a japán Kodály-társaság elnöke, Ikeda Cuneo könyvkiadó, a Japán—Magyar Baráti Társaság főtitkára, Nakagava Koicsiro, az aicsi tartományi egyetem professzora, Hani Kjoko és Kasze Ruriko zenepedagógus, valamint Cucumi Cujosi gordonkaművész. ■Né Számos, a külföldön élő magyarság körében is haszonnal forgatott kiadvány gondozója, a Népművelési Propaganda Iroda ez év elejétől Múzsák Közművelődési Kiadó néven dolgozik tovább. A kiadót egyik saját orgánuma, a Múzsák múzeumi magazin „ihlette'’ a névváltoztatásra. VÉDNÖKSÉG ÜLÉSE miniszter; Lékai László bíboros, esztergomi érsek; Malonyay Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója; Péchy Blanka színművész; Sinkovits Imre színművész; Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára; Kozár Gyula, a Magyar Televízió brigádvezetője — számos észrevétellel, javaslattal egészítették ki a védnökség operatív bizottsága által készített előterjesztéseket. Még az idén elkészül egy propagandakiadvány, amely részletesen leírja: milyen célra, tulajdonképpen milyen építészeti és művészeti arculatú Nemzeti Színház építéséhez kérik az itthon és a határokon túl élő magyarok támogatását... Az Állami Tervbizottság határozata szerint az új Nemzeti Színház állami nagyberuházásként, a Dózsa György úton épül fel. A munkálatokat a tervek szerint idén kezdik el, és 1389-ben fejezik be. Az új Nemzeti Színház végleges terveit a nagyközönségnek is bemutatják. Ä Nemzeti Színház építésére szánt öszegek a következő számlaszámra utalhatók át: OTP XXII. 546-621. 3
